Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-02-01 / 1. szám

Zagy fellazítás a szennyeződés forrása ból származik hordalékos szennyezés. A zagyvizet a Csá­kány patak jobboldalán emelt meszes salakból készült záró­gátak közötti tározókban üle­pítik. Zagyszennyezés üzemel­tetési hiba esetén kerülhet a Csákány-, Galla patakon és az Altaléren keresztül az Öreg­tóba. Egyébként az ülepítő jelenlegi működése kielégítő­nek mondható. C) TERMÉSZETES HORDALÉK Nyári záporok, tavaszi hó­olvadások idején a vízgyűjtőről lemosott anyag nagyrésze szin­tén az Öreg-tóban ülepedik. A vízfolyások természetes hordaléktartalma az egyéb ipari szennyezések mellett el­enyészően csekély. A termé­szetes hordalék zöme Vértes­­szőllős község belsősége és a település fölött elterülő víz­mosás területéről származik. A hordalékvisszatartás a vízmosá­sok megkötésével, a mezőgaz­dasági művelés táblásításának átalakításával, erdősítéssel old­ható meg. A tó mederállapotának helyre­­állítása és partrendezési mun­kálatok. A tatai Öreg-tó széleskörű hasznosításával kapcsolatos munkálatoknak a szennyezé­sek megszüntetésén túlmenően a tó mederállapotának helyre­állítása és a part célszerű ki­képzése is feladata. A tóban leülepedett nagymennyiségű hordalékot, illetve annak egy részét kotrással kell eltávolí­tani. A kotrás mértékét mű­szaki és gazdaságossági szem­pontok döntik el. A tónak ere­deti állapotban történő helyre­­állítása nem feltélenül indo­kolt. Meg kell találni a műszaki igény és a gazdasági lehetőség közötti kedvező arányt. Azokat a feltöltött területeket, amelye­ket a vegetáció már meghódí­tott, nem érdemes megbontani. Ügyszintén nem érdemes; kot­rással megbontani azokat a kellemes lejtésű és fövenyes partrészeket, amelyek ebben az állapotban fürdésre igen alkal­masak. A kotrás és a partren­dezés kérdéseit részletes fel­mérés alapján kialakított ter­vek ismeretében lehet eldön­teni. Ennek készítése során meg kell vizsgálni azt a lehetőséget is, hogy a tó vízszintjének esetleges megemelésével kedve­zőbb helyzetet teremthetünk-e ebben a kérdésben. A tatai Öreg-tó üdülési, ide­genforgalmi és sportcélú hasz­nosítása nagy területet érintő regionális rendezési munkálatok vérehajtását teszi szükségessé. A kitűzött cél megérdemli az érintett szervek erőfeszítéseit, az eredmény végsőfokon nép­­gazdasági szinten jelentkezik és a felvetett kérdések rende­zése régi probléma után tesz pontot. Illés György—Kádár László TISZTÍTÓMŰ ÉPÜL AZ ELBÁN A drezdai Tolkwitz Művekben a maga nemében ezideig az NDK-ban is merőben újszerű víz-előtisztító mű épül. Az 1966 elejére üzembe lépő mű megépítésére sokmillió márkát fordítanak. A berendezésnek 3 egyenként 1200 köbméter térfogatú óriás recirkulátora lesz, amelyekbe az Elba partiszürésű vizét vezetik be. A recirkulátorokba bocsájtott vízhez nyomban vegyianyagokat 'mész, alumíniumfoszfát) adagolnak, amelyek a vizet előtisztítják. Ä vegyianyagok a különféle szennyező ínyagokat pehelyszerü alakzatokban kicsapják, amelyek ezután a nehéz­kedés törvényénél fogva a fenékre ülepszenek. Megülepedésük után a szennyező anyagot a tartályokból eltávolítják. A talajnedvesség meg­határozása földgátak anyagában Földgátak építése során szigorúan ügyelni kell a talaj nedvességtar­talmára. Az eddigi meghatározó módszerek általában igen bonyolult­nak, időigényesnek bizonyultak és a szükséges műszaki felszerelés is nagyobbára hiányzott hozzá. Ami pedig megvolt, éppen a legszüksé­gesebb esetekben nem felelt meg a követelményeknek. R. L. Déván újabban Porosimeter néven olyan, nagyon szellemes vákuumszivattyús szerkezetet készí­tett, amelynek alkalmazása igen egyszerű, gazdaságos és egyben le­hetővé teszi, hogy a nedvesség el­lenőrzését egyrészt igen hatásosan leegyszerűsítse, másrészt ilymódon a nedvesség sűrűsége is megálla­pítható. 5

Next

/
Thumbnails
Contents