Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965 / Melléklet

A hiányzó kb. 1500 m3 földet sikerült gépi erővel időben beépíteni a meglévő földtöltés­sel egyenlő magasságban, kb. 4—6 m-es ko­ronás zélességgel. A friss töltés vízfelőli rézsűjét kővel és for­gácskővel védtük az elmosás ellen (3. ábra). Az átszivárgó víz azonban fakadó vízként el­borította az állomás előtti utat. Az állomás bejáratát és a hozzávezető járdát homokzsákok­kal védtük meg az elöntéstől. Az állomás előtti útszakaszt kazettákra osztva, 30—60 cm-es víz­mélységgel, ellennyomó medenceként használ­tuk fel. A töltés burkolt mentett oldali lábát kb. 450 fm hosszában fm-ként kb. 1,0—1,5 m3 kő beépítésével támasztottuk meg. Az állomás területén a tetőző vízállásnál sem jelent meg a fakadóvíz. Az összegyűlő csapa­dékvizet az állomás előtti útszakasz homok­zsákokkal körülvett aknájából szivattyúval emeltük át a Dunába. A teherpályaudvar (és rendezőpályaudvar) elnevezésen a védekezés során a határőrség 3. ábra épületénél kezdődő kb. 1150 fm partszakasz védelmét értettük, amelynek folytatása a Bu­dapest—Hegyeshalom vasút töltése, mint ár­védelmi fővédvonal. A teherpályaudvar előtti régi megrongálódott mellvédfal maradványok helyén és annak foly­tatásában vasbeton súlytámfal és burkolt föld­töltés van épülőfélben. A bontási-alapozási munkák még az árvíz előtt megkezdődtek. így alakult ki a bevédetlen, alacsony terepalaku­latból és a hiányos, megbontott mellvédfal­ból az egész komáromi árvédelmi vonal leg­veszélyesebb szakasza. A védekezést a legmélyebb partszakaszon az 1,2 m széles és kb. 200 fm hosszú jászolgát építésével kezdtük (június 11-én) a VI. MÁV váltóháztól felfelé (4. ábra). Ehhez csatlako­zóan mindkét irányban folytattuk az ideigle­nes gát kiépítését (5. ábra), többsoros homok­zsákfallal a víz felől és földmegtámasztással, illetve a mellvédfalnál zúzottkő felhasználásá­val a mentett oldalon. A legkritikusabb idő­szak június 14. volt, amikor már éreztette hatását az oravai tározó vízleeresztése (órán­ként 2 cm a vízemelkedés az előző 1 cm he­lyett) és emiatt az ideiglenes gátat újból ma­gasítani kellett. Nehézséget okozott a föld­anyag helyszínre szállítása, mert a Duna-part melletti út, sőt a sínmezők is megteltek fa­kadóvízzel (6. ábra). Ennek ellenére az ideig­lenes gát időben elkészült, a várt 810 cm-es vízállás fölött általában 30—40 cm biztonság­gal, 3,0—3,5 m koronával, 1:2 — 1:3 mentett oldali rézsűhajlással és helyenként kőszórás­sal a vízfelőli oldalon. Beépült 6000 m3 föld, 1200 tonna zúzottkő és kb. 35 000 db homok­zsák. Az ideiglenes gát folytatásában — Szőny felé — a vasúti töltés a védvonal. Az ágyazat 115

Next

/
Thumbnails
Contents