Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965 / Melléklet

regátoros világítóberendezéssel rendelkeztek, ezeken túlmenően a nagyobb védekezési helyeket is külön reflektorokkal világítottuk meg.

A kiürítési, mentési, ellátási, elhelyezési és egészségügyi feladatokat az Árvízvédelmi Területi Bizottság fogta össze. Biztonsági okból a külterületi lakott helyeket és tanyákat kellő időben kiürítettük. A város belsőségében pedig a fakadóvizek miatt átázott házak lakóit már a védekezés első időszakában áttelepítettük. A város belsőségében nagyobb áttelepítésre, illetve kiürítésre akkor került sor, amikor az árvízvédelmi parapet-fallal párhuzamos utcákban levő lakóházaknál és a földgát melletti házaknál a bentlakás a felfakadások és falátázások miatt veszélyessé kezdett válni. A fakadóvizek szivattyúzását csak a védvonaltól 50—60 m távolságban engedtük meg és ott is csak a térszínig, mert a nagyobb szivattyúzás a víz felfakadások fokozódásával és a talajtörés veszélyével járt volna. A védekezés alatt egyideig a város ideiglenes szennyvíz átemelő telepe állandó üzemet tartott. A szennyvíztelepre vezető egyik utcai csatorna, amely

ivóvízellátását lajtkocsikon, illetve kifertőtlenített öntözőautókban Pécsről, később pedig Bár, Boly és Dunaszekcső törpevízműveitől odaszállított ivóvízzel kellett megoldani. A városban 5 db 7 to-s öntözőautó, a védvonalon pedig több kisebb tartálykocsi szállította az ivóvizet.

Védekezésben résztvevő emberi és technikai erők:

A több mint 100 napig tartó védekezés azért lehetett eredményes, mert minden anyagi és technikai segítséget megkaptunk a fenyegető veszély elhárításához, a védekezésben résztvevő vízügyi, honvédségi és a közerők pedig példás összefogással, erőt, fáradságot nem kímélő helytállással vettek részt a védekezésben. A 4. sz. ábrán feltüntettem a napi vízállások görbéjét, alatta közvetlenül a védekezésben résztvevő összmunkaerő létszám változását. A grafikonból látható, hogy a vízállás emelkedésével a védekezés üteme állandóan fokozódott és maximálisan közel napi 4000 fő dolgozott a gátak védelmén, a szállításnál, a lokalizációs és szorítógátak építésénél.

8. kép

az árvédelmi fallal párhuzamosan mintegy 50 m-re haladt, csőtörés vagy tömítési hiba következtében nem zárt jól. A szivattyúzás során a csatorna a szennyvízen kívül talajvizet és folyáshomokot hozott magával. A kiüregelődés következtében az úttest beszakadt és egy ház vége pedig összeomlott (8. sz. kép). A hibás csatornaszakaszt kiiktattuk, a szennyvíz-szivattyúzást pedig erősen korlátoztuk. A pöcegödröknél és egyéb szennyező helyeknél bekövetkezett felfakadások a kutak vizét megfertőzték. Ennek következtében a lakosság

A védekezés alatt 8 órás munkanapra átszámítva, összesen 148 480 munkanap merült fel, ennek 51%-át vízügyi dolgozók, 5%-át más minisztérium, illetve tanács alá tartozó vállalatok dolgozói, 29%-át a honvédség és 15%-át a közerő teljesítette.

A Mohács-országhatár közötti szakaszon 117 földmunkagép (kotrógépek, földnyesők és földtolók) dolgozott, összesen 47 169 üzemórát teljesítve. Az összes elvégzett földmunkamenynyiség kereken 300 000 m3 volt, ennek nagy része a lokalizációs töltésekbe, és a szorító-150