Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1967-02-01 / 1. szám

„Vannak földgömbünknek igen je­lentékeny térségei, ahol az öntözés a földművelés első feltétele, és a sivatag ott kezdődik, ahol az ön­tözés véget ér” (Kvassay Jenő). I. Izrael egész területe 20 700 négyzet­­kilométer. Lakosainak száma 1964- ben 2 531 700 körül volt. A meg­művelt terület 1964-ben mintegy 4 190 000 dünam volt (4 dünam 1 ka­taszteri hold), tehát az ország össz­területének 20 százaléka. Az egy főre jutó e művelhető terület tehát 0,16 hektár, — ami szinte példátlanul ke­vés. Ha figyelemre méltatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok össz­területének 24, Hollandiának 31, Angliának 29 százaléka művelt te­rület, és a relatív népsűrűség is ked­vezőbb, Izraelben ez az arány pilla­natnyilag semmiképpen sem mond­ható kedvezőnek. Közismert, hogy Izraelben a talaj művelhetőségének elengedhetetlen alapfeltétele a víz: az öntözési lehe­tőség. Üj területek művelésbe véte­léhez új víztartalék feltárása szüksé­ges. Ez rendkívül nehéz és költséges feladat. Igaz viszont, hogy amint az esőztető berendezés működésbe kerül, a fejlett kertészeti módszerek nyo­mán a talaj gazdagon ontja termését. Izraelnek ez idő szerint 1,500—1,800 millió köbméter gazdaságosan hozzá­férhető, öntözésre használható vize van. Itt kell utalnunk a sótalanított tengervízre, amely kérdés gazdaságos megoldása Izrael fejlődése szempont­jából új korszak kezdetének bizonyul majd. E mennyiségből a mezőgazda­ság ez idő szerint 1025—1350 millió köbmétert hasznosít, amely mennyi­ségből a mosáv-falvak (a dán gaz­daságból ismert rendszernek megfe­lelő szövetkezettípus: egyéni terme­lés, szövetkezeti értékesítés) 291 ezer, a kibbucok 120 ezer, a mezőgazdasági iskolák 29 ezer köbmétert használ­nak fel. A legújabb fejlesztési tervek sze­rint a művelhető terület kiterjedését 1970-ig 4 500 000 dünamra kívánják növelni. Ez természetesen szoros ösz­­szefüggésben van a bevándorlók tervezett számával. E területből 822 000 dünamon ültetvényt tervez­nek, amelynek megoszlása a követ­kező lesz: DÜNAM 460 000 citrusfajták 158 000 olajbogyó 130 000 szőlő 34 000 csonthéjas 40 000 almafajták______ Összesen: 822 000 Kenyérgabonában és abraktakar­mányban az ország csaknem teljesen importra szorul (e növényekre nem érdemes a drága vizet felhasznál­­niok). Az ország 10—18 évvel ezelőtt még igen jelentős élelmiszer mennyiséget importált és nemcsak az alapvető élelmicikkeket, de a zöldséget és gyümölcsöt is jegyre árusították. Az utóbbi 10—18 év alatt az ország mezőgazdasága olyan mértékben fej­lődött, hogy ma már számos fontos mezőgazdasági termék túltermelése ellen erélyes állami beavatkozással védekeznek. Az ország tervezett benépesítésének egyik alapvető bázisa a mezőgazda­ság. Nem véletlen, hogy Izrael fejlett agrikultúrája iránt ma világszerte is igen élénk érdeklődés mutatkozik. Ahova a víz eljut, mindenütt egészen kivételesen nagy hozamokkal virágzó kertgazdaságok bontakoznak ki. Mi­után általában az értékesebb szántó­földi növényeket is öntözik, a hol­­dankénti hozamok ezekben is igen magasak. Így például a cukorrépa holdankénti hozama 350—400 méter­mázsa, a marharépáé 1000—1200— 1600 mázsa, amelynek megtermelésé­hez szeptembertől májusig holdan­ként 3500 köbméter vizet használnak fel. Igen magas a konyhakerti növé­nyek hozama is. Például holdanként 250—300 métermázsa uborkát, 5—6— 700 mázsa étparadicsomot szednek le, az aszalásra termelt sárgarépa holdankénti hozama a 300—360 mé­termázsát is eléri. Az állami terv döntő szempontja, hogy adott területen mely termék­fajtában érhető el a legnagyobb ter­méshozam és a legjobb minőség. így az ösztönzés teljesen abban az irány­ban hat, hogy mindent ott termelje­nek, ahol a legrentábilisabb. Például most már hosszú évek tapasztalata szerint az őszi krumplit főként a Negev-sivatag térségében a homokon termesztik, mert a legnagyobb hozam itt érhető el. Az izraeli mezőgazdaság intenzitá­sára mi sem jellemzőbb, minthogy a földimogyoró teljes évi munkaráfor­dítása mindössze 8 nap, a burgonyáé 6—8 nap, a csöves étkukoricáé 11 nap, a sárgarépáé és a korai sárga­dinnyéé 18—19 nap, a vöröshagymáé 12—16 nap, a hagyma holdankénti hozama 250—280 mázsa, a kistőkéjű (apró) főzőtöké 180—200 mázsa. 1. ábra. Izrael térképe 26

Next

/
Thumbnails
Contents