Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
mennyiségileg és minőségileg komoly bázisát képezte a védekezésnek. Az árvízvédekezés még folyt, amikor az Ár- és Belvízvédelmi Kormánybiztosság július 1-i határozata alapján tanácsainknak újabb feladatot is meg kellett oldaniok: megszervezni a területi helyreállítási bizottságokat, a még hátralevő védekezési feladatok ellátása mellett hozzáfogni a helyreállítási munkák, gazdasági, ellátási és szervezeti feltételeinek megteremtéséhez. A helyreállítási bizottságok feladata a megrongálódott állami, társadalmi és személyi tulajdonban levő, továbbá mezőgazdasági épületek, tanácsi utak, hidak, közművek és egyéb létesítmények kármegállapítása, helyreállításukkal, újjáépítésükkel kapcsolatos előkészítő, műszaki tervező és kivitelező munka feltételeinek megteremtése, a szükséges anyagellátás biztosítása. A helyreállítási bizottságok szervező munkájában az érintett megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak irányítása, közvetlen vezetése mellett résztvettek az illetékes tanácsi szakigazgatási szervek, a vízügyi igazgatóságok, továbbá a helyreállítás műszaki tervezésében és kivitelezésében közreműködő szervek képviselői. A helyreállítási bizottságok minden érintett megye területén gyors, átfogó intézkedéseket foganatosítottak. Haladéktalanul megkezdték a megrongálódott állami és személyi tulajdonban levő épületek, egyéb művek kárfelvételét a helyreállításához, illetve újjáépítéshez szükséges kivitelezői kapacitás és építési anyagmenynyiség biztosítását. Augusztus 1-ig elkészült a pontos épületkár felmérése. E felmérés alapján a tanácsoknak 4939 lakás helyreállításáról, illetve újjáépítéséről kell gondoskodniok. A 4939 lakásból 3803 lakás megrongálódott, 1136 db pedig olyan mértékben tönkrement, hogy helyreállításuk gazdaságosan meg nem oldható, így újjáépítésük elengedhetetlen. Különösen számottevő az épületkár Vas megyében, ahol a nyugatdunántúli árvíz során 1214 db Komárom megyében, ahol 701 db Győr megyében, ahol 698 db a fővárosban, ahol 532 db Bács-Kiskun megyében, ahol 521 db Pest megyében, ahol 501 db lakóépület rongálódott meg, illetve ment tönkre. A megrongálódott, illetve tönkrement lakásállományból közel 400 db állami tulajdonban álló, tanácsi kezelésben levő lakás, s mintegy 4500 db a személyi tulajdonú. Az épületkárok szektorális megoszlása a tanácsokra különböző feladatokat rótt: — megtermeteni az állami tulajdonban álló lakóépületek helyreállításának anyagi feltételeit, lehetőleg saját erőforrásaikból és haladéktalanul megkezdeni helyreállításukat a saját lakóházkezelőségeik útján; — megszervezni a személyi tulajdonú lakások helyreállításának, illetve újjáépítésének műszaki-anyagi alapjait, az OTP kölcsönbiztosítás feltételeit, az építési anyagok területi koncentrálását, a KTSZ-ek, a magán kisiparosok kivitelezői kapacitását, valamint az üzemek és vállalatok társadalmi mozgósítását az újjáépítés, illetőleg a helyreállítás mielőbbi végrehajtásához. A helyreállítási bizottságok fenti teendők ellátása tekintetében minden megyében igen jó munkát végeztek. Kellő súllyal és aktivitással irányították a kárfelvételi, —• majd azt követóleg a helyreállítási teendőket. Alig hogy az ár véglegesen levonult, Mohácson pl. már folyamatba tették a kárfelszámolást, sőt az első újjáépített lakóház igen rövid idő alatt el is készült. A helyreállítás feladataival egyidőben jelentkezett a mezőgazdasági károk csökkentése érdekében teendő tanácsi intézkedések köre is. A pangó vizek visszaeresztése, a még művelés alá vonható területek megmunkálásának beindítása, az árvíz által sújtott TSZ és háztáji állatállomány férőhelyeinek biztosítása, takarmányellátása, mind olyan népgazdaságilag fontos feladat, amely a tanácsok azonnali, operatív intézkedését igényelte. A tanácsi végrehajtó bizottságok — sokirányú, egyéb teendőik mellett — e feladatokat is kellő gyorsasággal szervezték meg, igyekezve a mezőgazdasági károk csökkentését minél nagyobb eredménnyel szolgálni és segíteni. Az árvízvédekezés munkáiból példásan vették ki részüket az önállóan védekező tanácsok, különösen Esztergom és Győr városi tanácsa és végrehajtó bizottsága. E tanácsok és végrehajtó bizottságok a védekezés összes — nemcsak államigazgatási — feladatait ellátták, irányították. Hetekig, éjjel-nappal tartó áldozatos, kemény harcot kívánt a tanács vezetőitől, de a városok lakosságának jelentős részétől is az ár elleni védekezés, amelyet példamutató odaadással, a városok lakosságának teljes támogatásával és összefogásával sikerült megvívniok. Külön köszönet illeti az önállóan védekező tanácsoknál közreműködő vízügyi szakemberek munkáját, amellyel a védekezés szakszerű lefolytatását döntően sikerült elősegíteni. Az 1965. évi nyugatdunántúli és dunai árvízvédekezés során a tanácsok megállták helyüket. A lakossággal együtt a társadalmi erők összefogásának eddig nem tapasztalt méreteit, és a helyreállítás szervezeti feltételeit teremtették meg. További feladataik a helyreállítás és az újjáépítés szervezett lefolytatása, befejezése és az egész védekezésből olyan alapos tapasztalatok leszűrése, mely egy esetleges későbbi hasonló nagyságrendű és tartamú árvíz esetében a védekezés tanácsi feladatainak még jobb, még eredményesebb ellátását biztosítja. Éliás László 95
