Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-08-01 / 4. szám
Az 1965-66-os őszi-tavaszi belvízjárás és belvízvédekezés Az 1965-ös, csapadékban közismerten bő, tavaszi-nyári hónapok után csaknem bizonyossá vált, hogy az idei tavaszon az átlagosnál nagyobb belvízj ár ássál kell számolni. A kiadós esőzések mellett erre utalt az 1965. tavaszi-nyári 180 000 kát. holdat kitevő belvízborítás és a talajvízszint állandó emelkedése, míg a téli-tavaszi időjárás és a belvízképződés szempontjából általában legfontosabb elemeknek (hómenynyiség, átfagyott, ill. beázott talajréteg vastagsága, felmelegedés üteme) alakulása múlt év októberében természetesen még ismeretlen volt. Az eshetőségeket mérlegelve, a kötelező óvatosságnak megfelelően a vízügyi szolgálat, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya, a Földművelésügyi, a Nehézipari és a Belügyminisztérium közreműködő segítségével kialakította a hegy- és dombvidéki területeken a helyi vízkárelhárítás tanácsi szervezetét, a gyors hírközlés lehetőségét és feltöltötte a helyi vízkárelhárítási anyagok raktárait. Intézkedett a síkvidéki területeken a belvízvédelmi csatornahálózat lehető jókarbahelyezéséről, a természetes és mesterséges tározóterek (holtmedrek, halastavak, stb.) leürítéséről, a szállítható szivattyú-géppark sor önki vü И javításáról, elkészítette utóbbiak felvonulási tervét és biztosította a szivattyú-erőgépek üzemanyagának azonnali utánpótlását, szállítását. A már szeptemberben megindult felkészülés a kedvező időjárású, páratlanul száraz, októberben — a 15-én Szegeden megtartott belvízvédekezési értekezlet nyomán — fokozódó erővel folytatódott. A belvízképződés egyes tényezőinek alakulása A novemberben lehullott csapadék sok év e havi átlagának (40—60 mm) kétszeresét is meghaladta az ország területének kb. 95%-án, egyes helyeken pedig felülmúlta az átlag háromszorosát is. Hasonló jellegű volt, bár kisebb mértékben, a decemberi, amikor a síkvidéki területek sok évi átlagához (36—45 mm) viszonyítva, annál 70—80%-kal mindenütt több csapadék hullott, sőt Tiszabecs 111, Csenger 108, Mátészalka 106 mm-t jelentett. A januári — zömben hó alakjában hullott — csapadék összege az Alföld déli részén megközelítette, vagy meghaladta az átlag kétszeresét, a síkvidéki területeken pedig mindenütt átlag feletti volt. A februári csapadékmennyiség már kedvező a belvizek vonatkozásában, mert csupán az Alföld északi részén haladta meg a kb. 26—33 mm-es átlagot, déli részén az átlag és annak fele között mozgott, Bács megye nagyobb részén pedig még az utóbbit sem érte el. Márciusban 11. és 12-én volt a Duna—Tisza közén és a Tiszántúlon olyan nagyságrendű (15—40 mm-es) csapadék, amely a belvízborította területek átmeneti növekedését idézte elő, míg az április 16—17-i nagyobb esőzés és a helyi záporok hatása inkább csak lassította a belvízmentesítés ütemét. 118 l/а. b, c, ábra. Hóban tárolt vízkészlet mm-ben
