Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
Az alkalmazott fúróiszap-diszperzió-alapanyaga csak kolloid szerkezetű anyag lehet, mint pl. az agyag, a bentonit vagy bentonitagyag. A réseléshez szükséges, ismertetett alapanyagból előállítható diszperzió térfogatsúlya nem haladhatja meg a literenkénti 150 grammot. A térfogatsúly emelkedése csökkenti a teljesítményt. A diszperzió előállítására különböző I 4. ábra. Kis markoló 5. ábra Keverőberendezések és diszperzió-tároló földmedence iszapkeverőket használnak. Az 5. ábrán a zsejkepusztai kísérletnél alkalmazott koller járatú, és a „ceglédi” keverőberendezés látható, előtérben a diszperzió tároló földmedencével. A 6. ábrán a készített résfal és rudazat látható, lesüllyesztett iszapszint esetében. A múlt évben a VITUKI és a VIZITERV által végzett kísérletek alapján megállapítást nyert, hogy a jövőben diszperzió előállítására a szabadalomként is bejelentett „Beacedisz” keverőberendezést célszerű alkalmazni. Előnye, hogy üzeme folyamatos és a megfelelő minőségű iszapot gazdaságosan állítja elő. RÉSKITÖLTÉS Az elkészült réstáblát a célnak megfelelően vízzáró anyaggal vagy betonnal töltik ki. A rés kitöltését a réselést követően, a legrövidebb időn belül célszerű elvégezni. Az igy készült fal vízzáró lehet, de szükség esetén teherviselő szerepet is betölthet. A követelményeknek megfelelően vasbeton-fal is készíthető. A réskitöltés kontraktor eljárással történik, a vízalatti betonozáshoz hasonlóan. A betonnak a résbe való könnyebb bedolgozhatósága érdekében különböző plasztifikátorok alkalmazhatók, melyek egyben a vízzárást is növelik. A réskitöltés során a kitöltő anyag által kiszorított iszap a további réstábla készítésénél újra felhasználható. A 7. ábrán két munkafolyamat látható: a) réselés és b) betonozás. A nyugati országokban réskitöltésre általában betont használnak, Lengyelországban és hazánkban agyagfalak előállítására alkalmas technológia kidolgozására folynak kísérletek. Az ismertetett eljárás alkalmazási lehetősége a vízépítőiparban: 1. Űj árvízvédelmi gát építésénél azokon a helyeken, ahol az altalaj vízáteresztő, ennek következtében fakadóvízre, buzgárképződésre lehet számítani és az ellenük való védekezés csak nagy költséggel biztosítható, célszerű a vízzáró fal építése. Ilyen eset fordulhat elő belsőségi gátszakaszoknál, holt medrek keresztezésénél stb. A gáttestbe épített vagy épülő műtárgyak biztosítására ugyancsak előnyösen és gazdaságosan alkalmazható a vízzáró fal. A vízzáró falak nemcsak a biztonságot növelik, hanem az árvédekezésnél jelentkező védekezési költségeket is csökkenthetik. 2. Belvízvédelmi szivattyútelepek kivitelezésénél a megfelelően megépített vízzárófal az eddigi építési gyakorlatban előfordult hibát kiküszöböli, egyben a műtárgy alatti szivárgást, teljes mértékben megakadályozza. A meglévő műtárgyaknál, ahol az eljárás alkalmazására lehetőség van, célszerű a vízzáró falak utólagos beépítése. 3. Folyami partfalak, rakodók építésénél az. eddig alkalmazott költséges módszerek helyett gazdaságosan lehet alkalmazni az ismertetett eljárást. 4. Vízrendezési munkáknál, főleg a belsőségi mederrendezések során, az építésre kerülő támfalakat az új eljárás alkalmazásával lehet gazdaságosan megoldani. 52
