Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-02-01 / 1. szám
Víz gazdálkodás AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG FOLYÓIRATA 1966. JANUAR —FERRUAR I. A Gazdasági Bizottság 1965. november 9-én hagyta jóvá a II. Tiszai Vízlépcső beruházási programját. Eszerint a kivitelezés első ütemét úgy kell előirányozni, hogy az építési munka 1967-ben, a mederduzzasztás pedig legkésőbb 1973-ban megkezdődjék. Az, első ütemben a duzzasztóművet (a hajózsilippel és a vízerő-teleppel együtt), valamint a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornák kezdeti 18 km hosszú szakaszait, továbbá a hullámtéri víztározó alsó részét kell megépíteni. A Vízlépcső •duzzasztóműből, hajózsilipből, vízerőműből és hullámtéri duzzasztóból áll (lásd az 1. ábrát). A végleges (hullámtéri) duzzasztás következtében a Kisköre község térségében kiépítésre kerülő vízlépcső és a Tiszakeszi szivattyútelep között helyenként 5 km szélességet is elérő hullámtéren síkvidéki víztározó keletkezik, amelynek területe 122 km2 (a Balaton egyötöde, illetőleg a Velencei tó négyszerese), átlagos vízmélysége pedig 2,6 m. A Vízlépcső tervezését modellkísérletekkel egybekapcsolva végezte a VIZITERV (lásd a 2. ábrát). A modellkísérletek alapján a Vízlépcső elhelyezését és szerkezeti kialakítását többször meg kellett változtatni, amíg az áramvonalak — különböző vízhozamok esetén is — megfelelően alakultak ki (lásd a 3. ábrát). A Vízlépcső szervesen beleilleszkedik a Tiszacsatornázás általános tervébe. Duzzasztási határa eléri a Tiszalöki vízlépcsőt, az alatta később kialakítandó III. (Csongrádi) Vízlépcső duzzasztási határa pedig Kisköréig fog érni (lásd a 4. ábrát). Az 1. tábl. adatainak egybevetéséből látható, hogy a Tisza II-vel 33-szoros vízmennyiség tárolható, több mint háromszor annyi terület öntözhető, nyolcszoros a halászatilag hasznosítható tározó terület és több mint kétszeres az energiatermelés, mint a Tisza I-nél. II. A Tisza völgyében jelenleg 330 000 kh öntözőterület és 23 000 kh halastavat kell fel-1. ábra. A vízlépcső és a hullámtéri víztároló madártávlati képe 1
