Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
A KÖZLEKEDÉS SZEREPE AZ ÁRVÉDEKEZÉSBEIN Hazánkban a személy- és áruszállítás lényegében három közlekedési ággal bonyolódik le: a vasúti-, a közúti- és a víziúti közlekedéssel. E három közlekedési ág közül a közlekedési feladatok végrehajtása tekintetében a víziúti közlekedés áll legszorosabb kapcsolatban a folyók vízállásával — működésének szoros függvénye a hajózható folyók vízállása. A víziuti közlekedést akakdályozza, sőt meg is bénítja a folyók túl alacsony, vagy túl magas vízállása. A túlmagas vízállás azonban a másik két közlekedési ág munkájára is kihat. Hasonlóképpen korlátozza, vagy meg is bénítja egyes területeken a közúti és a vasúti közlekedést, megrongálja az utakat és vasúti pályatesteket, tönkreteszi a hidakat és károkat okoz a hajózható folyók kikötőberendezéseiben. Ezek szerint a folyók túlmagas vízállásának, ezekre a közlekedési ágakra való kihatása jelentőségénél fogva jóval nagyobb. Ha a közlekedés szerepét akarjuk megállapítani az árvédekezésben, részletesen meg kell vizsgálni a közlekedés és a vízügy feladatainak kapcsolatát. Vasútvonalaink és közutaink egy része közvetlenül a folyók mellett épült, azzal párhuzamosan halad és a folyókon keresztül igen sok közúti- vagy vasúti híd, vagy mindkét közlekedési ág által igénybe vehető közös híd köti össze őket. A víziutak, tehát a folyók, továbbá a közutak és a vasutak párhuzamossága esetén gyakran előfordul, hogy maga a közút vagy a vasúti töltés egyben árvízvédelmi gát is. Ez természetesen csak a magasabb vízállások esetén fordul elő, de hivatását nem minden esetben tudja betölteni, mert az alépítmények a vizek átszivárgását nem akadályozzák meg. A hidak, átereszek viszont a vízfolyás sebességét csökkenthetik, ezáltal duzzasztják a folyókat és indokolatlanul magas vízállást okoznak. A közlekedés szempontjából az árvédekezési munka három fázisra osztható. Ezekben az időszakokban a közlekedés szerepe különböző formákban jelentkezik. Az első fázis a rendszeres tervszerű munka, melynek már a megtervezése és kivitelezése a közlekedés és a vízügy legszorosabb kapcsolatát teszi szükségessé. Ez különösen a hidak esetében nagy jelentőségű. A vízügyi munkák legnagyobb része nagyon szállításigényes, amelynek elvégzéséhez a vízügyi igazgatóságok nagy számú saját közlekedési eszközzel rendelkeznek és emellett még havonta rendszeresen 300—400 db közhasználatú közúti fuvareszközt is igénybe vesznek. A vízügyi szervek munkájához ebben az időszakban a vasút nagy menynyiségü követ és egyéb anyagokat is szállít. A második időszakban, amikor a tényleges védekezés megkezdődik, a közlekedésnek legfőbb feladata a védekezéshez szükséges anyagok azonnali továbbítása a felhasználó helyre, az árvíz által veszélyeztetett utak és vasúti töltések védelme, egyes területek kiürítése esetén a lakosság és ingóságaik elszállítása; összegezve a mentéssel, áttelepítéssel és a védekezési munkákkal összefüggő közúti fuvarkapacitásnak mindenkor a szükséges mértékben történő biztosítása. A közlekedés szerepe ebben a közvetlen védekezési időszakban a legjelentősebb. Ekkor már a feladatok végrehajtásába a légi közlekedési ág is bekapcsolódik. Nagy segítséget nyújt a posta a gyors és pontos hírközléssel, míg az élet- és vagyonmentésben a vízi közlekedés is komoly szerephez jut. A harmadik fázisban az okozott károk megszüntetésére, a helyreállításokra kerül sor, amelyben a közlekedés első feladata a vasúti és közúti közlekedés zavarmentes biztosítása, a közlekedési műtárgyak, vasútvonalak, közutak, hidak megjavítása vagy szükségszerű újjáépítése. Ezenkívül az egyéb károk és rongálódások helyreállításához szükséges anyagmozgatás elvégzése, személyek és ingóságok visszatelepítése és nem utolsósorban a tanulságok levonása. Minthogy a közlekedés szerepe a második fázisban a legjelentősebb, a továbbiakban ezzel foglalkozom részletesebben. Az ebben az időszakban jelentkező feladatok csak úgy hajthatók végre, ha az összes érdekelt szervek között a legszorosabb együttműködés és az azonnali intézkedési lehetőség biztosítva van, az irányító és végrehajtó dolgozókat a kötelességtudat, a segíteniakarás és a legszorosabb összefogásra való törekvés hatja át, feladatukat ismerik és 101
