Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
menden 15 centivel, Sárvárott pedig 5 centiméterrel haladta meg az eddig észlelt maximumot. Az előrejelzés sajnálatosképpen az osztrák vízügyi és meteorológiai szervezettel még nem volt kellőképpen megszervezve és az árvíz rendkívüli magasságán felül, túlságosan meglepetésszerűen érkezett az országhatárra. Az 1965 kora tavaszi árvíz következményeként 96 lakóház és 28 híd dőlt össze, csaknem 130 ezer hold föld került víz alá. Az elszenvedett anyagi kár mintegy 300 millió forint volt. A Megyei Tanács felkérésére a helyi vízkár-elhárításban az Igazgatóság teljes szervezete résztvett: 25 műszaki dolgozó egyrészt központi, másrészt szaktanácsadói és védelemvezetői közreműködésével járult hozzá a munkához. Ezenkívül az Igazgatóság számos fizikai dolgozója (több munkagéppel), a honvédség, a munkásőrség és a tűzoltóság vett részt az árvíz elleni küzdelemben. Az 1965. április 21—26-a között levonult első árvizet június végéig négy további heves árhullám követte. Ezek közül magasságban szerencsére már egy sem érte el a legelsőt. Ezenkívül, az első árhullám után a régi, megrongált körgátakat helyreállították. Így például Sárvárott és Bükön az újabb, most már kisebb árhullámok kártétele ellen a belsőségeket is sikerült megvédeni. Az 1965. évi kora tavaszi árvíz a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozó vízi művekben mintegy 25 millió forint károsodást okozott. Számos folyó medrének állapota annyira megrongálódott, hogy emiatt utak, építmények kerültek közvetlen veszélybe. 5. ábra. Szabályozott Kerka meder Az árvíz levonulása után a legkisebb haladék nélkül nagy apparátussal megindult a helyreállító munka, amelynek fő erejét szükségszerűen a legveszélyeztetettebb helyekre, Kőszegre és Szombathelyre összpontosították. E két exponált helyen az elmúlt esztendőben egyebek között 5000 köbméter követ építettek be a különféle védművekbe. Helyreállítási munkát végeztek ezeken kívül a Gyöngyös patakon, az Arany patakon, a Répcén és a Pinkán. A helyreállítási munka teljes költsége 5,5 millió Ft-ot tett ki. A Rába és a Répce völgyében levonult több árhullámmal egyidőben a Murán is öt egymást követő árhullám zúdult le, azzal a különbséggel azonban, hogy itt az utolsó, az augusztus 2—6 közötti volt a legmagasabb. Ez az árhullám elérte az 1 százalék valószínűségű árvíz szintjét, ami azt jelenti, hogy ilyen heves árvíz 100 évben egyszer fordul elő. Az egész, mintegy 4300 holdnyi árterület teljes egészében víz alá került. Letenye községet, a Béci patak balpartján fekvő lokalizációs töltéssel csak igen nagy erőfeszítés árán sikerült megvédeni. Murakeresztur minden belsőségét az árvíz idején épített körtöltéssel védték meg. A TÁRSULATOK FEJLŐDÉSE A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén az első vízgazdálkodási társulat a völgyfenéki rétterületek lecsapolására 1958-ban alakult meg. Ma már 12 vízgazdálkodási társulat működik az Igazgatóság területén. Az 1966- ban tervbevett fejlesztési program megvalósítása után a vízgyűjtő területre szervezett több mint 1 millió holdat gondozó vízgazdálkodási társulatok az Igazgatóság 4. ábra. Belterületi vízrendezés Vasvár községben formában — megindult az öblözet intenzív mezőgazdasági hasznosítása. A Keszthely—hévízi öblözethez hasonlóan 2336 holdnyi tőzegterületen altalaj-vízszint szabályozás, a 813 hold ásványi domboldalon pedig permetező öntözés segíti a mezőgazdasági termelést. A vízpótlást, indokolt esetben pedig a vízmentesítést másodpercenként 1,2 köbméter teljesítményű reverzibilis szivattyútelep üzemeltetésével oldják meg. A helyi vízkár-elhárításban és ár elleni védekezésben az 1965 kora tavassá árvíz igen kemény feladat elé állította az Igazgatóságot. Múlt év április 21-én az eddig észlelt csúcsokat magasan meghaladó több árhullám vonult le a Rába és a Répce vízgyűjtő területén. A vízállás a Répcén Répcevisnél 130 centiméterrel, a Perinten Szombathelyen 134 centivel, a Rábán Kör47
