Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1967-06-01 / 3. szám

A vízügyi szolgálatban ez év januárjában megindult a vezető továbbképzése.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ezzel kapcsolatos határozata folytán a Mérnöki Továbbképző Intézet rendezésében lefolytatott tanfolyamokon mintegy 200, különféle szinten dolgozó — főhatósági, középirányító szervi, igazgatósági, vállalati stb. — vezető vett részt.

A két-két hetes tanfolyamok tematikája nagy anyagot ölelt fel, az egyes előadások anyaga kivétel nélkül olyan témakörből került összeállításra, mely — aktualitása mellett — a hallgatók túlnyomó részének érdeklődését felkeltette, s újszerűségével frissítőleg hatott a praktikus napi problémák intézésében elfáradt vezetőkre.

1. A TANFOLYAM CÉLJA

A tanfolyam célja — egyéb szempontokon túlmenően — a következő volt:

— A korszerű vezetői módszerek megismertetése;

— Az új gazdasági mechanizmus általános, valamint a vízügyi szolgálatot érintő célkitűzéseinek ismertetése.

2. A TANFOLYAM ANYAGA

A tanfolyam anyagának teljes tartalmi ismertetésével itt nem foglalkozunk, minthogy e témát — a vezetőképzés tudományos alapokra helyezése és a képzés szükségességének kifejtése mellett — dr. László Ferenc az OVF Igazgatási Főosztályának vezetője Vízgazdálkodás 1967. évi 1. számában már ismertette.

Egy kétségtelen: a tananyag gondos, körültekintő és alapos válogatást mutat, mert felölelte mind a vezetési kérdéseket:

— vezetéselmélet,

— a vezető időgazdálkodása,

— emberismeret és annak szerepe a vezetésben,

— üzemszociológia stb.; mind a szervezési témákat:

— általános szervezési ismeretek,

— szervezési elméletek és metodika,

— üzemszervezés,

— információszervezés;

mind pedig a vezetők részére ma már szinte nélkülözhetetlen műszaki-gazdasági ismeretanyagot:

— új rendszerű tervezési módszerek (PERT, CPM, RAMPS),

— a gazdasági irányítás új rendszerének ismertetése:

tervezési, munkaügyi, műszaki fejlesztési és pénzügyi vonatkozásban.

— vízgazdálkodási szakágazati tevékenységgel kapcsolatos problémák,

— vízgazdálkodás-fejlesztési problémák és célkitűzések,

— vízépítési munkák organizációjának új vonásai, stb.

Külön kell megemlíteni az úgynevezett „szintetizáló eset tanulmányokat”, melyek — újszerűségük miatt — a tanfolyam egyik legnépszerűbb és talán leghasznosabb előadásának (foglalkozásának) minősültek.

3. ÉRDEKESEBB ELŐADÁSOK

E cikk keretében a tanfolyam minden témájával nem foglalkozhatunk, így csak egyes aktuális és érdekesnek talált előadások anyagát ismertetjük.

a) Pszichológia

Nagyon népszerű és főképp élvezetes volt a pszichológia területéről —■ az idő rövidsége miatt — csupán nagy vonásokban vázolt előadás.

Az előadó az egyes vezetőtípusok ismertetésén túlmenően a dolgozókkal kapcsolatos bánásmód és velük szemben alkalmazott hangnem fontosságát emelte ki. Hangsúlyozta, hogy mindig, de ma különösen fontos az emberi kapcsolatok — konkréten a vezetőnek a dolgozókkal való nexusa — mikénti alakulása.

Beszélt a pszichológia módszereiről (meggyőzés, nevelés, jutalmazás, büntetés, propaganda-pszichológia stb.) és annak hatásairól. Az előadás magas színvonalú és sikeres volt.

b) Üzemszociológia

(A pszichológia az egyes embert, az üzemszociológia az embert mint a közösség egy tagját vizsgálja.)

Az előadás során bizonyítást nyert, hogy a tudományos üzemvezetésben (scientific management) mennyire fontos az úgynevezett „ember és intézmény” viszony. A változott körülmények között mennyire másképp alakul a munkásnak — mint a közösség egy tagjának — szerepe a szocialista viszonyok közötti termelésben és annak növelésében.

Mennyire fontos, hogy mi a véleményük és mit várnak a beosztottak a főnöktől. Mit tartanak a dolgozók a vezető legfontosabb tulajdonságának.

(Meglepő, hogy az e témával kapcsolatosan — ezret meghaladó kérdőív válaszai alapján — több síkon végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a dolgozók a vezető legfontosabb tulajdonságának a szilárdságot, határozottságot tartják. Minden más tulajdonság [a vezető erénye stb.] csak ezután következik.)

A tanfolyamon — e témakörrel kapcsolatosan — tartott konzultáció során sok szó esett arról, hogy milyen káros kihatása van annak, ha a vezető zsarnok, gyenge, taktikázó, megkövesedett, anarchikus, paragrafusimádó, szakbarbár stb.

A különféle jó és rossz vezetési stílusok ismertetése után a résztvevők felismerhették azokat a hibákat, amiket a vezetési munka során kerülni, és megismerhették azt az utat, amelyet a vezetőnek különféle helyzetekben követni kell. (Mit szabad és mit nem, mit kell tenni a vezetőnek ahhoz, hogy a kor követelményeinek megfelelően vezetni — sőt, jól vezetni — tudjon.)

c) Háló tervezési módszer

A nyugati országokban nagyon használt, de a szocialista államokban is jó ismert s elterjedt tervezési és ellenőrzési módszer. E módszer jelentős előnye elsősorban a nagy kooperációt igénylő munkák és létesítmények tervezésénél domborodik ki.

Az Egyesült Államokon kívül különösen az NSZK-ban és Angliában terjedt el. A szocialista országok közül a Szovjetunióban 1964. óta, különösen az építőipar területén. Lengyelországban a gépipar területén, Csehszlovákiában pedig az osztravai hengermű termelési programjainak készítése során alkalmazták eredményesen.

A háló tervezési módszerek közül elsősorban a PERT (Program Evoluation and Review Technique) rendszer lett népszerű.

A PERT tervezési rendszer fő érdeme elsősorban az, hogy lehetővé teszi az egzakt tudományok (elsősorban a valószínűségszámítás) módszereinek, valamint a korszerű technika vívmányainak (elektronika) alkalmazását oly területeken, ahol eddig a szó tiszta értelmében vett tervezésről nem beszélhettünk. Ennek a rendszernek továbbfejlesztéseként alakultak ki a CPM (Critical Path Method) és a RAMPS (Resources Allocation and Multiproject Scheduling).

69