Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-06-01 / 3. szám
az előállított termék minőségére gyakorolt szennyvízhatás meghatározására, a szennyvíztárolás vízminőség-változtató hatásának meghatározására elsősorban a konzervgyári szennyvizeknél. Végül fontos feladatként vizsgálni kell a szennyvíz és a talaj kölcsönhatásait legalább egyfajta szennyvízre vonatkozóan. 4.2. Egészségügyi kutatások A Debreceni Kísérleti Telepen folyó egészségügyi vizsgálatok folytatása mellett meg kell indítani a kutatómunkát az öntözésre kerülő szennyvizek mikrobiológiai (bakteriológiai) mutatóinak meghatározása, valamint a szennyvízöntözés higiéniai hatásainak további tisztázása céljából. Állategészségügyi szempontból különösen a szennyvízzel öntözött legelő és az ott tartott állatok higiénés vizsgálata, a legeltetés szennyvízöntözés esetén követendő higiéniájának kidolgozása fontos feladat. 4.3. Műszaki és vízgazdálkodási jellegű kutatások Vizsgálatokat kell végezni a szennyvízöntöző telepek és biztonsági területek vízháztartásának, valamint az időjárási és éghajlati viszonyok szennyvízöntözésre gyakorolt hatásainak meghatározására. Módot kell teremteni a szennyvizek kivételének, mérésének, szállításának, tárolásának és egész évi elhelyezésének külföldön már kialakult, hazai körülmények közt leginkább alkalmazható műszaki megoldásainak vizsgálatára, építési és gépészeti kérdések tanulmányozására. 4.4. Mezőgazdasági kutatások A szántóföldi növények szennyvíztürő képességének, valamint az egyes szennyvizek növények fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálata mellett különösen a fák (nyárfák), továbbá a rét és a legelő szennyvízzel való öntözésének módszereit kell kidolgozni. Továbbra is vizsgálni kell a folyamatos, egész évi szennyvízöntözés agrotechnikai és üzemszervezési kérdéseit, végül olyan gazdaságossági számítási módszert kell kidolgozni, mellyel a szennyvízöntözés és az egyéb szennyvíztisztítási módszerek gazdasági hatékonyságát üzemi szinten ki lehet mutatni és össze lehet hasonlítani. 4.5. A kutatómunka koordinálása A kutatómunkában eddig részt vett kutatóhelyek munkájának jobb koordinálása mellett szükség van arra, hogy újabb intézmények is bekapcsolódjanak a profiljuknak megfelelő témák kidolgozásába. Így a talajtani vizsgálatok terén az OMMI, a műszaki, gépészeti, vízgazdálkodási kérdések kidolgozása terén főiskolai tanszékek, a mezőgazdasági kutatásokba pedig mezőgazdasági kísérleti intézeteink vagy agrártudományi főiskoláink csatlakozása volna kívánatos. A kutatásokban részt vevők általános véleménye szerint nagy szükség volna Kecskemét mellett — ahol előreláthatóan elsőnek valósul meg nagyüzemi szennyvízöntözés, — korszerűen berendezett, komplex vizsgálatokra alkalmas új kísérleti telep mielőbbi létesítésére, ahol minden érdekelt szakterületnek lehetősége nyílnék a szennyvízöntözés előtti helyzet felmérésére és a későbbi különféle szennyvízhatások pontos kimutatására. 5. AZ OKTATÁS HELYZETE ÉS SZEREPE Nem közvetlenül a kutatáshoz tartozó kérdés, mégis ide kívánkozik néhány szó a témával kapcsolatos szakoktatásról is. Csaknem hiábavaló ugyanis a kutatók anyagi, műszaki, technikai vagy technológiai jellegű munkája egy új módszer sikeres bevezetése végett, ha a gyakorlatban dolgozó és a leendő szakemberekben nem történik kellő szakmai előkészítés az új eredmények átvétele és alkalmazása érdekében. A minimálisan szükséges szakoktatás hiányában nem lesznek olyan szakemberek, akik megvalósítják és eredményesen üzemelik ennek a speciális, komplex módszernek berendezéseit. A környező baráti országok példája ezen a téren is előttünk áll. A legtöbbet talán Lengyelországban és az NDK-ban tesznek a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával összefüggő közép- és felsőfokú szakoktatás érdekében. Mindkét országban nem is egy egyetemi, főiskolai tanszéken, illetve akadémiai intézetben — főként a vízgazdálkodás és a melioráció keretében — foglalkoznak behatóan a szennyvízöntözéssel mind műszaki, mind mezőgazdasági vonalon. Mindkét országban több tankönyv és kézikönyv segíti az oktatást. Nálunk legfeljebb oldalak jutnak a tankönyvekben a szennyvízöntözés ismertetésére, az előadásokon csak rövid idő marad említésére. 1965— 66-ban csupán a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet tanfolyamain kapott egy-egy kétórás előadásnyi helyet a részletek bővebb kifejtése, s csak egyetlen összefoglaló szakkönyvünk van a témában. Itt az ideje, hogy mind a műszaki egyetemeken, mind az agrártudományi egyetemeken — legalább az öntöző szakmérnöki oktatás keretében — sor kerüljön a szenny víziíntözéssel összefüggő kérdések bővebb oktatására. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Ha visszatekintünk az immár hatodik éve folyó szennyvízöntözési kutatásokra, megállapíthatjuk, hogy azok szervezetten, tervszerűen és komplexen, vagyis az érintett szakterületek mindegyikére kiterjedően folynak. A kutatások eredményeit részben már közzétettük, részben a közeljövőben kerülnek ismertetésre. A hazai igények, a külföldi tapasztalatok és nemzetközi kötelezettségeink a szennyvízöntözési kutatások fejlesztését és kibővítését teszik szükségessé, s egyben megszabják a fejlesztés irányát is. Az eddigi eredmények alapján, valamint a kutatómunka jobb koordinálásával lehetőségünk van arra, hogy a rendelkezésre álló kutatói kapacitást a még megoldatlan legfontosabb kérdések vizsgálatára irányítsuk. Szükséges azonban az is, hogy a gyorsabb előrehaladás érdekében — az egyes kérdések profiljának megfelelően — újabb intézmények, újabb kutatóhelyek kapcsolódjanak be a munkába, és hogy az oktatás is többet foglalkozzék a szennyvízöntözés kérdéseivel. A kutatások terén főként a szennyvizek és talajok kölcsönhatásának vizsgálata, további egészségügyi vizsgálatok, valamint egyes műszaki és mezőgazdasági problémák megoldásában van szükség a kutatómunkában eddig résztvetteken kívül mások közreműködésére is. Vermes László tudományos munkatárs, VITUKI 91
