Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-06-01 / 3. szám
A szennyvízöntözéssel kapcsolatos kutatások helyzete és a kutatómunka további feladatai 1. BEVEZETÉS A szennyvizek elhelyezésének és hasznosításának egyik leggazdaságosabb, legnagyüzemibb módszere a szennyvízöntözés. Alkalmazása Európa egyes országaiban több mint 100 éves múltra tekint vissza. Hazánkban a külföldi példák másolásaként a századforduló táján hódított teret ez a módszer, azonban a kezdeti próbálkozások néhány műszaki, illetve egészségügyi jellegű sikertelensége visszavetette fejlődését. A hibák elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy a külföldi eredményeket és tapasztalatokat minden előzetes kutatás és adaptálás nélkül vették át, és igyekeztek az eltérő hazai körülmények közt ugyanúgy megvalósítani. Ennek káros következményeit többen meglátták és fel is hívták a figyelmet — a módszer hazai alkalmazhatóságának és nagy jelentőségének hangoztatása mellett — a tisztázatlan kérdésekkel kapcsolatos kutatómunka mielőbbi megindításának szükségességére. A szervezett kutatómunka az OVF kezdeményezésére indult meg 1959- ben. Nagy szerepe volt ebben annak is, hogy ugyanebben az évben alakult a szocialista országok akadémiáinak tudományos együttműködése keretében egy munkabizottság, mely a szennyvízöntözési kutatások koordinálását tűzte ki célul, s amelyben hazánk is képviselteti magát. A kezdettől fogva komplex, azaz vízgazdálkodási, mezőgazdasági és egészségügyi jellegű kutatásokat a VITUKI irányítja és fogja össze. Alábbiakban szeretném összefoglalóan ismertetni az immár hatodik éve folyó szennyvízöntözési kutatómunkát, mely kidolgozott program szerint folyik és felöleli a legégetőbb vizsgálandó kérdéseket. A kutatások eredményeire most részletesen nem kívánok kitérni, azokat egyrészt már közöltük, másrészt külön tárgyaljuk és értékeljük majd. Foglalkozni fogok azonban a kutatómunka előtt álló feladatokkal és a szennyvízöntözési kutatások fejlesztésére tett javaslatokkal. 2. AZ EDDIGI KUTATÁSOK ISMERTETÉSE Az 1959-ben meginduló kutatómunka első feladata a külföldi tapasztalatok összegezése és a hazai kutatás lehetőségeinek megteremtése volt. Az egyidejűleg létesített és üzemeltetésre az OVF által a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságra bízott Debreceni Kísérleti Szennyvízöntöző Telepen munkaközösség alakult a vizsgálatok végzésére, melyben a VITUKI-n kívül részt vesz a Debreceni Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézete, a TBC- klinika Laboratóriuma, a Debreceni Állategészségügyi Intézet és a VÍZIG Vízminőségi Laboratóriuma is. Itt folyt és itt folyik a szennyvízöntözési kutatások nagy része. 1962-ben létesült a Pesterzsébeti Kísérleti Szennyvízöntöző Telep, mely a VITUKI kezelésében működik és melynek munkájában részt vesz az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a Fővárosi Tanács Bakteriológiai Laboratóriuma. 1965 óta a VITUKI-ban külön laboratóriummal felszerelt kutatócsoport foglalkozik főként vízminőségi és mezőgazdasági jellegű kérdésekkel, illetve vizsgálatokkal. Ugyancsak 1965-ben kapcsolódott a szennyvízöntözési kutatómunkába a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Növénytermesztési Tanszéke. 2.1. Vízminőségi és talajvizsgálatok Az eddigi szennyvízvizsgálatok városi és ipari szennyvizekre egyaránt kiterjedtek. Rendszeresen folynak a két kísérleti telep öntözővizeként felhasznált szennyvizek vizsgálatai. Az ipari szennyvizek közül a kenderáztatók, cukorgyárak és konzervgyárak szennyvizeinek részletes vizsgálatát végeztük el, illetve végezzük elöntözhetőségük feltételeinek meghatározása céljából. Talajvizsgálatok csak a kísérleti telepeken, illetőleg kísérleti öntözéseink területén, ellenőrző jelleggel történnek és csupán azokra a legfontosabb komponensekre terjednek ki, melyek az öntözővízként felhasznált szennyvíz minőségváltoztató hatásait legszembetűnőbben mutathatják. 2.2. Egészségügyi vizsgálatok A szennyvízöntözéssel kapcsolatos egészségügyi kutatások nagy része ugyancsak a Debreceni Kísérleti Telephez fűződik. Itt a már említett munkaközösség végzi a bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatokat, ember- és állategészségügyi szempontból egyaránt. A vizsgálatok előre meghatározott terv és mintavételi beosztás szerint folynak. Az összehasonlítás érdekében a kísérleti telepen kívüli helyekről vett öntözetlen kontrollminták vizsgálatára is sor kerül. 1964 elején a Debreceni Közegészségtani Intézet egyeztette vizsgálati metodikáját az OKI módszereivel. Ez pontosabb, megbízhatóbb eredmények elérését és helyesebb következtetések levonását teszi lehetővé. 1. ábra. A Debreceni Kísérleti Szennyvízöntöző Telep távlati képe 88
