Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
sérleti Szennyvízöntöző Telepen 1963-ban és 1964-ben szerzett tapasztalatokat ismertette. A legértékesebb és leghasznosabb számunkra a konferencia keretében rendezett tanulmányút volt, melynek során a vendéglátók bemutatták a Mamaia és Constanta (É-i rész) szennyvizeinek mezőgazdasági hasznosítására szolgáló öntözőtelepet, annak létesítményeit, és ismertették üzemelési rendjét. A Fekete-tenger 65 km hoszszú partrészén hat üdülőhely alakult ki, szennyvizeik tisztítása külön-külön történik. A meglátogatott telep a legnagyobb, jelenleg 50 1/sec vízsugárral érkezik a szennyvíz, de ez 670 1/sec-ra fog emelkedni. A szennyvíz mechanikai tisztítása automatizált rácsból, aprítóból és kör alakú ülepítőkből áll. A II. ütemben 4 ülepítőmedence fog működni, ebből 2 van készen. Az ülepítőkből a szennyvíz nyomócsövön keresztül a tározóba kerül, melyből gravitációs úton, 12,5 km hoszszú fő- illetve mellékcsatorna hálózat segítségével jut el az öntözőtelepre. Az öntözőtelepből 800 ha már megépült, és annak nagy részén már 1965-ben folyt is az öntözés, felületi módszerekkel. Csak a tenyészidőben öntöznek, amikor nincs szükség öntözésre, valamint télen a mechanikailag tisztított vizet a tengerbe nyomják. A nyomóvezeték vége a parttól 600 m-re, 4 m mélységben nyúlik a tengervízbe. Az öntözőtelepen kukoricát, silókukoricát és évelő pillangósokat termesztenek. A szennyvízhasznosító telephez kémiai rutin- és kutatólaboratórium, valamint 10 ha-os kísérleti öntözőtelep is tartozik, utóbbinak építési munkálatai éppen látogatásunkkor közeledtek a befejezéshez. A kísérleti telepen a szennyvízöntözés hatékonyabb módszereit kívánják tanulmányozni, és különféle hatásait fogják vizsgálat alá venni. A román kollégák elmondották, hogy az itteni tapasztalatok alapján a többi üdülőhely közelében — így pl. Constanta D-i része, Mangália, Tuzla-Efforia stb. számára —• is építenek a jövőben szennyvízhasznosító öntözőtelepeket. A konferencián az egyes országok koordinátorai hangsúlyozták a témában folyó, egyre kiterjedtebbé váló kutatómunkák további összehangolásának és az eredmények kicserélésének szükségességét. A következő konferencia ügyében végleges döntés nem született, előre láthatóan az NDK lesz 1967-ben a szennyvízöntözési szakemberek immár ötödik nemzetközi találkozójának megrendezője. Dr. Szebellédy Lászlóné és Vermes László Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Zomborban működő vízügyi szerv — a DTD zombori Szekciója — között a jugoszláv—magyar közösérdekű Duna-szakaszon 1966. év kezdetén ismét sor került az együttműködésre. A tartós hideg következtében a léghőmérséklet és a vízhőfok alakulása megindította a jegesedési folyamatot. Az előző évekhez hasonlóan azonnal munkába állítottuk a jégfigyelő és jégjelentő szolgálatot Dunaf öld vár és Vukovár között. A gátőrök és segédgátőrök naponta két alkalommal járták be kijelölt szakaszukat és a gátőrházakból továbbították jelentéseiket megfigyeléseikről az üzemi telefonon a jégrombolást (jégtörést és jégrobbantást) irányító központokba — a bajai és zombori jégügyeletekre. Mindkét Fél üzemi telefonvonalát január 12-én kötöttük össze a Duna balparti árvízvédelmi gáton, ahol a határ metszi a védvonalat. A Ferenccsatorna partján húzódó másodrendű védvonalak üzemi telefonvonalát, — mely tartalékként szerepel — nem kötöttük össze, mivel ebben az évben az URH. (ultra rövid hullámú) hírközlésünk sokkal fejlettebb volt az előző évekéhez képest. Az előző években végrehajtott védekezéseknél védekező szervezetünk csak egy adó-vevő toronnyal rendelkezett, mely a bajai igazgatósági épület tetejére volt felszerelve. Ebben az évben ezt az adó-vevő tornyot tartaléknak használtuk, mert a főtorony szerepét a Bajától Északra — légvonalban 8 kmre — levő érsekcsanádi szivatytyútelep 39 méter magas kéménye vette át. E kémény végére szerelt antennákról sugároztunk a Jugoszláv területen levő batinai hegyen felállított relére, mely átjátszással továbbította adásainkat a jégtörő hajókra és a zombori igazgatósági épület tetejére szerelt adó-vevő toronyra. A jéghelyzet napi feldolgozása és a jugoszláv adatok beszerzése után a magyar jégügyelet továbbította jelentéseit géptávirón és telefonon az Országos Vízügyi Főigazgatóság_ nak és a Vízgazdálkodási Tudo- I mlmyTrr-Kuiató Intézetnek. A ° в s г A G П a
