Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-06-01 / 3. szám

és karbantartására az ellenállási háború 8 éve alatt. Ennek következtében el tudták kerülni az árvízi elöntéseket, megvédtek a termést és a nép ellenálló ereje nőtt. Kisméretű öntöző műveket is tudtak közben létesíteni, olyanokat, amilyeneket éppen építhettek a rendelkezésre álló anyagból, amelyek alig kerültek valamibe és hamar elkészültek. így lehetővé vált a háború alatt 400 000 ha öntözése, tehát a kétszerese annak, amennyit a háború előtt öntözhettek. Ennek eredményeképp 1954-ben le tudtak győzni egy héthónapos aszály-időszakot.

A háború után a vízgazdálkodási feladatok elsőbbséget nyertek, mert csak általuk lehetett a mezőgazdálkodást fejleszteni, a termelést növelni és a nép életszínvonalát emelni. 1955 januárjában már 12 öntözőhálózatot helyreállítottak. Utána 6 új öntözőtelepet létesítettek. 1957-ben a nagy öntözőtelepek 285 100 ha-t öntöztek, kisebbek pedig 50 900 ha-t, ezeket nagyjában maga a lakosság létesítette. A rizstelepek termelése 3581 t/ha-t ért el ebben az évben, szemben az 1939-es 2580 t/ha-ral. A gazdasági újjáépítés három évében a nép 62 millió m° földet használt fel a védgátak építésére.

A gazdasági újjáépítés három éve után hároméves terv alapján fejlesztették a gazdasági és kulturális átalakulást. Hála a mezőgazdasági szövetkezetek megalakulásának a vízépítési munkák tömegmegmozdulássá váltak, három jelszó alatt: elsőbbség a vízmegóvásnak, elsőbbség a kisméretű műtárgyaknak, elsőbbség a népi kezdeményezésnek. A kormány 8 nagy öntözőtelepet létesített, amelyekből а Вас Hung Hai lehetővé tette 150 000 ha öntözését. 1960-ban 420 000 ha földet öntöztek a nagy öntözőtelepekkel és 735 400 ha-t a közepes és kis öntözőtelepek segítségével. A Tengerészet 3 év alatt a védgátak és öntözőtelepek építésében 35 millió m3 földmunkát végzett. A rizstelepek termése évi 4782 kg/ha-ra emelkedett az 1957. évi 3581 kg/ha-ral szemben. Egy főiskolát és egy Intézetet alapítottak a vizek megóvásának érdekében. Iskolákat és tanfolyamokat rendeztek a középkáderek képzésére. Az egy főre eső rizstermelés 152 kg Északon, szemben a Dél 234 kg-jával.

1955 és 1965 között annyi nagy műtárgyat létesítettek, hogy egész évben lehetségessé vált közel 1 000 000 kh öntözése. 409 000 ha öntözése közepes és kis telepek, valamint kis szivattyútelepek segítségével vált lehetségessé. A nagy műtárgyakkal kapcsolatban a Tengerészet részesedése ebben az időszakban 183 000 m3-re emelkedett, ebben 235 000 m3 betont, 2 300 000 m3 követ használtak fel. Közepes és kisméretű öntözőtelepek építéséhez 830 000 000 m3 földet. 800 ezer m3 követ és 160 ezer m3 betont használt el az állam. A ráfordított munkanapok száma 597 000 000 volt. A vietnami nép munkája az elmúlt tíz év alatt tízszerese volt annak, amit a gyarmatosítók 80 év alatt végeztek. Észak- Vietnam ma 54 nagy öntözőhálózatot számlál, a vízmegóvás céliára ezer közepes- és több tízezer kisméretű mű szolgál. A sík terület 50%-a tetszés szerint öntözhető. Az öntözőtelepek hatékonysága akkor mutatkozott meg, amikor az 1963. évi aszály idején — amely 9 hónapon át tartott és a legnagyobb volt az utóbbi 60 évben — sikerült aránylag jó termést biztosítani.

Jelenleg nagy öntözőhálózat terül el Vietnám földjein, amely megváltoztatja telies képét, óriási öntözési és lecsapolási tervek születnek és kerülnek kivitelezésre és a mezőgazdasági termés már nem az időjárás függvénye többé.

(He Ke Tan-nak a VDR vízgazdálkodási miniszterének a kubai BOHEMIA 1965/36. megjelent cikke nyomán.)

Ujj Györgyné VITUKI

A hamburgi árvízkatasztrófa, a szkopljei és longaronei földrengés, vagy a ciprusi és kongói válságsorozat az egyik német iparvállalatot olyan berendezés tervezésére és gyártására indította, amely biológiailag, vegyileg és rádióaklív anyagokkal fertőzött ivóvíz tisztítására egyaránt alkalmas. Üj vonása e berendezésnek, hogy olajszennyeződés kiküszöbölésére is eredményesen használható, sőt nemcsak a NATO, hanem a svájci szövetségi katonai hatóságok előírásainak is megfelel. A szakemberek szerint a berendezés nemcsak katonai, hanem a polgári lakosság érdekében való alkalmazása is kívánatos. A berendezést az egyik svájci reaktor a rádióaktivitás, a berni egyetem pedig a biológiai szennyeződés eltávolítása szempontjából vizsgálta meg. Abban nem alakult ki egyöntetű vélemény, hogy a berendezés beszerzésének finanszírozására a községeknek elegendő erejük van-e. A községek véleménye szerint a beszerzéshez az érdekelt közületek anyagi támogatására is szükség lesz.

Az első ilyen berendezést a Zürichi tó partján elterülő Kilchberg község vásárolta meg, saját költségvetésének terhére 90 ezer svájci frankért. A község tanácsa azonban nyomban határozatba foglalta: katasztrófa esetén a berendezést a környező községeknek is rendelkezésre kell bocsátaniok.

A berendezés egyébként óránkért 10 000 liter víz tisztítására alkalmas, amely vízmennyiség szükségviszonyok között 10—20 000 ember vízellátását fedezi.

A rijekai kikötő az 1965. évben 6 millió tonnát meghaladó forgalmat bonyolított le, s ezzel túlhaladta az eddigi rekordot, az 1963. évi 5,9 millió tonnát. Az elmúlt év tranzit forgalom terén is rekord év volt 2.25 millió tonnával, amiből 1,3 millió tonnával legnagyobb rész esik Csehszlovákiára.

(Borba, 1966. január 6-i számából.)

A közép-ázsiai Szir-Barja folyó közelében 300—450 méter mélységben a folyó eredeti medre alatt hömpölyög a Szir-Darja ikerága. A folyó földalatti ágának útját mintegy 40 kilométer hosszú távon Tadzsik hidrogeológusai már régebben felderítették. E 40 kilométer után az ikerág összeomlik az eredeti főfolyóval, amelybe másodpercenként 20 köbméter vizet táplál be.