Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
Az 1. sz. táblázat, amely az elmúlt 70 esztendő jelentősebb dunai árvizének tetőző vízállását tartalmazza, mutatja, hogy az idei ár-1. táblázat Vízmérce 1897 1899 évi 1923 1926 tetőző 1940 1954 vízállás 1965 Pozsony 940 970 886 795 747 984 914 Dunaremete 565 605 551 507 519 692 654 Gönyü 711 735 702 650 614 774 787 Komárom 680 670 720 660 672 751 781 Győr 648 672 659 600 619 745 757 vízszint a dunaremetei mérce kivételével a többi vízmércén a korábbi maximumoknál magasabb volt (2. ábra). A 2. ábra egyes mércéken észlelt vízállások tartósságát tünteti fel összehasonlítva a korábbi árhullámokéval. Látható, hogy az 1965. évi árvíz tartóssága minden eddigit felülmúlt. gondot fordítottuk. A figyelőszolgálat ellátásánál a karhatalmi egységek is segédkeztek, majd néhány nap múltával a helikopteres megfigyelés rendszeresítésével lehetőség nyílt a terepen meg nem közelíthető helyeken fellépő jelenségek folyamatos észlelésére. Az azonnali beavatkozás biztosítására a védvonalak mentén állandó riadó-készültségben levő osztagokat szerveztünk, amelyek a veszélyes jelenség észlelésétől számított 15—20 percen belül munkába álltak. A védekezésre való felkészülés jegyében — mivel az esős időjárás miatt a töltésen való közlekedés lehetetlenné vált — végig az egész védvonalon kavicsterítést helyeztünk el, a töltéskoronán, Cikolasziget és Dunakilitinél pedig megközelítő utakat építettünk. A Dunaremete feletti védvonalon legtöbb gondot a fakadóvizekkel szembeni védekezés 3. ábra A Szigetközi védvonalon az árvízvédelmi készültség április 23-tól július 14-ig tartott, leszámítva a május 4-től 7-ig tartó 3 napos időszakot, amikor a vízállás az I. fokú készültségre előírt alá süllyedt. Az egymást követő árhullámok a dunaremetei vízmércén rendre magasabban tetőztek az előzőnél: április 30-án 552 cm, május 14-én 580, május 23-án 592 cm, június 16-ái) 654 cm.-Az 1954. évi árvíz óta bekövetkezett töltéserősítések eredményeképpen a szigetközi és a kisdunai védvonalakon a töltés-meghágás ellen védekezni: nem kellett. Annál nagyobb gondot okozott azonban a hosszantartó magas vízállás, valamint a szigetközi vízáteresztő altalaj és a rajta levő vékony fedőréteg miatt keletkező fakadóvíz, valamint a buzgárok elleni védekezés. Tekintettel arra, hogy a Szigetközben a töltés altalajában végbemenő jelenségek — tapasztalataink szerint — legtöbbször minden komolyabb előjel nélkül, meglepetésszerűen jelentkeznek, a sikeres védekezés előfeltételére, a figyelő és j elentőszolgálatra a legnagyobb jelentette. Különösen veszélyes helyzet alakult ki a Dunakiliti és Püski községek között húzódó holt-Duna mentén. A fakadóvizek gyors növekedésére jellemző, hogy a püski zsilipnél a 'max. külső és belső vízállások közötti különbség mindössze 45 cm-t tett ki. Az említett Holt-Dunaágban Cikola-sziget 110
