Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
szolgálat, továbbá a szállítási és gépészeti ügyelet, hidrológus és lokalizációs csoport. Az árvédelmi központot mintegy 150-en keresték fel: újságírók, fotóriporterek, TV híradósok stb., akiket a tájékoztató szolgálat kalauzolt az árvédekezési munkákon és sokszorosított napi jelentéseket bocsátott rendelkezésükre. Ez a szolgálat látta el saját felszerelésünkkel a filmezéseket és fotózásokat. Az árvízvédekezésről 2500 m hosszú film és 2200 db fotó készült. Az anyaggazdálkodó és pénzügyi szolgálat az árvízvédekezés kezdetétől fogva megfelelően kézben tartotta a gazdálkodást, noha az egész árvízvédekezésben igénybevett anyag és fogyóeszköz teljes értéke igen jelentős — 18 500 000 Ft volt. A pénzügyi szolgálat a központi ügyeleti szolgálattal a harmadfokú árvédelmi készültség elrendelésének időpontjától kezdve rendszeres kapcsolatot tartott, melynek eredményeképpen pénzügyi zavar egyetlenegy alkalommal sem volt. A számlázások, inkasszók revidiálása stb. most vannak folyamatban. Az éjjel-nappal működő pénztárszolgálat a védekezők számára az előlegeket azonnal folyósította. Az elszállásolás Baján a „Duna” szállóban és négy iskolában, a védvonal mellett pedig Dunafalván, Űjmohácson, Homorúdon és Taltosmaj orban az iskolában történt, valamint lakóhajókon. Az elszállásolt személyek száma 1000 fő volt. Az étkeztetés állami gazdaságokból és Mohácsról, valamint a bajai Csemege Vállalattól biztosítottuk. Az élelem továbbítása gépkocsikon és hajókon történt. Az ivóvízellátás — a fakadóvíz következtében, fertőzött kutak miatt — csak mélyfúrású kutakból nyert ivóvíz öntözőkocsikkal és lajtokkal való továbbszállításával volt megoldható. Étkeztetésben állandóan 400 fő részesült. Az elmúlt árvízvédekezés sikere a következő tényezőknek köszönhető- gondos vízmagasság előrejelzés; az őrszolgálat tökéletes megszervezése; biztonságosan üzemelő hírközlőhálózat; kielégítő hosszban nagyfényerejű világítás; a vízügyi és honvédségi árvédelmi osztagok ésszerű telepítése; gyorsan bevethető készenléti egységek folyamatos fenntartása; kellő létszámú tartalékok; a védekezési anyag előkészítése; egységes földmunkagéppark; a közlekedés és szállítás függetlenítése az időjárástól (szárazföldi és vízi járművek segítségével); az árvédekezés és a honvédség legfelső vezetőinek gyakori helyszíni szemléje és gyors intézkedései; a védekezésben résztvevő valamennyi szerv öszehangolt együttműködése és nem utolsó sorban a honvédség fegyelmezett munkája. Az őrszolgálatot az eddigi árvédekezéseknél kisebb létszámú és kevésbé képzett vészőrök és segédőrök látták el. Az 1956-os árvédekezés óta, előírt időszakonként kiképzést kaptak a segédőrök és vészőrök a töltésállapot romlásával egyidőben előálló jelenségek felismerésére. A jelenlegi árvédekezésnél az őrszolgálat nagyobb létszámú volt, s ezt később még kiegészítettük, a karhatalmi alakulat és honvédség katonáival. A legveszélyeztetettebb töltésszakaszokon egy karhatalmi, egy dunai gátőr és egy tiszai gátőr (vagy segédőr) jártak együtt, A sűrített őrjáratok észleléseinek azonnali továbbítására két gátőrház közötti rövidhullámú adó-vevő berendezéseket telepítettünk. E hírközlő állomás és a gátőrház közé pedig a gátőrháztól ideiglenes telefonvonalat szereltünk fel, amelynek végéről hordozható készülékkel lehetett jelentést adni. Az őrszolgálat embereinek az észlelés helyétől legfejebb 800 métert kellett megtennie ahhoz, hogy a szakaszvédelem központjába jelentését továbbadni tudja. Az őrszolgálat emberein kívül még a honvédség megfigyelői is közreműködtek az észlelésekben (7. ábra). Függetlenül az őrszolgálat tagjaitól, a töltésállapotot az igazgatóság vízgazdálkodási osztályának mérnöke is ellenőrizte, ezenkívül az OVF a MELYÉPTERV-től és a VIZlTERV-től küldött ki talaj mechanikus szakértőket, akik a központi védelemvezetéssel közölték észrevételeiket és javaslatokat tettek a szükséges intézkedések megtételére. Az árvédekezés kezdetekor hírközlő hálózatunk a következőkből állt: egy db 50-es és egy db 10-es távbeszélő központ, 103 db árvédelmi távbeszélő állomás, egy db 7/50-es postai távbeszélő központ, 19 db postai távbeszélő főállomás, 5 db fix és 2 db mozgó URH rádióállomás, 1 db URH rádióállomás repülővel való hírközlés céljára és 1 db géptávíró. A vízállás emelkedésével fokozatosan szereltük fel a következő hírközlő berendezéseket: 35 db árvízvédelmi távbeszélő állomást, 13 db postai távbeszélő állomást, „K” vonalat, a nagy buzgárok közötti közvetlen vonalat 3 km hosszban, a Baja—Érsekcsanád közötti közvet-7. ábra 138
