Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
tése. A kb. 90 000 köbméternyi földmunka a szolnoki és debreceni vízügyi igazgatóság dolgozóinak segítségével, egy hét alatt készült el (5. ábra). Nehéz védekezés folyt a Duna visszaduzzasztása miatt a Kis-Dunán, valamint a Rába, a Marcal és a Rábca torkolati szakaszán. Győrött a vízállás az 1954-es 745 cm fölé, 757 cm-re emelkedett. Itt a védvonalak mentén az előzőkben már említett jelenségek álltak elő. Buzgárok, átázás, rézsűcsúszás ellen hasonlóképpen védekezni kellett. Különösen nehéz volt a helyzet Győr város belsőségében, ahol az árvédelmi falakat mindenütt elérte a víz. A védekezés beavatkozása azonban időben történt és sikeres volt. Érdekessége miatt említést érdemel, hogy a győr—révfalui Ady Endre utcában egy, az árvízvédelmi töltéstől kb. 60 m-re levő, ház pincéjében buzgár tört fel. A helyzet azért volt kritikus, mert a buzgárból érkező víz a pince fenekén levő padló-összefolyón keresztül rög-Komárom—Almásfüzitő térségében az árhullám elleni felkészülést megzavarta a Vágón váratlanul jelentkezett árvíz. A Komáromra szóló vízállás-előrejelzési adatok ugyanis a következők voltak: 1965. VI. ll-én: várható vízállás VI. 16-ra 750 cm VI. 13-án: ” ” VI. 17-re 780 cm VI. 14-én: ” ” VI. 17-re 810 cm Tekintettel arra, hogy kb. 750 cm-es vízállás kivédésére készültünk fel, a június 17-re várható 810 cm-es vízállás a védekezést rendkívüli erőfeszítések elé állította. A komáromi teherpályaudvar előtti védvonal ugyanis e vízállás ellen alacsony és hasonlóképpen alacsonynak bizonyult az egész csatlakozó komárom— dunaalmási vasútvonal is, amely itt egyúttal árvédelmi töltés. A munka (gyorsabb elvégzése érdekében a Főigazgatóság úgy intézkedett, hogy a komáromi pályaudvartól Dunaalmásig terjedő szakaszon a szükséges nyúlgátépítést a MÁV végezze a vízügyi igazgatóság szakirányításá-5. ábra tön befolyt abba a szennyvízcsatornába, amelyet a révfalui hídnál állandóan szivattyúztak. (A pince feneke a Duna vízszintje alatt kb. 3,5 m-re volt.) Az épület megsüllyedt, falai megrepedtek, a lakást ki kellett üríteni. A szennyvízcsatornába vezető nyílás lezárása után az egész pince megtelt és a buzgár működése megszűnt. Utólag megállapítható volt, hogy a buzgár már jelentős mennyiségű, kb. 10 m3-nyi, homokot hordott ki a talajból. val, míg az összes többi munka a helyi védelemvezetés közvetlen feladata maradt. A határozott intézkedéseknek és a jól szervezett munkának köszönhető, hogy több mint 100 000 db homokzsák felhasználásval a nyúlgátépítés másfélnapos munkával befejeződött. Ennek eredményeként Komárom város, Szőny, az e térségben levő ipartelepek stb. megmenekültek az elöntéstől (6. ábra). Nehéz védekezés folyt a Fényes-patak tor-112
