Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-04-01 / 2. szám

4. ábra. A Rudas gyógyfürdő török-kupolás medencecsarnoka zettel. A balneotherápiában jár­tas, megbízható, jóhírű orvosi kar és egészségügyi dolgozók állnak a betegek, a kúrázók rendelkezésére, ellátására. Eltérnek azonban egymástól a budapesti és a külföldi gyógy­fürdők ill. gyógyhelyek abban, hogy' míg általában a külföldi gyógyfürdők kisebb, rendsze­rint kizárólag e célra kialakított települések centrumai és szinte meghatározzák az egész telepü­lés arculatát, kialakítását, fej­lesztését, tehát jövőjét is, — ad­dig Budapest egy kétmilliós vi­lágváros, tele a világvárosokban szerte a világon mutatkozó problémákkal. Előnye Buda­pestnek a külföldi gyógyfürdő­településekkel szemben nem csak ritka szép természeti kör­nyezete, a klímatherápiára is alkalmas budai oldal, és nem csak kedvező földrajzi elhelyez­kedése, kedvező éghajlata, ha­nem az a tény is, hogy teljes világvárosi előnyeivel — kultu­rális, szórakozási lehetőségei­vel — rendelkezésére áll a gyógyfürdőkúrázók részére. Lényeges különbség a kél gyógyfürdő típus között, hogy míg a korábban említett kül­földi gyógyfürdők kizárólag a kúrázó betegek ellátására mű­ködnek kialakításukkal, munka­erőlétszámukkal, üzemidőbeosz­tásukkal, addig a budapesti fürdőknek egyrészt el kell látni a bentfekvő betegeket, a kúrá­­zókat, a nagyszámú ambuláns — SZTK beutalt — beteget és mindezek mellett el kell látniok a kétmilliós főváros egyéb für­dőigényét is. Mindezekből kitűnik, hogy nem lehet egyszerűen összeha­sonlítani a külföldi és buda­pesti gyógyfürdőket, mert je­lentős funkcionális eltérések is vannak közöttük. Hasonló a helyzet, ha a hazai vidéki gyógyfürdőket, gyógy­helyeket (Hévíz, Harkány, Ba­­latonfüred) hasonlítjuk össze a fővárosi gyógyfürdőkkel. 42 5. ábra. A Széchenyi gyógyfürdő főbejárati homlokzata

Next

/
Thumbnails
Contents