Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-06-01 / 3. szám

és karbantartására az ellenállási háború 8 éve alatt. Ennek kö­vetkeztében el tudták kerülni az árvízi elöntéseket, megvédtek a termést és a nép ellenálló ereje nőtt. Kisméretű öntöző műve­ket is tudtak közben létesíteni, olyanokat, amilyeneket éppen építhettek a rendelkezésre álló anyagból, amelyek alig kerültek valamibe és hamar elkészültek. így lehetővé vált a háború alatt 400 000 ha öntözése, tehát a kétszerese annak, amennyit a háború előtt öntözhettek. Ennek eredményeképp 1954-ben le tudtak győzni egy héthónapos aszály-időszakot. A háború után a vízgazdálkodási feladatok elsőbbséget nyer­tek, mert csak általuk lehetett a mezőgazdálkodást fejleszteni, a termelést növelni és a nép életszínvonalát emelni. 1955 januárjá­ban már 12 öntözőhálózatot helyreállítottak. Utána 6 új öntöző­telepet létesítettek. 1957-ben a nagy öntözőtelepek 285 100 ha-t öntöztek, kisebbek pedig 50 900 ha-t, ezeket nagyjában maga a lakosság létesítette. A rizstelepek termelése 3581 t/ha-t ért el ebben az évben, szemben az 1939-es 2580 t/ha-ral. A gazdasági újjáépítés három évében a nép 62 millió m° földet használt fel a védgátak építésére. A gazdasági újjáépítés három éve után hároméves terv alap­ján fejlesztették a gazdasági és kulturális átalakulást. Hála a me­zőgazdasági szövetkezetek megalakulásának a vízépítési munkák tömegmegmozdulássá váltak, három jelszó alatt: elsőbbség a víz­megóvásnak, elsőbbség a kisméretű műtárgyaknak, elsőbbség a népi kezdeményezésnek. A kormány 8 nagy öntözőtelepet létesí­tett, amelyekből а Вас Hung Hai lehetővé tette 150 000 ha öntö­zését. 1960-ban 420 000 ha földet öntöztek a nagy öntözőtelepek­kel és 735 400 ha-t a közepes és kis öntözőtelepek segítségével. A Tengerészet 3 év alatt a védgátak és öntözőtelepek építésében 35 millió m3 földmunkát végzett. A rizstelepek termése évi 4782 kg/ha-ra emelkedett az 1957. évi 3581 kg/ha-ral szemben. Egy fő­iskolát és egy Intézetet alapítottak a vizek megóvásának érdeké­ben. Iskolákat és tanfolyamokat rendeztek a középkáderek kép­zésére. Az egy főre eső rizstermelés 152 kg Északon, szemben a Dél 234 kg-jával. 1955 és 1965 között annyi nagy műtárgyat létesítettek, hogy egész évben lehetségessé vált közel 1 000 000 kh öntözése. 409 000 ha öntözése közepes és kis telepek, valamint kis szivattyútelepek segítségével vált lehetségessé. A nagy műtárgyakkal kapcsolat­ban a Tengerészet részesedése ebben az időszakban 183 000 m3-re emelkedett, ebben 235 000 m3 betont, 2 300 000 m3 követ hasz­náltak fel. Közepes és kisméretű öntözőtelepek építéséhez 830 000 000 m3 földet. 800 ezer m3 követ és 160 ezer m3 betont használt el az állam. A ráfordított munkanapok száma 597 000 000 volt. A vietnami nép munkája az elmúlt tíz év alatt tízszerese volt annak, amit a gyarmatosítók 80 év alatt végeztek. Észak- Vietnam ma 54 nagy öntözőhálózatot számlál, a vízmegóvás cél­iára ezer közepes- és több tízezer kisméretű mű szolgál. A sík terület 50%-a tetszés szerint öntözhető. Az öntözőtelepek haté­konysága akkor mutatkozott meg, amikor az 1963. évi aszály idején — amely 9 hónapon át tartott és a legnagyobb volt az utóbbi 60 évben — sikerült aránylag jó termést biztosítani. Jelenleg nagy öntözőhálózat terül el Vietnám földjein, amely megváltoztatja telies képét, óriási öntözési és lecsapolási tervek születnek és kerülnek kivitelezésre és a mezőgazdasági termés már nem az időjárás függvénye többé. (He Ke Tan-nak a VDR vízgazdálkodási miniszterének a kubai BOHEMIA 1965/36. megjelent cikke nyomán.) Ujj Györgyné VITUKI A hamburgi árvízkatasztrófa, a szkopljei és longaronei földrengés, vagy a ciprusi és kongói válság­sorozat az egyik német iparvállala­tot olyan berendezés tervezésére és gyártására indította, amely bioló­giailag, vegyileg és rádióaklív anyagokkal fertőzött ivóvíz tisztí­tására egyaránt alkalmas. Üj vo­nása e berendezésnek, hogy olaj­szennyeződés kiküszöbölésére is eredményesen használható, sőt nem­csak a NATO, hanem a svájci szö­vetségi katonai hatóságok előírásai­nak is megfelel. A szakemberek szerint a berendezés nemcsak kato­nai, hanem a polgári lakosság ér­dekében való alkalmazása is kívá­natos. A berendezést az egyik svájci reaktor a rádióaktivitás, a berni egyetem pedig a biológiai szennye­ződés eltávolítása szempontjából vizsgálta meg. Abban nem alakult ki egyöntetű vélemény, hogy a be­rendezés beszerzésének finanszíro­zására a községeknek elegendő ere­jük van-e. A községek véleménye szerint a beszerzéshez az érdekelt közületek anyagi támogatására is szükség lesz. Az első ilyen berendezést a Zü­richi tó partján elterülő Kilchberg község vásárolta meg, saját költség­­vetésének terhére 90 ezer svájci frankért. A község tanácsa azonban nyomban határozatba foglalta: ka­tasztrófa esetén a berendezést a környező községeknek is rendelke­zésre kell bocsátaniok. A berendezés egyébként óránkért 10 000 liter víz tisztítására alkalmas, amely vízmennyiség szükségviszo­nyok között 10—20 000 ember víz­ellátását fedezi. A rijekai kikötő az 1965. évben 6 millió tonnát meghaladó forgalmat bonyolított le, s ezzel túlhaladta az eddigi rekordot, az 1963. évi 5,9 millió tonnát. Az elmúlt év tran­zit forgalom terén is rekord év volt 2.25 millió tonnával, amiből 1,3 mil­lió tonnával legnagyobb rész esik Csehszlovákiára. (Borba, 1966. január 6-i számából.) A közép-ázsiai Szir-Barja folyó közelében 300—450 méter mélység­ben a folyó eredeti medre alatt hömpölyög a Szir-Darja ikerága. A folyó földalatti ágának útját mint­egy 40 kilométer hosszú távon Tad­­zsik hidrogeológusai már régebben felderítették. E 40 kilométer után az ikerág összeomlik az eredeti fő­­folyóval, amelybe másodpercenként 20 köbméter vizet táplál be.

Next

/
Thumbnails
Contents