Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-06-01 / 3. szám

KÖZERŐSZERVEZÉS RÁRAPATONÁN Az árvédekezés eredményes­sége nemcsak a jól megépített árvédelmi művektől, hanem az azokon védekező emberek helytállásától is függ. A Rábán 1965. áprilisában levonult rend­kívüli árvíz kártételei elleni védekezésben — mint azt az il­letékesek elismerőleg megálla­pították — kitűnt a Rába­­patonai Tanács mind a polgári lakosságnak — a közerőnek — jó megszervezésében, mind an­nak a védekezési munkában való eredményes működtetésé­ben. Fentiek alapján véltem hasznosnak közreadni tapasz­talatainkat. A közerő mozgósítása és a munkábaállítás zavartalansága érdekében már az árvíz megje­lenése előtt a községi tanács egy — minden fontosabb ada­tot feltüntető — falitáblát állít össze, amely az alábbi adatokat tartalmazza: 1. Fontosabb telefonszámok Vízügyi Igazgatóság, Rendőr­ség, Megyei Tanács Árvízvé­delmi Ügyelet, Járási Tanács Árvízvédelmi Ügyelet, AKÖV stb.). 2. Központi ügyelet törzs­­tagjainak adatai: a) Vízügyi Igazgatóságoktól szakaszvédelemvezető, helyet­tese, beosztott műszakiak, gát­őrök stb. b) Tanácsi irányítók: VB el­nök, elnökhelyettes, VB titkár, párttitkár, tsz elnök, tsz agro­­nómus, állatorvos stb. c) Honvédség, karhatalom pa­rancsnokai és helyettesei. d) Segédszemélyzet: futárok, élelmezés, elszállásolás stb. in­tézői. 3. Területi irányítók adatai: a) Szakmai irányítók műsza­konként felsorolva, szakaszbe­osztással. b) Homokkitermelő helyek, homokbányák felelősei, bánya- és műszakbeosztással. c) Közlekedési irányítók (or­szágúton, útelágazásokon stb.). d) Egészségügyi felelős. e) Élelmezési felelős (ivóvíz, élelemellátás, védőital). 4. Őrség, a kijelölt őrhely- és műszakbeosztással. 5. Igénybevehető munkaerő, közerő brigádonként feltün­tetve, aszerint, hogy a brigád­tag üzemi munkás, vagy tsz. tag, műszakbeosztás. 6. Igényelt munkaerő s be­osztása: munkaterületek, mun­kamennyiségek (pl. 100 zsák megtöltéséhez, fel- és lerakásá­hoz szükséges munkaerő) stb. Itt vezetik az egyes munka­­szakaszokra beosztott munka­erőket. 7. Vízállások (a község terü­letén lévő s egyéb fontosabb vízmércék vízállásadatai). 8. Futárszolgálat jelentései az egyes munkaszakaszokról, ho­mokbányákról stb. Az 5—8. pontban foglaltak külön nyomtatványon készül­nek, azokat kitöltve helyezik el a falitáblán. Az 5000 kát. hold határral rendelkező 2600 lakosú Rába­­patona község 840 fő, részben tsz. tag, részben (450 fő) győri üzemekben dolgozó férfi köz­erőt tud veszély esetén kiállí­tani. A közerőt 4 brigádba, egy-egy brigádot 6 munkacsa­patba osztottuk be, amelyeket egy-egy önkéntes tűzoltótestü­leti tag vezet. A 24 közerő munkacsapat 8 órás váltással 3 műszakban dolgozik. Az egyes brigádtagokat csak közvetlenül egy-egy árvédekezési időszak előtt osztjuk be névszerint a brigádba és ezzel sikerült biz­tosítani, hogy a brigádok min­denkor teljes létszámmal áll­nak rendelkezésre, betegek, tá­vollévők stb. nem szerepelnek a névsorban. Az árvédekezés elrendelése után a tanács az önkéntes tűz­oltóparancsnok és a gátőr be­vonásával kijelöli az egyes központi és területi irá­nyítókat, az őrség tagjait, köz­lekedés-irányítókat, futárokat stb. s ezek nevét feljegyzik a falitábla megfelelő rovatába. A kijelölt személyeket haladékta­lanul behívják a tanácsházára, ahol teendőikre történő kiok­tatás után elfoglalják szolgálati helyüket. Az egyes brigádok műszak- és munkahelybeosztását köz­vetlenül a riasztás után készí­tik el. Rábapatonán pl. az 1, 2, és 3. sz. brigád a töltésen való védekezésbe, a 4. sz. bri­gád a homokzsákok megtölté­sére kijelölt homokbányába nyert beosztást. így minden brigád előre ismeri a munka­helyét és időbeosztását. A közerőbrigádok összeállí­tásánál a területi szervezésre tekintettel nem tettek különb­séget tsz. tag és üzemi dolgozó között, de a riasztásnál csak végső szükség esetén vették igénybe az üzemi dolgozókat. Ügy a brigádvezetők, mint a munkacsapatvezetők riasztása­kor „összeírófüzet”-et kaptak, amelynek egy-egy másodpél­dánya a tanácsnál marad. A füzetek a ledolgozott munka­idő feljegyzésére szolgálnak, s a munkabérek számfejtésének alapjai. Ha az árvédelmi vonalon a tényleges védekezés elkezdő­dik, a központi irányítók és futárok a tanácsházán megkez­dik szolgálatukat. Amikor a vízügyi igazgatóság műszaki szakaszvédelemvezetője közerőt igényel, a futárok riasztják a brigádvezetőket, írásban átadva a riasztási parancsot, amely szerint a megadott időpontban a tanácsházán kötelesek jelent­kezni a hozzájuk beosztott bri­gádtagokkal együtt. A brigád riasztásáról a brigádvezetők gondoskodnak a munkacsapat­vezetők útján, akik a náluk lévő füzetben felsorolt munka­csapattagokat gyűjtik össze. A brigádvezetők ellenőrzik a tanácsháza élőt gyülekező mun­kacsapatokat, a hiányzókat fel­90

Next

/
Thumbnails
Contents