Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965 / Melléklet

V i 7 о / / i s, [cm] töltésekbe épült. A védekezésben összesen 401 jármű vett részt, túlnyomórészt fix-platós és billenős teherautók, dömperek, vontatók, tray­­lerek, vízszállító- és tartálykocsik stb. A védekezéshez felhasználtunk 538 625 db árvízvédelmi zsákot, 9213 to vízépítési termés­követ (a védekezéshez összesen 13 270 to kő érkezett, ebből 5682 to vasúton, 7588 to uszályban), kereken 6400 db pátrialemezt, 44 db fóliaponyvát és 13 db fóliatekercset. A jugoszláv szervek kérésére a Kormány­biztosság hozzájárulásával az Országhatár— Drázsi töltésszakaszokon folytatott védekezés­hez az igazgatóság szakaszán bevetett Közép­­dunavölgyi Igazgatóság ÁKSz osztag nyúj­tott segítséget és felhasznált kb. 2000 db pát­rialemezt. Tennivalók az árvíz után A védvonal számos hiányossága megmutat­kozott a védekezés során: A város melletti vb. parapet-fallal védett szakaszon a támfal állapotát, altalaját felül kell vizsgálni. A víz átszivárgása ellen szád­falazással vagy réseléssel kívánatos biztosítani a támfalat, amellett, hogy a védekezést aka­dályozó és a támfal közvetlen közelében lévő lakóépületeket fokozatosan, de sürgősen sza­nálni kell, a mélyterületeket pedig fel kell tölteni. Hasonló a helyzet a város melletti földgát-szakaszon is, ahol a töltés lábától 30 m széles sávon belül eső házakat és egyéb épít­ményeket szanálni kell a védekezés biztonsága érdekében. Mai állapotunkban a házak szobái­ban keletkező buzgárok, fakadások lehetet­lenné teszik a védekezést és mivel csak későn észlelhetők, talajtörésre vezethetnek, így végső fokon pedig gátszakadást idézhetnek elő, ami a városi belsőség teljes elöntésével jár. Gondoskodni kell a töltés kiépítéséről, az új mértékadó árvízszintre, a holtágak és mé­lyebb ereket a mentett oldalon mintegy 50 m-es szakaszon fel kell tölteni, a nagyobb buzgárokat fel kell tárni és a keletkezett al­talajrongálódásokat gondosan helyre kell állí­tani. A gátakat megközelítő szállítási utakat szilárd burkolattal kell ellátni, a gátőrtelepeket korszerűsíteni kell. Ugyancsak gondoskodni kell a védekezés alatt épült töltések és szorító­gátak véglegesítéséről, területének rendezésé­ről, a szükséges műtárgyak és szivattyúállások megépítéséről. A védekezés alatt a nagytömegű szállítások miatt a töltés tartozékok (sorompók, szelvény­kövek) többnyire tönkrementek, ezek helyre­­állításáról ugyancsak gondoskodni kell. A szel­vényköveket a töltés olyan pontjára kell tenni, ahol a következő védekezés alatti szállítás fennmaradásukat nem veszélyezteti. A vizen történő védanyag-szállítás érdekében a hul­lámtéri erdőkben megfelelő távolságban nyila­dékokat kell vágni, azokat rendszeresen fenn kell tartani, a mentett oldali erdős részen pe­dig a jelenlegi töltéslábtól 40 m széles sáv­ban a fákat és tuskókat ki kell termelni. Végül, de nem utolsó sorban, gondoskodni kell a védelmi apparátus megfelelő elhelyezé­séről, mert az 1965-ös nagy dunai árvíznél a szétszórt elhelyezés a védekezési munka szer­vezését és irányítását nagy mértékben nehezí­tette, ezért Mohácson új védelmi központi épü­letet kell építeni. Remélem, hogy a töltés helyreállítási és erősítési munkálatokat is sikerül olyan eredményesen végrehajtani, mint amilyen eredményeket a dolgozók összefogásá­val a védekezésben elértünk. Gombás Lukács, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. 151

Next

/
Thumbnails
Contents