Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-04-01 / 2. szám

teljes területét magukba foglalják majd.

E vízgazdálkodási társulatok közül kettő a talajvédelmi feladatokat is programjába iktatta. E két társulat területén bonyolítják le az Őrség—Göcsej—Hetés térségében a több mint 1 milliárd forint értékű komplex talajjavító munkát. Az első nyolc mezőgazdasági üzemben a komplex meliorációs munka — a harmadik ötéves terv időszakában — kellő összhangban valósul meg az érintett I. és II. kategóriájú vízfolyások medrének rendezésével.

Szoros együttműködésben a megyei tanácsokkal építik a települések védelmére alkalmas körgátakat,

valamint a belsőségi vízrendezést szolgáló árkokat és a műtárgyakat. A Vas megyei Tanács az 1965. évi kora tavaszi árvíz tapasztalatait értékelve a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság javaslatára 12 község védelmére körtöltés építési program megvalósítását irányozta elő, a harmadik ötéves terv időszakára. Az első körtöltés építése Gyöngyösfalun már meg is kezdődött.

AZ IVÓVÍZ ÉS CSATORNÁZÁSI HELYZET

Szembeszökő, hogy az Igazgatóság területén fekvő mintegy 500 településből mindössze hat helyen van

vezetékes vízmű, és csak négy tel»' pülésnek van szennyvízcsatorna hálózata. E nagymérvű elmaradottság fokozatos megszüntetésére 1961-ben több megyei tanáccsal egyetértésben egyik társulat megalakításával megkezdődött a törpevízmű-építés fejlesztése. Ez idő szerint — természetesen elsősorban a járási székhelyeken és az úgynevezett gócközségekben — 22 törpevízmű társulat működik. Elkészült ezenkívül a Muramenti Regionális Vízmű beruházási programja, és fokozatosan, elsősorban Kőszegen és Lentiben a csatornázás is megkezdődik.

A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén az ivóvízhelyzet az ország egyéb térségeihez viszonyítva meglehetősen kedvező. E térségben még az ásott kutak ivóvízének minősége is kielégítőnek mondható. Ezért ezen a vidéken az ivóvízkérdés feszítő ereje is lényegesen kisebb, mint bárhol másutt az országban. Többek között ezzel magyarázható, hogy az Igazgatóság működési területén a vezetékes vízellátás elsősorban a kultúrált igények és nem a nyomasztó kényszerűség függvénye. E kérdésben az egyetlen számottevő feszítő erő a kulturális és szociális intézmények, az ipari üzemek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, és az idegenforgalmi szervek igénye. Mindezeket az Igazgatóság igyekszik megfelelő módon koordinálni. A vezetékes vízellátás fejlődésében azonban ez idő szerint a kellő anyagi eszközök híján is bizonyos megtorpanás mutatkozik. Ennek következményeként olyan helyzet alakult ki, hogy a törpevízmű építése jelentősebb települési helyeken is stagnál, ahol a lakosság az építés szorgalmazására minden áldozat vállalására hajlandó. Minthogy azonban a lakosság és a községek az építés teljes költségének vállalására anyagilag nem elég erősek, kedvező fordulat csak akkor várható, ha a megyék a szükséges támogatást ismét folyósítják. Ez nem is elszigetelt jelenség. Ugyanilyen megtorpanás mutatkozik teljesen azonos okból szerte az országban. Ennek egyik leghatékonyabb ellenszere a vízdíjak intézményes egységesítése yolna. Ugyancsak időszerű és jótékony hatást gyakorolna, ha a törpevízművek üzemelési kérdéseinek pénzügyi vonatkozásait országosan rendeznék.

Az Igazgatóság a csatornázás fejlesztését egész működési területén a település fejlesztési feladatokban való aktívabb részvétellel is előrevinni igyekszik. Az ilyen működéssel alapvetően megjavul a többi főhatósággal való koordináció és kooperáció gyakorlata. E gyakorlat eszközeivel igyekeznek megelőzni például, hogy adott körzetben néhány gyár különösebb indok nélkül külön vízmüvet vagy szennyvíztisztító berendezést létesítsen, amikor ez ésszerű koordináció révén sokkal gazdaságosabban megoldható.

7. ábra. Rába parterősítése Balozsameggyesnél-----jar-48