Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-06-01 / 3. szám
1962 óta végez a szennyvízöntözésekkel kapcsolatos vizsgálatokat az Országos Közegészségügyi Intézet is. 1964-ben vizsgálatsorozatot végeztek a Pesterzsébeti Kísérleti Telepen a szennyvízzel öntözött paprika fertőzöttségi fokának meghatározására. A Debreceni Állategészségügyi Intézet mellett bekapcsolódott a kutatómunkába az Országos Állategészségügyi Intézet is, mely a pesterzsébeti kísérleti telepen termelt termények etethetőség-vizsgálatával foglalkozott. Ezek a vizsgálatok 1965-től áttevődtek a Fővárosi Tanács Hús- és Tejvizsgáló Állomása Bakteriológiai Laboratóriumához és azóta is ott folynak. Egészségügyi szempontból a végzett vizsgálatok eredményeinek általánosításához igen nagy számú adat feldolgozása szükséges. Az eddigi vizsgálatok a módszerek tisztázását és az adatgyűjtést szolgálták elsősorban. Mindkét vonatkozásban egyedül Debrecenben lehetünk elégedettek a vizsgálatok ütemével, általánosan szükséges azonban a szennyvízöntözéssel kapcsolatos egészségügyi kutatások bővítése. 2.3. Kultúrtechnikai vizsgálatok A kutatási program néhány kultúrtechnikai, helyesebben műszakivízgazdálkodási kérdés vizsgálatát is előirányozza. A Debreceni Kísérleti Telepen folyó vizsgálatok egyik csoportjába a regisztráló jellegű mérések tartoznak: a telepre kivett és ott szétosztott szennyvíz mennyiségének mérése, a szétosztás helyének, ütemének és %-os megoszlásának meghatározása, a talajvízszint-ingadozás figyelemmel kísérése. A vizsgálatok másik csoportja a műszakilag többféleképpen kivitelezett szűrőmezők, illetve biztonsági területek kipróbálását, hatásfokuk meghatározását szolgálja. A harmadik csoportba tartoznak a téli öntözések lebonyolításával és hatásainak vizsgálatával foglalkozó kutatások. 2.4. Mezőgazdasági kutatások A Debreceni Kísérleti Telepen az első években a kísérletezés feltételeinek megteremtése folyt, az érdembeli munka 1962-ben kezdődött. A kísérleti telep kedvezőtlen széttagoltsága és heterogén talaja kisparcellás kísérletek végzését nem tette lehetővé, ezért itt kontroliparcellák nélküli, félüzemi jellegű munka folyik. Az eddigi munka fő célja a szennyvízöntözéssel szóba jöhető szántóföldi növények — ipari és takarmánynövények — fejlődésének és termeszthetőségének vizsgálata volt szennyvízzel való öntözésük mellett. A vizsgálatok az alábbi kérdések köré csoportosultak: a) A folyamatos, egész évi szennyvízöntözést biztosító növénytermesztési szerkezet kialakítása érdekében egy felületi módszerekkel és egy esőszerűen öntözött vetésforgón folytak több éven át rendszeres megfigyelések. b) A szennyvízöntözéssel kapcsolatos üzemi és agrotechnikai feltételek vizsgálata folyamatos program. c) A téli szennyvízöntözés hatásainak megfigyelésére 1963 óta van módunk: akkor indultak az első téli öntözések a debreceni telepen. d) Az új növények szennyvízöntözéses termesztésének kipróbálása keretében különösen azok a kísérleteink emelhetők ki, amelyeket egyes gyógynövények szennyvízzel való öntözésével folytattunk. Ez a nemzetközi szempontból is újszerű és egyedülálló kezdeményezés főként a ricinus és a szolánum esetében járt sikerrel. A Debreceni Kísérleti Telepen kezdettől fogva foglalkoztunk nyárfák és nyárdugványok szennyvízzel való öntözésével is, igen kedvező eredményekkel. Miután a fák szerepe a folyamatos, egész évi szennyvízelhelyezésben igen nagy, a szennyvízöntözéssel történő nyárfatermesztés különféle módjainak és különböző kérdéseinek vizsgálata továbbra is egyik legfontosabb kutatási feladatunk. Növénytermesztési kísérletek azonban nemcsak a debreceni telepen folytak. 1963 óta a Pesterzsébeti Kísérleti Szennyvízöntöző Telepen kisparcellás kísérletekre van lehetőség a szennyvízöntözésnél leginkább szóba jöhető növények szennyvíztűrőképességének, illetőleg optimális szennyvízigényének meghatározása céljából. Ezek a kísérletek négy növénnyel, három kezelésben, négyszeres ismétlésben folynak, összesen 48 db 120 m2-es parcellán. Ezen a kísérleti telepen az egyik kezelést az öntözetlen (kontroll) növények, illetve parcellák képezik. A pesterzsébeti telepen került sor két tenyészedénykísérlet-sorozatra is. Mint említettem, újabban mezőgazdasági intézmény is foglalkozik szennyvízöntözési kísérletekkel. 1965- ben a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Növénytermesztéstani Tanszéke kezdett el mikroparcellás kísérleteket a Péti Nitrogénművek szennyvize hatásainak vizsgálatára. A kísérleteket 1966-ban is folytatták és mindkét évben eredményesen zárták. Az eredmények alapján 1967-ben nagyüzemi méretekben végzik már az öntözést a műtrágyagyári szennyvízzel a kisparcellákon leginkább bevált növényeken. 3. A KUTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS IRÁNYAI A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatos kutatómunkánk fejlesztését és a fejlesztés irányát három tényező indokolja: a hazai igények, a külföldi tapasztalatok és a nemzetközi kötelezettségek. A hazai igényeket elsősorban az új szennyvízöntöző telepek tervezői vetítik a kutatás felé, mert új, szokatlan feladataik megoldásakor számos kérdésben bizonytalanok és tanácstalanok. Ebből a szempontból még egyszer összefoglalva leginkább a mértékadó szennyvízmennyiségi és szennyvízminőségi adatok, az alkalmazható szennyvízöntözési normák (mennyiségi és minőségi tekin-2. ábra. Téli szennyvízöntözés a debreceni kísérleti telepen az őszi szántásban kihúzott barázdákkal 89
