Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
A HONVÉDSÉG SZEREPE AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉSBEN Hazánk területén az elmúlt 10—15 év tapasztalatai bizonyítják a szervezett árvízvédelem igen nagy jelentőségét. Az árvízvédelem szervezése, irányítása és végrehajtása elsősorban a vízügyi szervek feladata, ugyanakkor az említett tapasztalatok a hadsereg kiemelkedő szerepét is bizonyították. Talán nem túlzás az a megállapítás, hogy a hadsereg; árvíz idején a vízügyi szervek első számú segítője. Természetes, hogy a „Néphadsereg”, amelynek feladata a dolgozó nép békés munkájának védelme, az első sorban harcol akkor is, amikor népünk munkájának eredményeit elemi csapások fenyegetik. Ezen kívül a hadseregnek lehetősége van rövid időn belül viszonylag nagy szervezett erőket és eszközöket összpontosítani és átcsoportosítani, ami a szervezett árvízvédelem egyik legfontosabb feltétele, rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek részben kiegészítik a vízügyi szervek felszerelését (szádfalazó gépek) és olyanokkal, amelyek csak a hadseregnél találhatók (pontonhidák, úszógépkocsik, stb.) A hadsereg erői és eszközei árvízvédekezésnél a következő feladatok végrehajtásában vesznek részt: — gátvédelem; — kiürítés és mentés; — jégtorlaszok eltávolítása; — kiegészítő feladatok. Mint minden feladat, az árvízvédelem is előkészítési és végrehajtási időszakra osztható fel. AZ ELŐKÉSZÍTÉSI IDŐSZAK FELADATAI Előkészítési időszakban a korábbi árvízvédelmi feladatok végrehajtásának tapasztalatai alapján a következő feladatokat kell megoldani: — a katonai árvízvédelem megtervezését; — az árvízvédelmi kiképzést; — a hadsereg árvízvédelmi eszközeinek technikai előkészítését. A katonai árvízvédelem megtervezése igen gondos szervező munkát igényel. A jó tervezés lehetőségét aláhúzza az ezévi árvíz tapasztalata is, amikor 12—13 ezer embert, többezer gépkocsit és gépet kellett mozgatni. Ezeket az erőket és eszközöket csak úgy lehetett szervezetten alkalmazni, irányítani és ellátni, hogy a terveken alapjában nem kellett változtatni, ennek következtében az árvízvédelemben résztvett katonai erők parancsnokai már korábban ismerhették az árvíz idején megoldandó feladataikat. Az árvízvédelmi terveket — a hadsereg erőinek és eszközeinek figyelembevételével — minden évben felül kell vizsgálni. Ez természetes, különösen ha figyelembevesszük a hadsereg felszerelésében állandóan végbemenő fejlődést. Az 1954-es árvíznél pl. még nem beszélhettünk úszógépkocsikkal végrehajtott mentésről, amely 1965-ben csaknem kizárólagossá vált. Ennek következtében minden évben felül kell vizsgálni árvédelmi szervezeteink összetételét és meg kell határozni az árvízvédelmi, mentő, jégrobbantó osztagok létszámát és felszerelését. A tervek elkészítésénél figyelembe kell venni a várható veszélyeztetett folyószakaszokat — tekintetbe véve a nagyszámú feladatot és a korlátozott erőket — és fel kell készülni arra is, hogy a különböző osztagok szervezete gyorsan átalakítható legyen (pl. a jégrobbantó osztagokat a szükségletnek megr felelően átalakítani árvédelmi osztagokká és viszont). El kell készíteni a központi és magasabb egység árvédelmi terveket. A központi tervek elkészítésénél figyelembe kell venni az OVF által megadott igényeket és változásokat, a tervekben biztosítani kell a központi irányítást, ugyanakkor az alárendeltek önállóságát, valamint központi tartalékot kell képezni az előre nem látható feladatokra. Az 1965. évi árvízvédelem tapasztalatai bizonyítják a korábbi tervezési munka alapvetően helyes irányát. Ebben a leglényegesebb elv az volt, hogy magasabb egységeket nem bontunk meg és a védekezés minden szakaszát egy parancsnoknak rendeljük alá az ott alkalmazott mindenfajtájú katonai erőt akkor is, ha az normális időszakban nem tartozik az említett parancsnok alárendeltségébe. Általában terveink szerint két vízügyi igazgatóság területe tartozik egy katonai árvízvédelmi 96
