Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-12-01 / 6. szám
levonulását elősegítő és a káros mederelfajulásokat megakadályozó folyamszabályozási művek építése, a belvízlevezető rendszerek komplex fejlesztése, a kisebb vízfolyások rendezése terén is számottevő lesz az előrehaladás. A tervben előirányzott vízkárelhárítási beruházások — Я közelmúlt évek árvizeit és belvizeit figyelembe véve — múlhatatlanul szükségesek a védelmi biztonság fokozása érdekében. A jelenlegi ütem még így is elmarad a szomszédos államok hasonló jellegű beruházásaitól. így a szomszédos államok területéről a víz lefolyása meggyorsul, ami méginkább sürgeti az árvédelmi művek gyorsabb ütemű kiépítését. Az 1967. évben a következő fontosabb vízkárelhárítási létesítmények teljes, illetve részleges megvalósítására kerül sor: A középvízi meder rögzítésére a Felső-Dunán, a jeges árvizek levezetésének elősegítése céljából a Dunafalva alatti, a sükösdi, a hajózás biztonsága érdekében a sződ—felsőgödi kanyarban épül új folyamszabályozási mű. A Tiszán Kisköre és Ároktő térségében végeznek munkákat a káros mederelfajulások megakadályozása és a hajózás érdekében. A Dunavölgyi belvízelöntések csökkentésére megkezdődik a torkolati szivattyútelep építése a Dunavölgyi Főcsátornán. Bővül a csatornahálózat és a belvízátemelő szivattyúkapacitás a Rába—Hansági, Szeghalmi, Peresi, Tisza—Szamosközi, Kurcai, Algyői belvízlevezető-rendszerben. A kisebb vízfolyások közül szabályozzák a Marcal, a Feketevíz, a Tapolca és Kapos patakok medrét a vízgyűjtőterület és a völgyfenék komplex rendezésével egyidejűleg. A vízgazdálkodás anyagi-műszaki felkészültsége is fejlődik. Az OVF közvetlen felügyelete alá tartozó szervek (vízügyi igazgatóságok, vízügyi vállalatok, társulatok) építőipari és ipari termelésének értéke az 1966. évi 2150 millió forintról az 1967. évben 2410 millió forintra — mintegy 12%-kal — emelkedik. Ezen belül az építőipar termelése 1940 millió, az ipari jellegű termelés 340 millió forint. A MŰSZAKI FEJLESZTÉS A vízgazdálkodás átfogó, jól megalapozott műszaki fejlesztési terve, melyet 1966-ban dolgoztunk ki, a vízgazdálkodás főcélkitűzéseinek megvalósítását segíti elő. További munkánk alapja a műszaki fejlesztési témák gyűjteménye, amit közgazdaságilag is értékelt fejlesztési programok rendszerévé kívánunk fejleszteni. Az 1967. évi műszaki fejlesztési terv főbb feladatai a következők: — az árvízvédelem hatékonyságának fejlesztése, — az alagcsőépítés gazdaságos nagyüzemi módszerének kidolgozása, — kiscsatornák és töltésrézsűk fenntartásának gépesítése, — a folyami kőmunkák gépesítése. A betonelem eíőgyártásban új típusok bevezetésén túlmenően 1967-ben központi előgyártó bázisok fejlesztését tűztük ki célul. Nagy gazdasági kihatása van a vízi vasszerkezetek korrózióvédelmével foglalkozó vizsgálatoknak, melyek alapján 1967-ben már üzemi kísérletekre kerül sor. A VÍZGAZDÁLKODÁSI társulatok ÉS A HELYI JELLEGŰ VÍZIMUNKAK Az ország mezőgazdasági művelésbe vont területének 62 %-án, tehát több mint 10 millió kh-on működnek vízgazdálkodási társulatok. Működésük kiterjed a vízkárnak leginkább kitett területekre. Arra törekszünk, hogy a társulatok — a vízgazdálkodás egyeséges rendszerén belül — önállóbb tevékenységet folytassanak, átfogóbban vegyenek részt a helyi vízügyi feladatok ellátásában, szervezeti életükben az önigazgatás fokozottabban érvényesüljön. Az év első felében megalakulnak a területi, majd az országos társulati választmányok. Mintegy 1 millió kh-dal tervezzük bővíteni a társulatok működési területét azokon a helyeken, ahol a helyi jellegű közcélú vízimunkák végrehajtása azt megkívánja. A Vízügyi Törvénynek a vizek és közcélú vízilétesítmények kezelésére vonatkozó előírásai alapján ez évben kell végrehajtani a jelentős közcélú vízilétesítmények és a helyi jellegű közcélú vízilétesítmények elhatárolását. Ez utóbbiakat a tanácsok vagy a vízi társulatok kezelik. A 27 700 km-t kitevő belvízcsatorna hálózatból előreláthatólag 12100 km marad a vízügyi szolgálat közvetlen kezelésében mintegy 15 600 km hosszú csatornahálózatot a tanácsok, illetve a társulatok kezelnek. A kisvízfolyások összesen 26 500 km-t kitevő mederhálózatából 7700 km hosszúságú meder kezeléséről gondoskodnak a vízügyi szervek; 18 800 km hosszúságú kisvízfolyás pedig a tanácsok és társulatok kezelésébe kerül. A vízügyi igazgatóságok, mint a területi vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás felelős irányító és koordináló szervei természetesen afelett is tartoznak őrködni, hogy a tanácsok és társulatok az előírásoknak, a műszaki követelményeknek megfelelően — a vízgazdálkodás egységes rendszerével összhangban — kezeljék a gondjaikra bízott vízfolyásokat és vízilétesítményeket. * * * A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusának határozatai továbbra is a szocializmus teljes felépítésének feladatait állítják népünk elé. Ezt szolgálja az 1967. évi népgazdasági terv és ennek fontos alkotó része a vízgazdálkodás 1967. évi terve. Ennek megvalósítása hozzájárul hazánk gazdasági erejének növeléséhez, előmozdítja népünk életkörülményeinek javítását, életszínvonalának további emelését. 172
