Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
г ami miatt gyakori zagyolás közben a gátak elmosatása, amikor is a tömedékanyag egy része a vízfolyásokba bemosódik. A Tröszt Tervező Irodája megállapította, hogy a Tatabányáról elfolyt tömedékvizak homok- és pernyeanyag tartalma 1957—63. közötti időben összesen 1 038 000 m3 volt. Az üzemi tömedékanyag tárolók a Dubnik patak és a Galla patak vízgyűjtőjén helyezkednek el. A túlfolyó tömedékvizek hordalék visszatartása utóülepítők létesítésével oldható meg. Ilyen jellegű létesítmények ezideig nem készültek. A Szénbányászati Tröszt Tervező Irodája a közelmúltban készített tanulmányt a zagyvizek thsatása céljából létesítendő uíóüiepítők elhelyezésére, illetve lehetőségek felmérésére. A tanulmány szerint négy ülepítő tározó létesítésével — ideiglenes jelleggel — гшдуrészben megoldható az ülepítés kérdése. A Dubnik patak vízgyűjtőjére tervezett utóülepítő hasznos térfogata 65 000 m3, és összefogja а XII. akna kettő és a VII., VIII. és X. aknák egyegy zagytározójából kikerülő túlfolyó vizeket. Megépítése 1965. I. felében várható. A létesítendő utóülepítő azonban előreláthatóan 2—3 év alatt feltöltődik, így működése megszűnik. További tározók létesítéséről tehát még az előző ülepítő feltöltődése előtt gondoskodni kell. A Galla patak vízgyűjtőjén elhelyezkedő XIV. akna öt és а VI. akna négy tömedékanyag tárolójának túlfolyó zagy vizei további 3 utóülepítő létesítésével deríthetők. A 3 utóülepítő hasznos térfogata öszesen70 000 m3 lesz. Megépítésüket a Tröszt 1965. év végére vette tervbe. A kialakítandó utóülepítők — az előbbihez hasonlóan — csak egy-két évre oldják meg a zagy visszatartás problémáját, ezért további lehetőségek felkutatása, a műszaki tervek kidolgozása, valamint az építési költségek biztosítása érdekében folyamatosan szükséges intézkedni. Utóülepítésre esetleg alkalmasan szóbajöhető területek: a Galla és Dubnik patak völgyében, a Dubnik torkolata fölött, valamint az Általér völgyében, közvetlenül az Öreg-tó fölött. Határozott feleletet erre a kérdésre részletes felmérés alapján készített tanulmányterv adhat. Az ülepítők létesítésénél alapelvként vehetjük tekintetbe, hogy a zagyvizek hordaléktartalmának visszatartását elsősorban Tatabányán kell megoldani, az Öreg-tó fölötti területek csak végső esetben, esetleg biztonsági célból vehetők igénybe. Ülepítőtavak létesítésének korlátozott adottságai szükségessé teszik a lehetőségek felmérését és időszakos távlati tervben történő összefoglalását, amelynek elkészítése során figyelembe kell venni a bányaművelés igényeit is. A Szénbányászati Tröszt Tervező Irodájának a vízminőség védelemmel kapcsolatos elképzelései a jelenlegi helyzet megoldására elvben jók, de nem teljesen megnyugtatók. Az újabb és újabb ülepítők létesítése nem nyújt biztonságos megoldást egyenletes minőségű víz lebocsátása tekintetében. A zagyülepítéshez megfelelő — mintegy 2—3 m, — vízmélység és ezen túl a leülepedő anyag részére megfelelő iszaptér szükséges. A tározók felöltődésével az ülepedési viszonyok állandóan változnak és a hatásfok romlik. Az ülepítési idő végén feltétlenül számolni kell az ülepítőkből kikerülő víz nagyobbarányú szennyezettségével. Az ülepítőtározók tervezése során fokozott mértékben érvényesíteni kell a hidraulikai szempontokat. Az ülepítő tározók kialakítását a szennyezett vizek összetételének, az összetevők fizikai tulajdonságainak ismerete, a hidraulikai problémák feltárása és megoldása határozza meg. A tározási lehetőségek kimerülése esetén célszerű végleges megoldásra törekedni és a hasznos térfogatot az ülepitőtér állandó kotrásával biztosítani. Figyelmet éi’demelnek a Szénbányászati Tröszt Tervező Irodája részéről különböző koaguláló anyagok alkalmazásával az utóbbi időben végzett ülepítési kísérletek. Üzemi alkalmazásának célszerűségét, gazdaságosságát, indokoltságát alapos vizsgálat, kísérlet és kutatás eredménye fogja eldönteni. c) Zsomptakarítás. További szennyeződést okoz az élővizekben a bányáknál időszakonként előforduló zsomptakarítás. A tömedékeléssel dolgozó aknaüzemek az elfolyó tömedékvizet kiemelés előtt zsompban gyűjti össze és ott ülepítik. A megtelt) zsomp takarítása alkalmával a kiemelt zagy a bányavizekkel együtt a vízfolyásokba kerül. E vizeknek felszíni ülepítését lehetőség szerint az előző pontban ismertetett tömedékvizekkel együtt célszerű megoldani. 2. I. számú Erőmű. Pernyezagy-szennyezés nemcsak a tömedéktárolóknál jelentkezik, hanem az Erőmű pernyetároló helyéről (Pernyeüzem) is. A kiszállított és kiülepedett pernye hidromechanizációs úton jut a tömedéktárolókba. A Pernyeüzemben a zagy fellazítás közben előforduló gátszakadások alkalmával a pernyezagy közvetlenül a Galla patakba, majd az Áltáléren keresztül az öreg-tóba kerül. A pernyetárolónál igen jól láthatók a gátszakadások nyomai. A gátszakadások elkerülése érdekében zagyolási tervet kell készíteni, valamint a felzagyolás műveletét üzemi előírással kell szabályozni. Az üzemi utasítások betartásának hatásos ellenőrzése is szükséges. 3. Tatabányai Cement- és Mészművek. Az üzemhez tartozó Mészkőbánya fedőrétegének vízágyúzással lemosott löszös anyagá-4
