Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-02-01 / 1. szám
m-re szélesítik kocsikitérőként, amelyek egyben tartalék földdepóniákat képeznek. Az Ipoly-medret keresztező töltések helyén — mind az alsó, mind a felső áttöltésnél — a felhagyásra kerülő medret teljes szélességben, mintegy 60 m talpszélességben az átlagos terepszintig töltik fel. A mederfeltöltéseket az Ipoly felőli oldalon 1,0 m koronaszélességű, 1 :1 rézsűhajlású és átlagosan 1,5 m magas lábazati kőhányással biztosítják. Az árvízvédelmi töltés építése és az új Ipoly-meder kotrása következtében szükségessé vált a belvízlevezetés megoldása is. A város belsősége és a külsőség területéről érkező belvizek a városon keresztül folyva több helyen a jelenlegi Ipoly-mederbe torkollnak. Miután a balassagyarmati Ipoly-szakasz felhagyásra kerül, a felhagyásra kerülő mederben összegyülekező belvizeket az öblözet nyugati részén építendő csőzsilippel fogják az Ipolyba bevezetni. A felhagyásra kerülő Ipoly-meder részleges feltöltését a Városi Tanács fogja elvégeztetni a városrendezési tervbe beilleszkedően. Járulékos munkaként gátőrtelep is épül a balassagyarmat—budapesti műút mellett, a város nyugati szélén. A gátőr elhelyezésére 2 szobás lakás épül 1 szolgálati szobával, valamint egy készenléti munkásszállás, 100 m2-es árvízvédelmi szertár és üzemanyagtároló. Ezenkívül gazdasági épületek, istálló, baromfiól, disznóól, valamint szennyvízderítő és szikkasztó épül. A töltésszakaszt a nyugati, északnyugati, északi és északkeleti szelektől hajtott hullámverések egyaránt károsíthatják. Ezért a bal parti árvédelmi töltés előterében a Balassagyarmat—Slov. Darmoty műút környékén tervezett kb. 1 km hosszú szűkebb szakasz kivételével végig 20 m széles véderdő telepítését irányozták elő. A megemelkedő árvízszintek miatt a meglevő híd átépítése szükséges. Az új híd vasbetonból készül 3 nyílással. A nyílások méretei: 28—34—28 m. Vasbeton cölöpökön álló vasbeton pilléreken nyugszik a 11,40 m széles hídpályával rendelkező hídszerkezet. A 8,0 m széles útpálya két oldalán 1,50—1,50 m hasznos szélességű járda húzódik. A híd teljes hossza 100,02 m (5. ábra). A hídon nyer elhelyezést a kábel- és telefonvezeték, a híd világítását ostornyeles, higanygőzös lámpák fogják biztosítani. 3. Ipolytölgyesi öblözet ármentesítése Balassagyarmat után az Ipoly mentén a legjobban veszélyeztetett község Ipolytölgyes. A község egy részét az 1963. évi és 1965. évi árvizek elöntötték. 1963. év folyamán a jeges árvíz a község belterületének mintegy 60%-át elöntötte, a házak 50%-át körülvette és mintegy 15 ház padlószintjét elborította. 18 ház lakóit kitelepítették. A 121-es fő közlekedési út e szakaszon mintegy 800 fm hosszban ugyancsak víz alá került. A község belsőségét az 1965. évben az Ipolyon levonult júniusi árhullám is veszélyeztette. A múlt évben a magyar Fél elkészítette az öblözet ármentesítésének beruházási programját. A beruházási program szerint — Balassagyarmathoz hasonlóan — kétütemű kiépítésben kerülnek kivitelre az ármentesítési munkák, amellyel egyidejűleg megvalósul Ipolytölgyes határának vízrendezése is. Az I. ütemű kiépítés összes kiviteli költsége 14 870 000 Ft, az ármentesített terület nagysága 382 kh (ebből 107 kh belsőség, 275 kh pedig mezőgazdasági terület) fajlagos beruházási költség 38 900 Ft/kh. A kiviteli munkálatok