Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-06-01 / 3. szám
tenzív fejlesztési szemléleti módot — a hatékony termelői tevékenység érdekében — az intenzív fejlesztési feladatoknak kell felváltaniok. Ehhez ki kell fejleszteni a korszerű szervezési módszereket, a műszaki fejlesztés célszerű tervezési és irányítási rendszerét. A résztvevők mind az előadásokon, mind pedig az előadásokat követő konzultáción kicserélték fentiekkel kapcsolatos gondolataikat, elképzeléseiket s az ezeket követő viták és megbeszélések során a résztvevők mindegyikében kialakult az a vonal, az az út, amelyen a gazdasági reform bevezetése után haladnia kell. Ügy érezzük a tanfolyam a hivatalos célkitűzéseken túl megvalósította azt a régi kívánságot is, hogy a vízügyi szolgálat vezető dolgozói — egy szimbolikus nagy család tagjaiként — évente összejöjjenek, egymás szakmai és hivatali problémáit megismerjék, a gondolataikat kicserélve a későbbiek folyamán bekövetkező egyes vállalati és hivatali ügyeinek intézésénél az eddiginél jobb, hatékonyabb, eredményesebb és barátibb érintkezést valósíthassanak meg, mind maguk, mind a vízügyi szolgálat, mind a népgazdaság javára. A vezetőtovábbképző tanfolyam befejeződött, s az a mű és az a munka, amit a vízügyi szolgálat legfőbb vezetői megalkotni, illetőleg továbbfejleszteni kívántak és kívánnak, még nem jutott el a tökéletes megvalósulás végső stádiumába. A feladataink nagyok, s napról napra tovább növekszenek. A vízügyi szolgálat az utóbbi években sokat fejlődött, s jelentősége, rangja, súlya a népgazdaság ágazatai között még évről évre növekszik. A növekedésnek még vannak fokozatai és úgy érezzük a további emelkedést csupán az olyan vezetők kollektívája képes megvalósítani, amely magasabb szakismeretek birtokában, korszerű tudományos vezetési módszerekkel magasabb szinten végzi feladatát, s valósítja meg a vízgazdálkodás egyetemes nagy célját, célkitűzését. A tanfolyam résztvevőinek túlnyomó része fel tudja fogni és átérzi az előtte álló feladatok fontosságát, s azt, hogy munkájától — a következő években — nagymértékben függ: — a lakosság és ipari víztermelés, — a mezőgazdasági vízhasznosítás és — a vízkár-elhárítás nagy ügye és az ezzel kapcsolatos feladatok maradéktalan megvalósítása. Átérezve e feladatok fontosságát — az üzemekbe, hivatalokba való visszatérés után — a tanfolyamon szerzett ismeretek birtokában a vízügyi szolgálat eredményeinek növelésére a továbbiakban az eddiginél még jobb, még gazdaságosabb és hasznosabb munkát fognak végezni. * * * A tanfolyam eredményességéről a fentiekben beszámoltunk, de úgy érezzük, hogy munkánk nem lenne teljes, ha a vezetőképzés értékes anyagát a vízügyi szervek középvezetői nem ismerhetnék meg. Feltétlenül szükséges, hogy ez az ismeretanyag közkinccsé váljék. Ügy érezzük, hogy ennek a megoldását valamilyen formában meg lehet és meg kell találni. Langa Pál Vilmos főkönyvelő (OVF Vízkutató és Fúró Vállalat) A 1XUREKI GAT Közép-Azsiában, a Vahs folyón épül a világ jelenlegi legnagyobb kőgátja, a Nurek gát. Múlt év őszén alkalmam volt megtekinteni a hatalmas építkezést, amelyről röviden az alábbiakban számolok be. TERMÉSZETI KÖRÜLMÉNYEK A Vahs folyó a Pjandzs mellékfolyója, amely a Szovjetunió és Afganisztán határfolyója. A Pjandzs az Amu- Darjába ömlik. A Vahs átlagos vízhozama 200 m3/sec, azonban órák alatt képes 700 m3/sec-ra, sőt nagyobb