Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-06-01 / 3. szám
TAKT0GUimifl97J) terveznek annak érdekében, hogy az agyagmag és a szikla találkozása mentén ne következzék be szivárgás; ezen a részen cementálást is alkalmaztak. Az erőtelep nyitott típusú. Méretei: 55,5x139,8 m. Az erőtelep épületét a dilatációs hézagok három egyforma blokkra osztják, s minden blokkban 3, egyenként 300 MW teljesítményű gépegység kerül elhelyezésre. Az erőműhöz parti vízkivételt terveztek, amelynek magassága 80 m. A turbinák üzembe helyezéséhez — a tározó közbenső felöltési szintje esetére — vízkivételi alagút épül alacsonyabb betorkollási szinttel. A turbinazsilipek nyomás alatti alagutak, amelyek nagy keresztszelvénnyel rendelkeznek. A turbinavezetékek vonalán három kiegyenlítő akna épül, ezeknek magassága 120 m, átmérője 14 m. A víz a vízkivételtől a kiegyenlítő aknáig 3 db, egyenként 20 m átmérőjű alagúton jut, a kiegyenlítő aknától a turbinákig pedig 9 db, egyenként 6 m átmérőjű alagúton. Múlt év őszén egy működő építési és egy építés alatt álló ugyancsak építési alagutat sikerült megtekintenem. Az építési alagutak arra szolgálnak, hogy építés alatt eltereljék a munkahelyről a folyó vizét. Ezeknek az alagutaknak a hossza 1600 m, három szinten helyezkednek el, s az építkezés valamennyi stádiumában biztosítják a folyó vízhozamának elvezetését. A vízlépcső üzemelésének időszakában pedig két katasztrofális célokra fenntartott alagutas árapasztó a vízerőmű turbinanyílásaival együtt biztosítani képes az árvíz alvízbe való lebocsátást. Az első építési alagutat 1966 márciusában helyezték üzembe. Miután a folyót ebbe az alagútba beterelték, ősszel megtörtént a meder elzárása is. A terv szerint hamarosan be kell fejeződnie a felső 75 m-es elzárásnak és a második építési alagútnak. Az építés következő stádiumában ugyanis csak két alagút képes levezetni a mértékadó árvízi hozamot. A vízerőművet 9 turbinával szerelik fel, így az egyenként 300 MW-os turbinák 2700 MW összteljesítményt és 11,86 milliárd kWó évi közepes energiatermelést tudnak biztosítani. A Nurek-i vízerőmű lesz a legnagyobb a kialakítandó közép-ázsiai energiarendszerben. Építésével az ipar és más népgazdasági ágazatok olcsó energiával lesznek ellátva. Már volt szó arról, hogy a gyapottermesztésre kiválóan alkalmas földeket a vízerőmű által termelt energia segítségével öntözik. De a gyapottermesztés mellett más lehetőségeket is rejt a tadzsik föld. Hasznos ásványi kincse annyi van, hogy nincs a Mendelejev táblázatnak olyan rovata, amelyet ki ne lehessen velük tölteni. Ezeknek a hasznos ásványi kincseknek a feltárásához, hasznosításához is energiára, éspedig olcsó energiára van szükség. Ezt az olcsó energiát adja a Nurek-i vízerőmű, s éppen ezért vele egyidejűleg épülnek az alumínium kombinátok, vegyipari üzemek, nagymértékben folyik a köztársaság iparosítása. Az ismertetés elején felsorolt előnyökhöz pótlólag még megemlíthető az is, hogy február és március hónapokban megvalósításra kerülő vízlebocsátások következtében biztosítható lesz a hajózási vízmélység az Amu- Darja alsó szakaszán, s sikerül öntözővizet juttatni a Karakum és Amu-Buharszk öntözőcsatornákba is, — átmenetileg — amíg megépül a Kizil—Ajak-i gát. PÁR SZÓT AZ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁRÓL A völgyzáró gát építéséhez 5—9 km távolságból szállítják az építőanyagot. A szállításhoz nagy teljesítményű Beláz—540 típusú dömpereket alkalmaznak. A gátprizmák terítését 1,5 m-es rétegekben végzik, az elegyengetést pedig 140 LE-s dózerekkel. A tömörítéshez új típusú vibrohengereket alkalmaznak. Az anyagot a gátmaghoz 10 tonna teherbírású dömperekkel szállítják a beépítés helyétől 3 km-nyire elhelyezkedő anyagárokból. Az agyagmag kialakítását 0,3—0,4 m-es rétegekben végzik, az egyengetés dózerekkel, a tömörítés vibrohengerekkel történik, a tömörítést mindaddig végzik, amíg 1,75—1,8 t/m3 térfogatsúlyt sikerül elérni. A gát felső rézsűjének kövekkel való leterhelése 10 m magas rétegekkel történik. Az anyagszállítást ehhez 27 tonnás teherkocsik végzik. A Nurek-i vízlépcső 6 évig épül. Az évi közepes 10 millió m3 beépítési intenzitás mellett párhuzamosan folyik a többi mű építése is. Az építkezés 4. és 5. évében 13 millió m3-es intenzitásra kerül sor. Ilyen körülmények között a gát 1969 közepére már eléri a 130 m-es magasságot 21,14 millió térfogattal, s ez után — amenynyiben készen lesznek a parti művek — el lehet kezdeni az első gépegységek üzembe helyezését. Az építkezés végleges befejezésének időpontja 1972. Az alábbiakban közlöm a Nurek-i vízlépcső főbb műszaki-gazdaságossági adatait: A vízerőmű teljesítménye A turbinák száma Sok évi közepes energiatermelés Főbb munkamennyiségek: felszíni sziklakiemelés föld alatti sziklakitermelés töltés beton (felszíni) beton (föld alatti) 1 kW kiépítési teljesítményre eső beruházási költség 152 rubel A Szovjetunió egyes gátmagasságait a Nurek-i völgyzáró gát magasságával összevetve az 1. ábra mutatja, (összehasonlító adat még a Cheops piramis, és a moszkvai Állami Egyetem magassága.) Borza D.-né 2700 MW 9 11,86 milliárd kWó 8,3 millió m3 2,2 „ „ 60,0 „ „ 0,73 ,, ,, 0,89 „ „ 72 A Szovjetunió egyes gátjainak jellemző alakja és magassága
