Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
A védekezés során felhasználtunk: 582 000 db homokzsákot 1 429 t terméskövet 46 m3 faanyagot 149 kg fóliatekercset 29 db fóliaponyvát 5 395 db pátrialemezt. Beépítésre került géppel 220 000 m3 földanyag, ebből 167 600 m3 körgátakba, lokalizáló töltésekbe, felvonulási utakba. (Bátaszéki, sárpilisi, szekszárdi lokalizációs töltések.) A védekezés kritikus időszakában 3500 fő dolgozott a védekezésben, közöttük 1100 fő honvéd és 500 fő idegen vállalati dolgozó. 8 órás munkanapokra visszaszámolva, a legnagyobb létszám 5250 fő volt. Résztvett a védekezésben 209 db géperejű szállító jármű 80 db lovasfogat 18 db vízi jármű 52 db különféle munkagép, valamint ezeken kívül 4 gépesített árvízvédelmi osztag. kézben tartotta a szervezés, irányítás nehéz feladatait maximális támogatást kapva a Párttól, tanácsoktól, társadalmi és egyéb szervektől. Szervezett volt a védekezés közvetlen operatív feladatainak végrehajtása is. A védelem közvetlen vezetői lehetőséghez képest állandóan mozgásban voltak, hogy a legveszélyesebb helyek védelmének irányításában személyesen résztvegyenek. A mellettük működő, s tapasztalt mérnökökből álló védelmi törzs bonyolította a mindennapi központi intézkedéseket s szükség szerint érintkezett a kint mozgó vezetőkkel. Ez a módszer — véleményünk szerint — bevált. A védekezés munkaerő-szükségletének biztosításában új módszerként alkalmaztuk, hogy 700 fő kubikost központi szállásokon (Szekszárd és Tolna) helyeztünk el és naponta irányítottuk őket a szükségszerinti helyekre. Így egyegy kritikus helyre akár éjjel is, órákon belül igen nagy erőt tudtunk mozgósítani. A közerő tömeges igénybevételére elsősorban Bölcske—Madocsa térségében került sor. Helyt-4. kép. Vegyes szelvényű (föld és homokzsák) ellennyomó medence a pörbölyi őrjárásban A védekezés sikerének — megítélésünk szerint — egyik legfontosabb tényezője az emberi helytállás mellett a szervezettség volt. A területi szervek együttműködésében a legcsekélyebb ellentmondás sem merült fel s az Árvízvédelmi Területi Bizottság koordinálása mellett a védekezés irányításában résztvevők zavartalanul végezhették munkájukat. Így alakulhatott ki, hogy a vízügyi szolgálat szilárdan állásuk jobb, kivonulásuk szervezettebb volt a korábbi árvizekhez képest. A honvédség helytállása mintaszerű volt. Parancsnokaik teljes mértékben igazodtak a szakvezetés kívánságaihoz, s katonáikkal gyorsan, szakszerűen és lelkiismeretesen hajtották végre feladataikat. Igen nagy volt az a segítség, amit a gátak őrzésében a BM Karhatalom alakulatai nyújtottak. Kezdetben idegenkedve fogadtuk ezt az 132