Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965 / Melléklet

mennyiségileg és minőségileg komoly bázisát képezte a védekezésnek. Az árvízvédekezés még folyt, amikor az Ár- és Belvízvédelmi Kormánybiztosság július 1-i határozata alapján tanácsainknak újabb fel­adatot is meg kellett oldaniok: megszervezni a területi helyreállítási bizottságokat, a még hátralevő védekezési feladatok ellátása mellett hozzáfogni a helyreállítási munkák, gazdasági, ellátási és szervezeti feltételeinek megterem­téséhez. A helyreállítási bizottságok feladata a meg­rongálódott állami, társadalmi és személyi tu­lajdonban levő, továbbá mezőgazdasági épüle­tek, tanácsi utak, hidak, közművek és egyéb létesítmények kármegállapítása, helyreállítá­sukkal, újjáépítésükkel kapcsolatos előkészítő, műszaki tervező és kivitelező munka feltételei­nek megteremtése, a szükséges anyagellátás biztosítása. A helyreállítási bizottságok szer­vező munkájában az érintett megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak irányítása, közvetlen vezetése mellett résztvettek az illetékes ta­nácsi szakigazgatási szervek, a vízügyi igaz­gatóságok, továbbá a helyreállítás műszaki tervezésében és kivitelezésében közreműködő szervek képviselői. A helyreállítási bizottságok minden érintett megye területén gyors, átfogó intézkedéseket foganatosítottak. Haladéktalanul megkezdték a megrongálódott állami és személyi tulajdonban levő épületek, egyéb művek kárfelvételét a helyreállításához, illetve újjáépítéshez szüksé­ges kivitelezői kapacitás és építési anyagmeny­­nyiség biztosítását. Augusztus 1-ig elkészült a pontos épületkár felmérése. E felmérés alapján a tanácsoknak 4939 lakás helyreállításáról, illetve újjáépíté­séről kell gondoskodniok. A 4939 lakásból 3803 lakás megrongálódott, 1136 db pedig olyan mértékben tönkrement, hogy helyreállításuk gazdaságosan meg nem oldható, így újjáépítésük elengedhetetlen. Különösen számottevő az épületkár Vas megyében, ahol a nyugat­dunántúli árvíz során 1214 db Komárom megyében, ahol 701 db Győr megyében, ahol 698 db a fővárosban, ahol 532 db Bács-Kiskun megyében, ahol 521 db Pest megyében, ahol 501 db lakóépület rongálódott meg, illetve ment tönkre. A megrongálódott, illetve tönkrement lakás­­állományból közel 400 db állami tulajdonban álló, tanácsi kezelésben levő lakás, s mintegy 4500 db a személyi tulajdonú. Az épületkárok szektorális megoszlása a ta­nácsokra különböző feladatokat rótt: — megtermeteni az állami tulajdonban álló lakóépületek helyreállításának anyagi fel­tételeit, lehetőleg saját erőforrásaikból és haladéktalanul megkezdeni helyreállítá­sukat a saját lakóházkezelőségeik útján; — megszervezni a személyi tulajdonú laká­sok helyreállításának, illetve újjáépítésé­nek műszaki-anyagi alapjait, az OTP köl­­csönbiztosítás feltételeit, az építési anya­gok területi koncentrálását, a KTSZ-ek, a magán kisiparosok kivitelezői kapacitá­sát, valamint az üzemek és vállalatok társadalmi mozgósítását az újjáépítés, il­letőleg a helyreállítás mielőbbi végre­hajtásához. A helyreállítási bizottságok fenti teendők el­látása tekintetében minden megyében igen jó munkát végeztek. Kellő súllyal és aktivitással irányították a kárfelvételi, —• majd azt köve­­tóleg a helyreállítási teendőket. Alig hogy az ár véglegesen levonult, Mohácson pl. már folya­matba tették a kárfelszámolást, sőt az első újjá­épített lakóház igen rövid idő alatt el is készült. A helyreállítás feladataival egyidőben je­lentkezett a mezőgazdasági károk csökkentése érdekében teendő tanácsi intézkedések köre is. A pangó vizek visszaeresztése, a még művelés alá vonható területek megmunkálásának bein­dítása, az árvíz által sújtott TSZ és háztáji állatállomány férőhelyeinek biztosítása, takar­mányellátása, mind olyan népgazdaságilag fon­tos feladat, amely a tanácsok azonnali, operatív intézkedését igényelte. A tanácsi végrehajtó bizottságok — sokirányú, egyéb teendőik mel­lett — e feladatokat is kellő gyorsasággal szer­vezték meg, igyekezve a mezőgazdasági károk csökkentését minél nagyobb eredménnyel szol­gálni és segíteni. Az árvízvédekezés munkáiból példásan vet­ték ki részüket az önállóan védekező tanácsok, különösen Esztergom és Győr városi tanácsa és végrehajtó bizottsága. E tanácsok és végrehajtó bizottságok a védekezés összes — nemcsak ál­lamigazgatási — feladatait ellátták, irányítot­ták. Hetekig, éjjel-nappal tartó áldozatos, ke­mény harcot kívánt a tanács vezetőitől, de a városok lakosságának jelentős részétől is az ár elleni védekezés, amelyet példamutató oda­adással, a városok lakosságának teljes támoga­tásával és összefogásával sikerült megvívniok. Külön köszönet illeti az önállóan védekező ta­nácsoknál közreműködő vízügyi szakemberek munkáját, amellyel a védekezés szakszerű le­folytatását döntően sikerült elősegíteni. Az 1965. évi nyugatdunántúli és dunai árvíz­­védekezés során a tanácsok megállták helyüket. A lakossággal együtt a társadalmi erők össze­fogásának eddig nem tapasztalt méreteit, és a helyreállítás szervezeti feltételeit teremtették meg. További feladataik a helyreállítás és az újjá­építés szervezett lefolytatása, befejezése és az egész védekezésből olyan alapos tapasztalatok leszűrése, mely egy esetleges későbbi hasonló nagyságrendű és tartamú árvíz esetében a vé­dekezés tanácsi feladatainak még jobb, még eredményesebb ellátását biztosítja. Éliás László 95

Next

/
Thumbnails
Contents