Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
J UM AGYARAI AT: VÍZFOLYÁS MEGLÉVŐ VÁROS/ CSA TOPNA ÉS TISZTÍTÓMŰ HÁZ/ JELLEGŰ SZENNYVÍZ BEVEZETÉS —^ TERVEZETT VÁROS/ CSATORNA .......* TERMÉSZETES HORDALÉK IPAR! SZENNYVÍZ BEVEZETÉS--------------► ÜZEMSZERŰ — — —► ÜZEMELTETÉS/ H/BABOL L—] AKNA ÜZEMEK О TÖMEDÉKANYAG TÁROLOK MEGLÉVŐ ÜLEPÍTŐ TÁROZÓK -r-r- P = PERNYE N/ M = MEDDŐ H = HOMOKOS LÖSZ TERVEZETT ÜLEPÍTŐ TÁROZÓK . V T, = 30000m{ Ti = 10000т3 Тг =30000 m3 / rf = 65000m' TERVEZETT SÍKVIDÉKI TÁROZÓK ТТЛ TERVEZETT SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZESEK Г" TATA I Kórház \Vóíár 0/thon\*»&*% Y maw jj i I Ha lg ózd. Öreg-tó Áj Fs/tO/tűdés Forrós A fater Dubnik p. Tatabányai p. VertésszöHős A yß 4 fölötti, amely főleg finomszemcséjű lebegtetett hordalék. A hordalék összetétele: homok, homokliszt, lösz, pernye és igen kismértékben szénpor. Ez a hordalék a Galla és Dubnik patakok közvetítésével kerül az Általérbe, illetve az öreg-tóba. A jelentősebb szennyezések megszüntetését a következő intézkedések eredményezik: melléktermékeként nagytömegű zagyvíz keletkezik. A Szénbányászati Tröszt Tervező irodája számításai szerint 1957 —63. közötti időszakban keletkezett zagyvíz hordaléktartalma összesen 1 760 000 tm3 volt, amelyből az ülepítők túlfolyó vizével 168 000 tm3 került az Általéren keresztül az öregtóba. 1. Tatabányai Szénbányászati 1 röszt. a) Meddőhányók átmosása. (Palamosó Üzem). A Palamosó Üzemben a megtört meddőkőzetből úsztatással és hidrociklon alkalmazásával faj súlykülönbség alapján a porszenet kiválasztják. Az eljárás Az 1958—63. közötti időben mintegy 1 600 000 m3 befogadó térfogattal rendelkező ülepítő tározó létesült, amellyel a zagyvisszatartás kérdését többékevésbé megoldották. A tározók azonban hosszabb-rövidebb időn belül feltöltődnek, amikor is működésük már nem kielégítő és így újabb és újabb ülepítők létesítése szükséges, amelyeknek a helyi területi és domborzati adottságok szabnak határt. A Palamosó Üzemnek jelenleg jól működő zagyülepítő tározója van, mintegy 300 000 m3 űrtartalommal és ezzel pillanatnyilag az, ülepítés megoldottnak tekinthető. Feltétlenül gondoskodni kell azonban további ülepítőtér kijelöléséről, tervezéséről és megépítéséről, mielőtt a jelenlegi tározó feltöltődik, ami 2—3 éven belül várható. b) Bányatömedékelésre használt homok és pernyezagy kezelése. i A bányatömedékelésre használt löszös homokból, valamint pernyéből származik az öregtóban leülepedett anyag legnagyobb része. Tatabányáról távozó élővízfolyások szennyezettségét jelenleg elsősorban a tömedékeléssel kapcsolatos túlfolyó zagyvizek okozzák. A tömedékeléshez használt homok és pernye hidromechanizációs úton jut a termelőüzemből a tárolás, majd a felhasználás helyére. A tömedékanyag tárolókban a még nem teljesen leülepedett zagy vizet üzemszerűen túlfolyatják, lehetőleg úgy, hogy a távozó zagyvíz csak a tömedékelésre nem alkalmas szemcseméretű anyagot vigye magával. A zagytározó terek kezdetleges kiképzése azonban nem teszi lehetővé a túlfolyó zagyvizek öszszetételének pontosabb elhatárolását, így az eltávozó víz hordaléktartalma igen tág határok között változik. A tömedékanyag tárolók kizárólag üzemi célokat szolgálnak, a tömedékanyag fogadására és tárolására létesítik és nem vízvédelmi létesítmények. E tömedékanyag tárolók a bányaművelés teljes kiterjedt területén megtalálhatók nagy számban. A felhalmozott tömedékanyagot — a bányaművelés igénye szerint — monitorokkal ismét ,,felzagyolják” és a felhasználás helyére úsztatják. A felzagyolás végrehajtására nincsenek üzemi előírások, ellenőrzése is hiányos, 3
