Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-12-01 / 6. szám
AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG FOLYÓIRATA *• 1966. NOVEMBER-DECEMBER A VÍZGAZDÁLKODÁS HARMADIK ÖTÉVES TERVE DÉGEN IMRE, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének a Hidrológiai Társaság 1965 évi évzáró ülésén elhangzott előadása Tisztelt Évzáró Ülés! A Hidrológiai Társaság évzáró ülése eredményekben gazdag mérleget vonhatna akkor is, ha csupán a magyar vízgazdálkodás és a Társaság tevékenységének az elmúlt év folyamán elért fejlődéséről adna számvetést. Az elmúlt év azonban nem vizsgálható a vízgazdálkodás és a műszaki haladás egyetlen területén sem elszigetelten, önmagában. A magyar népgazdaságban ugyanis a fejlődésnek most olyan szakaszához érkeztünk, amikor nem csupán az 5 éves tervidőszakok egyike zárult le, és egy új 5 éves terv küszöbét léptük át, hanem immár kimerülőben vannak a gazdasági növekedés extenzív forrásai és előtérbe lép az intenzív jellegű gazdasági fejlődés. Az intenzív gazdasági fejlődés jellemzője a gazdasági hatékonyság és a minőségi követelmények magasabb fokú, következetesebb érvényesítése, a műszaki haladás meggyorsulása. Gazdaságunk olyan fejlődési szakaszba jutott, amely mind a gazdasági fejlődés jellegét és irányát, mind a gazdálkodás módszereit tekintve új utak keresésére késztet. A fejlődésnek ebben a szakaszában a termelékenység és a gazdaságosság fokozottabb növelésével az eddiginél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben bővülő anyagi alapot kell teremtenünk a felhalmozásra, a műszaki fejlődésre, az életszínvonal további emelésére. E célkitűzések tükröződnek harmadik 5 éves tervünkben és ezek jegyében folyik gazdaságirányítási rendszerünk reformjának megalapozása. Már 1966. évi tervünk is az átfogó gazdasági reform bevezetésének szerves és fontos része, bár az új gazdaságirányítási rendszernek még csak kezdeti elemeit tartalmazza. Évzáró ülésünkön, a közvetlen teendőkön túl szólni kell a vízgazdálkodás harmadik 5 éves tervének főbb célkitűzéseiről, megvalósításra váró feladatainkról. Említést kell tenni azokról a mélyreható változásokról is, amelyek a második ötéves terv időszakában a vízgazdálkodás terén végbementek és megalapozták az intenzív jellegű fejlődést, a népgazdaságnak ezen a — nemcsak feladataiban egyre bővülő, de jelentőségében is mindinkább növekvő — területén. A vízgazdálkodás komplex szemlélete és gyakorlata, magának a ,,vízgazdálkodás”-nak szabatos fogalmi elhatárolása is a második ötéves tervidőszak folyamán bontakozott ki. Az utóbbi években nemcsak a felszíni és felszín alatti vízkészletek feltárása és számbavétele haladt jelentős léptekkel előre, de kidolgoztuk a vízgazdálkodási mérleg összeállításának és ábrázolásának, a vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodásnak nemzetközi viszonylatban is nagyra értékelt, újszerű módszereit. Felmértük országunk vízgazdálkodási adottságait és a vízgazdálkodás számba vehető fejlesztési lehetőségeit, kidolgoztuk a jövő vízgazdálkodásának átfogó, előremutató, hosszú távlatú tervét: a Vízgazdálkodási Kerettervet. Mindezekben, nemkülönben az árvízvédelem, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az ipari és lakótelepi vízellátás, a csatornázás, a vizek minőségének védelme, a vízépítőiparnak korszerűsített, nagyüzemi iparrá fejlesztése terén az utóbbi 5 év során elért jelentős eredményekben nagy szerepe van a Hidrológiai Társaság értékes tevékenységének. A Társaság tevőlegesen elősegítette a vízügyi államigazgatási szervek, a kutató- és tervezőintézetek és a termelővállalatok számos gyakorlati feladatának megvalósítását, jobb műszaki, tudományos megalapozását. A Társaság ezen túlmenően előremutató, kezdeményező módon járult hozzá azoknak a koncepcióknak és konkrét terveknek a kialakításához, melyek az előttünk álló 5 éves tervidőszakban testet öltenek és fontos szerepet töltenek be a népgazdaság fejlődésében. Amikor a vízgazdálkodás harmadik 5 éves tervéről szólunk, említést kell tenni arról, hogy a népgazdaság különböző területein folytatott vízgazdálkodási tevékenység összesített 5 éves terve most első ízben került összeállításra. Mi a célja, ennek a nemcsak összesített, hanem többé-kevésbé összehangolt vízgazdálkodási tervnek? Az, hogy elősegítse az egyes vízgazdálkodási ágaknak, a népgazdasági ágakkal és egymással összhangban történő fejlesztését, továbbá a termelőerőknek a vízgazdálkodási adottságokkal és lehetőségekkel összhangban lévő területi elhelyezését. A HARMADIK ÖTÉVES TERV VlZGAZDÄLKODÄSI BERUHÁZÁSAI A tervidőszakban közel 14 milliárd forint értékű vízgazdálkodási beruházás valósul meg, ami 15,4 %-kal haladja meg a második 5 éves terv vízgazdálkodási beruházásait. A vízgazdálkodási beruházások az előző tervidőszakhoz hasonlóan, az összes népgazdasági beruházásoknak mintegy 5,4 %-át teszik ki. 161
