Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965 / Melléklet

körzethez, és így lehetséges az állandó össze­kötők kijelölése és a központilag tervezett fel­vonulási változatok további részletes kidolgo­zása. Feltétlenül szükséges az árvízvédelem­ben résztvevő katonai egységek részére — kü­lönböző változatokra kidolgozott — részletes terv, amely tartalmazza a várható feladatokat, a résztvevő erőket és eszközöket, a felvonu­lási utakat részletes menetszámvetéssel, a csa­patok elhelyezését és ellátását, az összekötte­tés módját. Csak ilyen tervezés biztosíthatja a katonai erők szervezett árvízvédekezését, mint ezt az ezévi árvédekezés is bizonyítja. Az ezévi tapasztalataink alapján azonban a jelenlegi terveink még további tökéletesítésre szorulnak. Az árvízvédelmi kiképzés minden részletére nem kívánok kitérni. Feltétlenül fontos azon­ban, hogy a csapatok a HM-tól minden évben világos követelményeket kapjanak a szüksé­ges határidők megjelölésével. A kiképzés egy része beleillik a rendes katonai kiképzésbe, van azonban néhány olyan feladat, amelyet külön kell meghatározni és végrehajtani: a gáterősítés, a jégtorlaszrobbantás, mentés jeges vízben és a szádfalazás. A kiképzést már a szervezett árvédelmi, rob­bantó, vagy mentőosztagokban hajtjuk végre a valóságos helyzetet megközelítő körülmé­nyek között. Csak jól kiképzett árvédelmi osz­tagokkal számolhatunk a katonai árvízvédelem sikeres alkalmazására, éppen ezért a kiképzés a katonai árvízvédelem igen fontos össze­tevője. Meg kell említeni az árvízvédelmi feladatok technikai előkészítését is. A hadsereg felszere­lése természetesen nem árvízvédelmi felada­tok végrehajtására szolgál. Ennek következté­ben az árvízvédelemre is alkalmazható fel­szereléseket külön kell előkészíteni. Ennek leg­jobb példájaként említhetem a szádfalazó be­rendezéseinket. Ismeretes, hogy a hadsereg csak cölöpverő és nem szádfalazó berendezé­sekkel rendelkezik. Tehát a cölöpverő beren­dezéseket alkalmassá kell tennünk szádfala­zásra is. Ez új állványok szerkesztését és ki­vitelezését követelte meg. De ugyanilyen pél­dákat említhetnék a jégrobbantás és a mentés területéről is. Külön érdekességként megemlít­hetek egy előttünk álló feladatot: a hadsereg könnyűbúvárai alkalmazási lehetőségeinek fel­tárását az ezévi árvízvédelem tapasztalatai alapján. Az anyagi, technikai előkészítéshez hozzátartozik olyan speciális anyagok tárolásá­nak és elosztásának megoldása, amely anyagok nem tartoznak a hadsereg szervezettszerű fel­szereléséhez. Ilyenek a különböző fapontonok és speciális jégrobbantó eszközök. A fenti néhány példa is bizonyítja, hogy az anyagi-technikai biztosítás a katonai árvízvé­delem igen fontos része, amelynek jó meg­oldása döntően befolyásolja a katonai árvíz­­védelmi szervezet sikeres alkalmazását. A VÉGREHAJTÁSI IDŐSZAK FELADATAI: A védekezés időszakának egyik legfontosabb kérdése a katonai árvízvédelem vezetése és ezen belül a jó együttműködés a mindenszintű vízügyi szervekkel. Az együttműködés meg­szervezésével biztosítani kell az együttműködő szervek teljes felelősségét a saját feladataik végrehajtásáért, tehát a kereszteződő intézke­dések kizárását. Minden szinten a vízügyi vezetésnek kell értékelni a várható helyzetet, meghatározni az elvégzendő feladatot és biztosítani a szük­séges anyagi eszközöket, A katonai vezetés feladata a rendelkezésre álló erők és eszközök elosztása, felvonultatása, a feladat végrehajtásának megszervezése. Ter­mészetesen ezt a folyamatot csak elméletben lehet a fentiek szerint elválasztani, a gya­korlatban a szoros együttműködés során már a feladat kidolgozásában résztvesz a katonai vezető, hogy a feladat a rendelkezésre álló erő­ket és eszközöket figyelembevéve kerüljön meghatározásra. Viszont a végrehajtásnál a vízügyi szakemberek nyújtanak sokoldalú mű­szaki segítséget. Az ezévi tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a vezetésnek ez a rendszere a követelményeket kielégíti, azonban további tökéletesítésre szorul, elsősorban az egyes ka­tonai körzetek, vízügyi igazgatóságok és a ka­tonai egységek, szakaszmérnökök között, mind katonai, mind vízügyi vonatkozásban. A katonai erők résztvettek a közvetlen gát­védelemben a különböző árvédelmi anyagok (homokzsák, kő, stb.) beépítésével, szádfalazás végrehajtásával az árvédelmi anyagok hely­színre történő szállításával és az árterületi er­dőkben átjárók robbantásával. A tapasztalat bizonyítja, a gátvédelem legfontosabb katonai feladatai közé tartozik biztosítani a megfelelő erők és anyagok időben történő helyszínre szállítását még olyan esetekben is, amikor a gátakon (földutakon) az időjárás miatt a szál­lítás nem lehetséges. Ennek érdekében a had­seregnek átjárókat kellett robbantania az ár­területi erdőkben és a pontonhídanyag fel­­használásával olyan víziszállítóeszközt kellett kialakítani, amely alkalmas a folyosókban végrehajtott mozgásra. Az ezévi árvíz tapasz­talatai bizonyítják, hogy a hadsereg szádfalazó osztagai (annak ellenére, hogy először kerültek bevetésre), sikeresen dolgoztak. Feltétlenül szükséges azonban a szádfalazó eszközök to­vábbi tökéletesítése. Igen fontos katonai fel­adat még a gátakon dolgozó katonai erő min­denoldali biztosítása és annak megszervezése, hogy ezek az erők még gátszakadás esetén se kerüljenek veszélybe. Ez növeli a gátakon dol­gozók biztonságérzetét és ennek következté­ben azok teljesítményét. A kiürítés katonai biztosításának legfon­tosabb feladata elsősorban a folyami átkelő­helyek berendezése. Csak példaként említem, i 97

Next

/
Thumbnails
Contents