Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-06-01 / 3. szám

HÍREK A Szovjetunió területén — mely az Északi-Jeges-tenger szigetei nél­kül 22,3 millió km2-rel egyenlő — 5699 vízmérő állomás működik. 1814—1849. években jelent meg Stuckenberg „Az Orosz birodalom hidrográfiája” c. hatkötetes műve, amely mintegy 150 év hidrológiai kutatásainak eredményeit foglalja össze Oroszország vizeire vonat­kozóan. 1881-ben adta közre a cári Orosz­ország Közlekedésügyi Minisztériuma Hajózási bizottsága kutatásainak első összefoglaló eredményeit „Ada­tok a belvízi hajóutak vízállására vonatkozóan” címmel. 1886-ban jelent meg M. A. Rüka­­csev „Az Orosz Birodalom folyóinak zajlása és befagyása” c. monográ­fiája, amely első ízben tárgyalja Oroszország folyóinak jégviszonyait. (Recsnoj Transzport, 1965. 8. sz.) Dr. Papp Sámuel A hercegovinál Neretva-folyón tervezett vízerőmű rendszerben már évek óta üzemelő Jablanica-erőmfi után másfél évvel ezelőtt megkezd­ték a második erőmű építését is. Ez az erőmű Jablanica felett a Rama-folyó torkolatában épül, s évi energiatermelése 700 millió kWó lesz. Üzembehelyezését 1967-re ter­vezik. A Rama-folyó völgyét 100 m magas és 269 m koronahosszú­ságú kőhányásból készített és agyag­maggal szigetelt gáttal zárják el. A gát mögött kialakuló tároló tér­fogata 466 millió m3. Az üzemvizet a tárolótól az erőműhöz 9,5 km hosszú alagútcsatornán vezetik. Az előirányzott építési költség 18 milliárd régi dinár. (Borba, 1966. január 6-i számából.) HÍREK ^ A Káspi-tenger szintje az utolsó 30 évben 250 centimétert süllyedt. E süllyedés mértékét 1970-ig további 4 méterre becsülik. A vízszint-süly­­lyedés okát a szovjet tudósok ab­ban látják, hogy a Káspi-tenger lé­nyegesen több vizet veszít, mint amennyit kap. Mindezeken felül je­lentősen emelkedett a tenger térsé­gének átlagos hőmérséklete, amely a tengert tápláló folyók párolgását is növelte. Ugyancsak a Káspi ten­gerből töltik fel a térség mestersé­ges tározó medencéit. Ez a művelet is erősen csökkenti a Káspi-tenger vízkészletét. A közelmúltban megállapították, hogy a vízszint-süllyedés meggátlá­­sának legcélirányosabb terve, ha a Pecsora és a Vicsegda folyók folyás­irányát megváltoztatják és teljes vízhozamukat a Káspi tengerbe ve­zetik. A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSA SÁGBAN AZ UTOLSÓ HÚSZ ÉV ALATT VÉGZETT VÍZGAZDÁLKODÁSI MUNKÁK Az 1965. év a Vietnami Demokratikus Köztársaság alapításá­nak huszadik évfordulója. Nemcsak a hazafiúi és forradalmi harc dicső hagyományaiban tűnik ki Vietnam népe, hanem hazája épí­tésében, gazdaságának fejlesztésében és életviszonyai javításá­ban is. Elsősorban nagy eredményeket ért el a vízépítés terén, ahol a háború mindent elpusztított, a nép csak keze munkájával és a Párt és Kormány helyes irányításával tudott a romokból újat teremteni. A parasztság helyzete kétségbeejtő volt a háború után, rossz termés rossz termést ért és a termelékenység foka rendkívül ala­csony volt. Ha a gyarmatosítók építettek is néhány gátat, ezek főleg csak lakóhelyük közvetlen környezetét védték és azokat a területeket, amelyeket ők hasznosítottak. Létesítettek néhány ön­tözőtelepet, természetesen csak a francia tulajdonosok érdekében. 1886-tól 1945-ig a vietnami néptől elrabolt pénzből a gyarmatosí­tók 102 500 000 m3 földgátat építettek, átlagosan 1 700 000 m3-t évente. A gátak igen gyakran átszakadtak, 1905-től 1945-ig 16 esetben és száz helyen. Mindenegyes ilyen esetben sok tízezer földműves halt meg az áradások és az azokat követő éhínség következtében. 1945-ben a gyarmatosítók által okozott nagy éhín­ség több mint kétmillió ember halálát okozta Észak-Vietnamban. A Rio Rojo (Vörös folyó) töltései nemtörődömségük következtében átszakadtak, a delta nyolc tartományát öntötte el a víz. A gyar­matosítók uralkodásuk egész 80 éve alatt csak 12 olyan csatorna­­hálózatot építettek, amelyek képesek voltak 200 000 ha föld öntö­zését ellátni. Ezeknek nagy része megsérült az 1945-ös áradások következtében. Ezenfelül 1950 és 1952 között, amikor a vietnami háború döntő szakaszába lépett, a francia gyarmatosítók bom­bázták a gátakat, abban reménykedve, hogy így kiéheztetik Viet­nám népét. Miután a Demokratikus Köztársaság megalakult, a kormány első dolga volt meghirdetni a harcot az éhség, a tudatlanság és az agresszorok ellen. Ennek keretében kijavíttatták a földgátak­ban támadt szakadásokat, helyreállíttatták a megrongálódott mű­tárgyakat. Rövid idő alatt 17 szakadást állítottak helyre 3 millió m3 föld beépítésével. 1946-ban elhárítottak egy közvetlen árvíz­­veszélyt, nagy nehézségeket győztek le és nagy termést értek el. Mindez megnövelte a nép bizalmát fiatal köztársasága iránt. Első ízben történelme folyamán végre törődött a kormányzat a dol­gozók jólétével. A háború folyt és mégis: a vietnami nép fáradhatatlanul védte a védgátakat, amelyeket, amikor az ellenség elfoglalta őket, utakul használt, árkokat ásott beléjük, majd bombázta őket. A nép 21 millió munkanapot áldozott a védgátak helyreállítására 96

Next

/
Thumbnails
Contents