Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-04-01 / 2. szám

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG FOLYÓIRATA 1966. MÁRCIUS —ÁPRILIS VÍZÜGY BEVEZETÉS Izrael a 30—33. szélességi fok között fekszik. Az ország a galileai hegyektől a Vörös-tengeri Eilatig terjed. Egyik oldalán a Földközi-tenger, másik oldalán négy arab ország: Libanon, Szí­ria, Jordánia és Egyiptom határolja. Hosszúsá­ga 426 km. Legnagyobb szélessége 112, legki­sebb 10 km. Teljes területe 20 678 km2. Lakossága jelenleg 2 300 000 fő. Az ország lakosságának túlnyomó többségét bevándorlók alkotják, akik 72 országból verődtek itt össze. A bevándorlókon kívül mintegy 150 000 arab él még Izraelben. Az éghajlatban a kis területű Izraelen belül is nagy különbségek vannak. Míg a Galileai he­gyekben 960 mm, addig Eilatnál 25 mm az éves csapadékösszeg. (A csapadék azonban teljes egé­szében november—február között esik le.) Nyolc hónapon keresztül semmi eső nincs. A hőmérsékleti minimumok Galileában 4,4— Eilatban 10,21 C°, a maximumok pedig 24,4— 40,5 C° között alakulnak ki. A nyár forró és száraz. Jelenlegi októberi tar­tózkodásom alatt a hőmérséklet 22—30 C° kö­zött ingadozott, de a Holt tengernél 35 C° volt. AZ ÖNTÖZÉS JELENE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGE Naponta hallottam és a gyakorlatban láttam is, hogy az élet: a víz. Ahol víz van, ott általá­ban szép mezőgazdasági kultúrát alakítottak ki. Miután azonban az év nyolc hónapjában csapa­dék nincs, — öntözés nélkül csak egyes, rövi­­debb tenyészidejű olyan kultúra termeszthető az északi részen" amely megél a télen lehullt csapadékból s mire a száraz időjárás bekövet­kezik, már készen van az aratásra. Ilyen kö­rülmények között elsősorban a gabonát ter­mesztik. Az államnak — megalakulásával egyidőben — folyamatosan meg kellett és meg kell oldani minden fejlesztéshez a vízkérdést. Ennek érde­kében egy átfogó, nagy tervet dolgoztak ki. Ez a Jordán—Negev terv. A Jordán—Negev terv keretében gyakorlatilag az egész országot fel­szín alatti vízvezetékhálózattal látják el, mely­ből mind a lakosság, mind a mezőgazdaság és ipar vízszükségletét kielégítenék. E hatalmas mű építése a Negev-sivatag terü­letén még folyamatban van. A Genezáreti tóra Tibériás mellett megépített vízkivételi műtől már több mint 250 km-re délre, a sivatagban folyik az építés. Ahova a víz elér megváltozik a sivatag képe. Űj városok (Kiriat-Gat, Beer­­shewa, Dimona, Arad) nőnek ki a földből és körülöttük virágzó mezőgazdasági kultúra léte­sül. Az öntözött terület elérte a 250 000 Ina-t. Izraelben a terület egyseg nem hektár, hanem a hektár egy tizede, melyet dunám-nak nevez­nek. Egy dunám 1000 m2. A vízkivételi művet a felszín alatt létesítették. A Genezáreti tóból kivett vizet 3,5 m átmérőjű vasbetoncsőben vezetik. Útközben minden víz­forrást ebbe a csőbe vezetnek be, legyen az ki­sebb forrás, patak vagy kút. A vízvezetékhálózat megfelelő pontjain nyomásfokozó elektromoto-1. ábra. A Genezáreti-tó látképe Tibériással 33

Next

/
Thumbnails
Contents