előreláthatólag csak a negyedik ötéves terv keretében valósulnak meg. A beruházási program a kiviteli munkák kezdését 1969—1971. évek között irányozta elő. 4. lpolyszög—Üjkóvár közötti szakasz ármentesítése Mivel a szemben levő oldalon a csehszlovák Fél töltésépítéseket hajt végre, ezért megvizsgálták az lpolyszög— Üjkóvár közötti 2. számú fő közlekedési út veszélyeztetettségét. A kidolgozott tanulmányterv öt változatából az úthoz támaszkodó előtöltés a leggazdaságosabb, amelynek becsült kiviteli költsége 9,6 millió forint. A védett terület nagysága 200 kh, fajlagos beruházási költség 47 800 Ft/kh. A létesítmény megvalósulása részletesebb vizsgálatokat igényel és a nagy beruházási költségre való tekintettel mérlegelendő, hogy a várható útelöntésből származó forgalomelterelési többletköltség és a rongálódások helyreállításának költségei arányban állnak-e a beruházás megvalósításának költségével. E munkálatok a III. ötéves tervben nem szerepelnek. 5. Szécsény—pöstyénpusztai öblözet ármentesítése A Nógrád megyei Tanács kívánságára folyamatban van egy tanulmányterv készítése az öblözet ármentesítésére. Az öblözet mezőgazdasági jellegű. Itt öntözéses gazdálkodásra kívánnak berendezkedni, azonban a gyakori elöntésekből származó mezőgazdasági károk elhárítása érdekében csak részleges védelmet nyújtó nyárigát-jellegű védművek kiépítése látszik célszerűnek. A mentesítendő terület nagysága 1200 kh, a becsült tájékoztató jellegű kiviteli költségek 10%-os árvízszintben épülő töltés esetén 10—12 millió Ft, 10%-os árvíz +60 cm magassági biztonságú töltés esetén 11—14 millió Ft-ra tehetők, azonban ezeknek pontosabb értékét a részletes tanulmányterv hivatott eldönteni. A fajlagos beruházási költség 10 400—11 300 Ft/kh. Sipos Béla Üzemel Jugoszláviában a Senj ésja Baina Basta vízerőmű A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén, 1966. november 29-én lépett üzembe a 437 millió kWó-t termelő Baina Basta vízerőmű. Építésének előkészítő munkáit 1959-ben kezdték meg. A kialakított gát magassága 90 m, hossza 461 m. A gáttestbe 1 millió m3 betont építettek be. A vízerőmű építésében 2500 építő vett részt. Az építési munkákat a belgrádi Hidrotechnika Vállalat, a főbb szerelési munkákat a zágrábi Rade Koncsara és a maribori Gidromontázs gyárak végezték. Egyelőre három generátort helyeztek üzembe, a negyedik majd a tervek szerint — 1968 tavaszán kezdi el a termelést. A negyedik generátor felszerelése után a Baina Basta vízerőmű 1600 millió kWó-t termel majd évente. A Baina Basta vízerőművel egyidejűleg helyezték üzembe a Senj vízerőművet is. Akárcsak a Dubrovnik és Split vízerőművek, úgy ez is egyike a legnagyobb energiatermelő vízerőműveknek. A Senj vízerőmű évente 1080 millió kWó-t termel. A 60 km-es, nehéznek mondható, karsztos építési körzetben 3500—5500 építő dolgozott. A vízerőműhöz összesen 40 km hosszú alagutat kellett megépíteni. Három alagút átvágja a Velebit hegységet. Az építés során 1 674 900 m3 földet (sziklát) kellett kiemelni, töltésekbe 1 179 800 m3 különböző anyagot építettek be. A Baina Basta vízerőmű gépészeti berendezéseinek egy részét külföldről szerezték be, a Senj vízerőmű berendezéseit jugoszláv gyárakban (Metalna Maribor, Rade Koncsara Zagreb, Litostroj Ljubljana, Dalekovod Zagreb) és úgyszintén külföldi gyárakban gyártották le (Svájc, Olaszország, NSZK). Borza Dné 15
