Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-06-01 / 3. szám

jegyzik, majd útbaindítják őket a kijelölt munkahelyekre. Az önkéntes tűzoltótestület közerő-brigádvezető tagjai ez­után felvezetik a munkacsapa­tokat a védekezés helyére és a szakaszvédelemvezető mérnök­től, vagy annak megbízottjától kapott utasítás alapján meg­kezdik a védekezés munkáját. A tanács központi irányítói közül a kijelöltek szintén ki­mennek a védekezéshez s biz­tosítják a kint dolgozó közerő­­brigádok fegyelmezett munká­ját. A futárok tartják fenn az ál­landó összeköttetést a műsza­kiak és a tanács központi irá­nyítói között. A központiak a kapott jelentéseket a futár be­érkezte után azonnal feljegy­zik a falitábla „Futárszolgálat jelentései” c. nyomtatványra. A közlekedési irányítók szük­ség szerint irányítják a forgal­mat a kijelölt helyeken. A vé­dekezés zavartalansága érdeké­ben nagyon fontos, hogy a ta­nácshoz, vagy a védelmi sza­kaszra irányított gépkocsiosz­lopok, vagy egyes gépkocsik időveszteség nélkül megtalál­ják a kijelölt végcélt. Az étkezési felelős gondos­kodik a munkacsapatok ivóvíz­ellátásáról, élelmezéséről és a vidéki dolgozók részére elszál­lásolásról. A rendőrség nagy segítséget nyújthat azzal, hogy szúró­próbaszerű ellenőrzéseket tart a tűzoltó-brigádvezetőnél lévő füzetekbe bejegyzett adatok alapján. A hiányzókat, a hiány­zás valódi okának megállapí­tása céljából a brigádvezető egy-egy rendőr kíséretében la­kásukon felkeresi. Megállapí­tásaikat az e célra rendszeresí­tett nyomtatványra jegyzik fel, amelyet a tanácsnál leadnak. A műszak végén a tűzoltó­­munkacsapat vezetők a füzetek­be bejegyzik a teljesített mun­kaórákat és közük a következő munkábaáüás időpontját. A végzett munkáról blokkot kap­nak a munkacsapat tagjai a munkaórák és a teljesítés idő­pontjának feltüntetésével. Ezek a blokkok képezik a bérelszá­molás alapját és lehetővé teszik az ellenőrzést. A brigádok tervszerűen vált­ják egymást, ha létszámuk ki­egészítésre szorul, úgy a tsz. — egyébként be nem osztott — állattenyésztő brigád tag­jait, esetleg a nőket is be­osztják. Az árhullám levonulása után az önkéntes tűzoltó közerő bri­gádvezetők a tanácsnál leadják az általuk vezetett füzetet a bérek elszámolása céljából. Az üzemi dolgozók munkaidejét a füzetek adatai, valamint a le­adott blokkok alapján állapít­ják meg s tanácsi igazolást ad­nak az üzemi bérszámfejtés részére. A tsz. tagok és az egyéb dolgozók 60 filléres bélyeggel ellátott és saját részükre meg­címzett — adataikat tartal­mazó — borítékba helyezett blokkjaikat a tanácsnál lead­ják. A bérszámfejtéssel meg­bízott tanácsi dolgozók a füze­tek adatait a blokkokkal be­azonosítva, számfejtik a mun­kabéreket. A rábapatonai tanács az is­mertetett módszereivel min­denkor biztosítani tudta a víz­ügyi szolgálatnak az árvízvéde­kezéshez szükséges közerőt, s ezzel sikerült a töltéskorona fe­lett 15—20 cm-rel tetőzött Rába árvizet kivédeni. Ezzel nemcsak Rábapatona községet, hanem több tízezer holdnyi te­rületet mentett meg az el­árasztástól. Kormos Jenő VB elnök, Rábapatona. A JALTAI ALAGÚT ÉPÍTÉSE A jaltai vízépítési alagutat állé­­kony kőzetbe építették és belső bélését torkrét betonból készítették. A finom adalékanyagokat magas hő­fokon szárítva, cementtel és kötés­gyorsítóval keverve, légmentesen szállították a munkahelyre és nagy­nyomású vízzel szivattyúzták a so­­ronlévő munkafelületre. A beton­­burkolat anyagának szilárdsága négyzetcentiméterenként 350—380 kilogramm volt és 8—10 atmoszféra nyomás alatt vízzáróvá vált. A Krasznojarszki vízerőmű gát­rendszerében hatalmas felvonóbe­rendezés épül a Jenyiszejen köz­lekedő hajók átemelésére. Ez az ötletes hajóemelő szerkezet lénye­gében nem egyéb, mint egy 148 keréken nyugvó 102 méter hosszú acéltartály, amelynek súlya a víz­zel és a hajóval terhelve mintegy 6700 tonna lesz. A felvonó működése közben egy különleges, köralakú térségbe jut, 180 fokos fordulatot tesz meg, majd egyenletes ütemben visszaereszke­dik a folyóra. Ilymódon átemelés közben a hajók mintegy 2000 mé­ter hosszú útszakaszt „szárazon” tesznek meg. Bécs város tanácsa úgy határo­zott, hogy az ivóvíz csírátlanítá­sára Hadersdorf és Weidlingau ke­rületben az ultraviolett sugaras módszert próbálják ki. A kitűnő minőségű bécsi ivóvizet az egész­ségügyi hatóságok utasítására a jövőben — mielőtt a vezetékrend­szerbe bocsátják — csírátlanítani kell. Csírátlanításra ez idő szerint klórt használnak, amelynek íze — különösen ahol a tartály az egyes fogyasztókhoz közel esik — némi­leg érezhető. Az újszerű csírátlanító berende­zést Svájc szállítja. Ha az új mód­szer kedvező tapasztalatokkal jár, rendszeresítésére Bécs város több kerületében is rövidesen igyekez­nek módot találni. Afganisztán energiatermelése a 2x26 MVA teljesítményű mahipari magasesésű vízerőmű építésével és a hozzátartozó 110 kV-os hálózat bővítésével közel megháromszoro­zódik. Afganisztán energiaellátása jelenleg lényegében a 10 évvel ez­előtt a Siemens-cég által épített Sarobi-i vízerőműn nyugszik, mely­nek 28 MVA-os teljesítménye a gyorsan fejlődő főváros, „Kabul” és ipartelepei energiaellátására már közel sem elégséges. Afganisztán vízépítő- és energia­­ipari adottságainak több éves ta­nulmányozására és a széleskörű előmunkálatokra tekintettel — a Szarobi-i megrendelés folytatása­ként — a Siemens-cég végzi a mahipari vízerőmű komplett elekt­romos gépeinek szállítását és fel­szerelését, valamint a 110 kV-os hálózat bővítését. Az erőmű Ka­bultól mintegy 45 km-re keletre, a Kabul folyón épül. A 3,5 km hosszú vízszintes vezetékhez egy 337 m szintkülönbségű nyomócső csatlakozik. A jelenleg tervbevett két gépegységhez az építkezés be­fejezésével egyidőben egy harma­dik gépegység csatlakozik. 9L

Next

/
Thumbnails
Contents