értékre növekedni. A 100 éves árvízi hozam 3500 m3/sec. Vahs tadzsik nyelven azt jelenti: őrült, fékeveszett. Bizonyára azért kapta a folyó ezt a nevet, mert örvénylő zúgása esőzés, vagy hóolvadás után messze elhallatszik. A Vahs a Pamir hegység örökhóval fedett 7400—6000 m magasságokban eredő folyóiból (Mukszu, Szurhob, Obimazor, stb.) képződik, s északkeletről délnyugat felé haladva éri el befogadóját a Pjandzs folyót, közvetlenül érintve az afgán országhatárt. A hőmérséklet egész Tádzsikisztánban, de a Vahs folyó völgyében is száraz és meleg, hó télen is ritkán esik, ha esik is, reggelre rendszerint elolvad. Nyáron a hőmérséklet 50—60°C-ig emelkedik. Tádzsikisztán a Szovjetunió gazdag köztársasága. Hegyein juhnyájak legelnek (igen fejlett az állattenyésztés), kolhozaiban szarvasmarhatenyésztést folytatnak, s gyapotot termesztenek. Itt terem a leghosszabb szálú gyapot, amely négy hónapon keresztül, júliustól októberig állandóan ontja a termést. A hektáronkénti hozam 27—40 q. (Amerikában 22 q.) Az eredmények azonban csak akkor biztosíthatók, ha a területen öntözést folytatnak. Ha aszályos év következik be, akkor mindenféle növényzet öntözését leállítják, hogy a gyapot megmenthető legyen. Ez a hosszúszálú gyapot nagyon fontos alapanyaga a textiliparnak, ez alkotja a vázt, s ezt töltik ki műszállal. Ha a gyapotot öntözik, úgy évente 80 millió/új/rubellel több hozamot hoz. A VÖLGYZÁRÖGÁT ÉS VÍZERŐMŰ RENDELTETÉSE A fenti leírásból már leszűrhető, hogy az épülő művek — völgyzárógát és vízerőmű — rendeltetése az öntözés biztosítása. Sőt úgy is lehetne a művet nevezni, hogy komplex öntözési és energetikai célokat szolgáló létesítmény. A völgyzárógáttal létrehozott tározó lehetővé teszi a Vahs és az Amu-Darja évszakos szabályozását és biztosítja a Tadzsik és Üzbég Köztársaság értékes földjeinek öntözését Dangarinszk körzetében gravitációsan, másutt gépi úton, amelyhez az erőtelep termel olcsó energiát. a műtárgyak leírása A Nurek-i vízlépcső építését 1961-ben kezdték el. A völgyzáró gát szelvényét a szűk Puliszanginszk szorosban választották ki a közben felépült Nurek város mellett. Az éghajlatra elmondottak itt fokozott mértékben érvényesek. A szűk völgyben a meleg megszorul, rendkívül nagy hőség alakul ki. Helyi lakosok emlegetik, hogy a régi karavánok utasai sokszor sóhajtottak fel Nurek vidékén áthaladva a következőképpen: „Minek teremtette Allah a poklot, ha itt van Nurek?”. Az éghajlat azonban nagymértékben változik, ha megépül a tározó, s öntözési, energiatermelési célok mellett, még ezt is meg lehetett volna a rendeltetés tárgyalásánál említeni. A völgyzáró gát magassága 317 m, hossza 1400 m koronaszélessége 20 m lesz. A gáttestbe 58 millió m3 helyszíni anyag kerül. A gát középen agyagmagot kap, felvíz és alvíz felől pedig kővel terhelik meg. Az utóbbi azért szükséges, mert az építkezés körzete földrengésveszélyes, ugyan nem nagy mértékben (8-as fokozat), de fel kell készülni minden eshetőségre. A tározótérfogat 11,2 milliárd m3 lesz. Ebből a hasznos térfogat 4,5 milliárd m3. Ez a tározótérfogat lehetővé teszi 1,3 millió ha föld öntözését. Az említett elgondolások alapján a gát felső részét is kőből alakítják ki. A gát középső részén elhelyezkedő agyagmag függőlegesen halad végig az egész gáttesten, formája szimmetrikus. A gátalapban bekövetkező szivárgás és szuffózió megakadályozására cementfüggönyt 71
