Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-02-01 / 1. szám

1. táblázat A megépült Tisza I. és a megvalósuló Tisza II. Vízlépcső adatainak összehasonlítása a következő: Vízlépcső neve I. (Tiszalöki) II. (Kiskörei) Mederduzzasztó nyílásmérete 3 X 37 = 111 m 5 X 24 = 120 m Vízlépcső munkaterének alapterülete 30 000 m2 53 700 m2 Talajvízszint-süllyesztő kutak száma 217 db 2 650 db Vízlépcső összes betonmunkája 88 000 m3 131 000 m3 Turbinák száma 3 db 4 db Tározható vízmennyiség 10 millió m3 334 millió m3 Főcsatornák vízszállítóképessége 60 m3/s 153 m3/s Öntözhető terület 150 000 kh 514 000 kh Vízellátásban részesülő halastavak Halászatilag hasznosítható víztározók 30 000 kh 20 000 kh területe 3 000 kh 25 000 kh Vízerőmű max. teljesítménye 14 MW 29 MW színi viaekbői ellátni. E terület öntözővíz szükséglete — az ér­vényben levő normák szerint és к — 0,8 kihasználási té­nyezőt alapulvéve — az ön­tözési főidényben 101 m3/sec (július végén, augusztus ele­jén). Ugyanebben az időszak­ban azonban csak 71 m3/sec áll jelenleg a mezőgazdaság ren­delkezésére (a 80%-os valószí­nűségi természetes vízhozamok alapulvételével). Vagyis a víz­mérleg szerinti vízhiány = 30 m3/sec. Ez azt jelenti, hogy a II. Tiszai Vízlépcső üzembe­helyezéséig új öntözőterületek nem létesíthetők, de jelenti azt is, hogy a meglevő öntözések vízellátása is csak a 80%-nál kisebb valószínűséggel lehet­séges. Az 5. ábrán látható, hogy a Vízlépcső közvetett hatásterü­lete a határainkon belüli Tisza­­völgy nagy részére kiterjed. Ennek folytán az üzembehelye­zés pillanatában tiszai vízhiá­nyunk — kevés kivétellel — megszűnik. Rögtön biztonságo­sabbá válik az öntözött terüle­tek vízellátása és új területek is bekapcsolhatók az öntözésbe. Ezek a 6. ábrán láthatók, nagy­ságukat pedig a 2. táblázat tünteti fel: Az adatokból megállapítható, hogy az első ütem elsősorban nem a közvetlen hatásterületen (a vízlépcső „saját” öntöző­­rendszereiben) teszi lehetővé az öntözés fejlesztését, hanem a közvetett hatásterületen, vagyis Borsod, Szabolcá, Hajdú és Bé­kés megyében. Ennek az a magyarázata, hogy a Nagykunsági és a Jász­sági öntöző főcsatornáknak csak a kezdeti 18 km hosszú szaka­szai épülnek meg az I. ütem­ben. Ezáltal ugyanis lehetővé válik, hogy a Tiszavölgy leg­nagyobb öntözőrendszereibe (a Kiskörei, a Tiszavölgyi, a Mil­­léri, a Kőtelki és a Tiszabői) az öntözővizet felülről — a két fő­csatornából — juttassuk. Ezzel megszűnik az a kényszer, hogy e rendszerek jelenlegi úszómű­ves vízkivételei miatt 80 m3/ sec-ot kelljen a mederben hagy­nunk (ennél kevesebb „élővíz”­­nél ugyanis ezeket nem lehet 2 ábra. A vízlépcső kísérleti modelljének látképe

Next

/
Thumbnails
Contents