Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
8. ábra. Kádhelység a Királyfürdőben érvényesülését, és ez által a valutáris gazdálkodás lehetőségeinek kialakítását ezen a téren is. Az egyre nagyobb méretekben kialakuló idegenforgalom sürgeti a megoldását annak, hogy Budapest-fürdőváros ne csak a megnövekedett hazai igényeket lássa el, hanem képezze alapját egy olyan idegenforgalmi lehetőségnek, ami kedvezően járul hozzá népgazdaságunk megerősödéséhez, az 9. ábra. Az új csepeli strandfürdő országunk felé megnyilvánuló érdeklődés fokozásához. Ezt a célt szolgálja, ezt a problémát hivatott megoldani — a hazai igények ellátásának javítása mellett — a főváros fürdőfejlesztési terve. A fürdőváros alapjait képező fővárosi fürdőknek a felszabadulást követő egységes irányítása a Tanácsok megalakulásával valósult meg. Ez időtől fogva beszélhetünk a központi igazgatás alá került fürdők jelentősebb felújításáról, új fürdők létesítéséről. így például ezekben az években került sor többek között a Rudas gyógyfürdő, a Lukács ivócsarnok, a Király fürdő teljes felújítására, a Szabadság strand kialakítására és folyamatos fejlesztésére, a Pestlőrinci új strandfürdő majd tisztasági kád- és zuhanyfürdő megépítésére, a Gellért és Rudas fürdőkben 30—30 ágyas rheumakórházi részleg üzembehelyezésére, az új Pesterzsébeti Jódos Sós Gyógyfürdő megnyitására, a Gellért és a Császár fürdőkben új súlyfürdőosztályok létesítésére. Még kedvezőbb lehetőségek teremtődtek meg a fővárosi fürdők számára mind műszaki, mind pénzügyi, igazgatási, felügyeleti szempontból 1961-től, amikor is a fürdők főfelügyeleti szerve az OVF lett. Ezt követően az új Csepeli strandfürdő, a Széchenyi strand téliesítése, a Római strandfürdő teljes felújítása, korszerűsítése, a Rácz fürdő felújítása és az előző időszakhoz képest jelentősen nagyobb méretű felújítási munkák jellemzik a főváros fürdőéletének alakulását. 1950-től 1965-ig mintegy 300 millió Ft-ot fordítottunk a főváros fürdőinek korszerűsítésére, felújítására, beruházásra. Jelenleg is folyamatban van több ismert fővárosi fürdőnek új ruhába való öltöztetése. Metlachi lapokkal burkolják minden valószínűség szerint Európa legnagyobb strandmedencéjét a Palatínuson, felújítják az 1965- ös árvíz alkalmával súlyosan megrongálódott Pünkösdfürdőt. A közel jövőben teljesen felújítják, korszerűsítik a Gellért, Széchenyi gyógyfürdőket. Ezek csak a jelentősebb munkák közül egynéhány, de a többi is a fürdőváros gondolatának érvényesítését célozzák. összegezve az eddigiekből is megállapítható, hogy Budapest valóban és ma is fürdőváros. Bizonyítja ezt az, hogy az üzemelő fürdők száma megközelíti a 60-at, az hogy a fürdők forgalma egyre emelkedik, az hogy ma Budapest területén mintegy 44
