Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
Ami a fővárosi fürdők megváltozott gyógyászati és idegenforgalmi szerepét illeti, a következők állapíthatók meg: A fővárosi gyógyfürdők gyógyfürdőosztályait 1938-ban 962 908 fő, 1964-ben pedig 3 400 673 fő vette igénybe. Helyt adva annak a megállapításnak, hogy a gyógyfürdőosztályokat tisztasági céllal is igénybe veszik — ami elsősorban Budapest-fürdővárosnak a korábban már említett különleges helyzetéből adódik — vita tárgyát képezi, hogy ez milyen mértékű lehet. 1938. évre vonatkozóan nincsenek részletes adataink. De azt tudjuk, hogy ez időben biztosító intézeti beutalással csak egészen elenyésző számmal vették igénybe a gyógyfürdőket. 1964-ben viszont 1 633 512 gyógyfürdőkezelést szolgáltattak ki SZTK beutaltak részére, ambuláns fürdőkezelésként, szakorvosi rendelvényre. Tehát a gyógyfürdőosztályok teljes forgalmának közel 50%-a orvosi rendelvényre kiszolgáltatott gyógyfürdőkezelés. A másik 50% zömében azokból a gyógyfürdő-látogatókból — akik hasonló vagy egyéb egészségügyi céllal, gyógyítás, betegség megelőzés, kondicionálás stb. céllal veszik igénybe a gyógyfürdőosztályokat — és részben az előző fürdőzőktől nehezen elhatárolható és számukat nagyon nehezen meghatározható igénybevevőkből áll, akik a gyógyfürdőket feltehetően tisztálkodási célból látogatják. A gyógyfürdőosztályok forgalma 1938-tól folyamatosan és fokozatosan több mint három és félszeresére emelkedett, de az 1964-ben SZTK beutalásra gyógyfürdő-kezelésben részesíttettek száma is közel 1,7-szerese az 1938-as év összes gyógyfürdő látogatóinak. Ezek a növekvő igények természetesen szükségessé tették azt, hogy a kielégítésük lehetősége biztosítást nyerjen. Amikor súlyában és jelentőségében ilyen elsődleges feladat hárult a fővárosi fürdőkre, ezek a terhek és feladatok háttérbe szorították a híres gyógyfürdők idegenforgalmi szempontból való fokozottabb 6. ábra. Iszapkezelés a Lukács gyógyfürdőben 7. ábra A Királyfürdő török kupolái 43
