Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-02-01 / 1. szám
4. ábra A legkorszerűbb radioizotópos műszerrel ellenőrzik a földmunka tömörségét mattal szemben a csehszlovák oldalon levő Slovenské- Darmoty és Selestany községek között a védőművek részlegesen már kiépültek. A belterület védelme érdekében 4,1 km hosszú töltésszakasz kiépítése szükséges, amelyet a magyar Fél két ütemben tervez kiépíteni, 1966. és 1967. években (3., 4. ábra). Mivel a balassagyarmati öblözet felett tervezett tározó megépítése még bizonytalan, ezért az idevonatkozó tervek és tanulmányok szerint az I. ütemben a töltéskiépítés a kétoldali töltések közé határolt árvízi mederre számított Q 1%-os árvízszinnel megegyező koronamagassággal történik. Ez a számított vízszint, mintegy 70— 80 cm-rel magasabb az eddigi legnagyobb árvizek szintjénél. A várható vízszintemelkedés következtében a jelenlegi híd alacsony lesz, a híd pályáját el fogja önteni a víz, sőt a híd állékonyságát veszélyeztetni fogja a megemelkedett árvízszint, ezért szükségessé vált a híd átépítése is. Az UVATERV által készített tanulmányok és azok keretében értékelt változatok azt bizonyítják, hogy egy új mederhíd építése gazdaságosabb, de ezzel együtt új vámház létesítése is szükségessé vált. A balassagyarmati ármentesítési munkálatokat a magyar Fél nemzeti munkaként végzi. Közös munkaként hajtják végre a híd- és vámházépítést, amelyeknek költségei 50—50%-ban terhelik a magyar, illetve a csehszlovák Felet. A balassagyarmati öblözet rendezésének kiviteli összköltsége kereken 27 millió forint. Ebből az ármentesítési munkák költsége kereken 11 millió forint, a híd- és vámházépítés közös munkáinak összes költsége pedig kereken 16 millió forint, amely összeg 50—50%-ban kerül megosztásra. A balassagyarmati öblözetben a men5. ábra. Az átépítendő lpoly-híd tesített terület 230 kh, — 270 db ház is mentesül az árvízkároktól — összes költség 11 millió forint. A területegységre vetített fajlagos beruházási költség 47 800 Ft/kh. A balassagyarmati öblözetben beindított munkálatok fontosabb műszaki adatai a következők: A mederszabályozás célja elsősorban a folyó hidraulikai viszonyainak javítása, valamint a töltések építéséhez szükséges kellő mennyiségű és minőségű földanyag nyerése, ezzel egyidejűleg a tervezett árvízvédelmi töltések kedvező vonalon való vezetésének biztosítása. A jelenlegi Ipoly-meder ugyanis túlnyomórészt elfajult, éles kanyarulatok és meanderek sorozatából áll, a közép- és nagyvizek levezetése kedvezőtlen. A mederszabályozásból, mint anyagkitermelő helyről a földanyag gazdaságosabban nyerhető, mint máshol nyitandó anyagnyerőhelyekről, ahonnan a töltésépítés anyaga csak nagy távszállításokkal, gazdaságtalanul volna biztosítható. Az új meder vízszintes vonalvezetésében az egyes szakaszokon rövid egyenesek és 500—800 m sugarú ívek, ellenívekkel követik egymást, kivételt képeznek a már meglevő egyenes átvágásos szakaszok és az új lpoly-híd alatti átvágás. A mederfenék szintje a balassagyarmati hídnál 138,27 m.A.f., a tervezett fenékesés 0,5%o. Az átvágás medrét a Közös Műszaki Bizottság irányelvei szerint az egyéves árvízre tervezték, amely e szakaszon 95—100 m3/sec. A tervezett mederszelvény egyenesben és ívekben egyaránt szimmetrikus csészeszelvény. Fenékszélessége 2,0 m, rézsűhajlása a fenék felett 1,0 m magasságig 1 :8, további 1,0 m magasságig 1 :5, az e feletti rézsű a terepig 1 :3 hajlású. Anyaghiányos szakaszokon e szelvényhez mindkét oldalon változó szélességű, 10%-os esésű és a külső oldalon a terephez 1 : 3 rézsűvel kialakított mederszélesítés csatlakozik. A tervezett árvédelmi töltések tengelyének egymástól való legkisebb távolsága 220 m, mely 200 m szabadon hagyandó sávot és a magyar oldalon 20 m széles hullámtéri véderdő sávot tartalmaz. A töltés és a medertengely távolsága egyenesben és inflexióban a csehszlovák oldal felé 100 m, a magyar oldal felé 120 m, az ívek tetőpontjában a homorú oldal felé 80 m, a domború oldal felé 140 m. Kivételt képez a balassagyarmati új híd alatti és feletti 500—500 m hosszú szakasz, ahol a töltéstávolság a hídra való rávezetés, illetőleg jó elvezetés érdekében a hidraulikai követelményeknek megfelelően, folyamatosan összeszűkül, majd széttágul. A töltések távolsága az új mederhídnál 140 m. A Közös Műszaki Bizottság határozata szerint a Balassagyarmat város belsőségét védő árvízvédelmi töltést — az Ipoly folyó teljes betöltésezése és az árterületek kikapcsolása mellett — az 1%-os valószínűségű árvízszint 144,07 m.A.f. — felett 1,0 m-es magassági biztonsággal lehet megépíteni. E magasság a balassagyarmati hídnál tehát 145,07 m.A.f. lenne, de figyelemmel arra a körülményre, hogy a számított 1%-os valószínűségű árvízszint csak az Ipoly folyó teljes betöltésezése, ill. az árterületek teljes kikapcsolása után fog előállni, gazdaságossági okokból jelenleg a töltést első ütemben egyelőre csak az 1%-os árvízszintnek megfelelő magasságra, magassági biztonság nélkül (144,07 m.A.f.), de 20 cm-es bogárhátú domborítással kivitelezik. A töltések koronaszintjének a végleges magasságra történő kiépítését csak a szabályozási munkák végrehajtása utáni időre tervezik. A kétütemű kiépítést indokolja az a hidrológiai vizsgálat is, mely szerint a szakaszok betöltésezése után, de a felette levő tározóterek kikapcsolása nélkül a jelenlegi maximális árvízszint 70 cm-rel emelkedik. Eszerint az 1965. évi júniusi, balassagyarmati vízmérce 297 cm-es vízállása (142,57 m.A.f.) mellett a vízszintemelkedés +370 cm-es vízállással a 143,27 m.A.f. szint körül várható. Tehát e helyen a 144,07 m.A.f. töltésmagasság mellett a betöltésezés után kialakuló maximális vízállás mellett a biztonsági magasság 0,80 m. A tervezett töltések koronaszélessége 3,5 m, ami árvíz esetén a tehergépkocsik egyirányú közlekedését lehetővé teszi. A töltések mindkét oldali rézsűje az első ütemben 1 :3 hajlású. A lenyesett rézsűt és koronát fekálkomposzttal és különböző műtrágyával szórják meg, majd gyepesítik. A kétirányú forgalom biztositása érdekében 200 m-enként 30—30 m hosszúságban a töltéskoronát 6,0
