Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
képessége jól feldolgozza. Ha a tavon átfolyó 1,5 m3/sec vízmennyiséghez tartozó higulási arányt (1 :50) vesszük tekintetbe, megállapíthatjuk, hogy ez kedvező öntisztulási viszonyok ellenére is rossznak mondható, különösen akkor, ha a tó vizével szemben fokozott minőségi követelményt támasztunk. A jelentősebb szennyezők ismertetése A) HÄZI JELLEGŰ SZENNYEZÉSEK 1. Tata város. Tata város lakóterületeiről közvetlenül a tavat terhelő jelentősebb szennyezések menynyisége napi 1600 m8. A VITUKI legutóbbi vizsgálatai szerint a szennyvizek koncentrációja alacsony, az oxigénfogyasztás mennyiséggel súlyozott átlaga S0,2 mg/1. A szennyvizek évente mintegy 300 to szerves anyagot juttatnak a tóba! Tata város csatornázásának kiépítése az elmúlt év folyamán megkezdődött és I. ütemének befejezése 1965. év végére várható. E kiépítettség azonban még nem lesz közvetlen hatással a tatai Öreg-tó vízminőségére, mert a felsorolt szennyezőket még nem érinti. Az említett szennyezések a csatornarendszer és a tisztító mű további kiépítésével és a szennyvizeknek a városi hálózatba történő bevezetésével szüntethetők meg. A városi csatornahálózaton keresztül lefolyásra kerülő szennyvizek tisztítása után a János-patakba cmlenek, így a tavat már nem érintik. Szennyező hatásként kell megemlíteni a Halgazdaság részéről folytatott intenzív haltenyésztéssel kapcsolatos szenynyezéseket is, amelyek közül legsúlyosabb a tó trágyázás, valamint a csökkentértékű gabonamagvak, amelyeket a halak etetése céljából szórnak a tóba. Ennek megszüntetésére igen határozott intézkedést keli foganatosítani, mert a tó vízminőségére nézve súlyos terhet jelentenek. A haltenyésztés és a tó egyébirányú hasznosítása között a kedvező arányok kialakítása, a halászati érdekek bizonyos mértékű visszaszorítását teszi szükségessé. 2. Tatabánya város. Tatabánya házi jellegű szennyvizei a Galla és Dubnik patakokon, majd az Általéren Keresztül kerülnek a tatai tóba. A városban a csatornázás kiépítése 1951. évben indult meg. Ezideig 9,5 km hosszban épültek meg a főgyűjtők, valamint a 60 000 főre tervezett tisztítótelep 20 000 fős egysége. A fokozatos kiépítés folyamatban van és előreláthatólag a harmadik ötéves terv végére fejeződik be. A városnak a bányászat által aláfejtett, illetve aláfejtésre kerülő részeinek csatornázása gazdasági okokból nem indokolt. E területek szennyvizeinek összegyűjtésére 7 km hosszú főgyűjtő építése lenne szükséges, állékonysági bizonytalanság mellett. Emiatt e városrészekben csak egyedi, helyi megoldások alkalmazhatók. A vízminőségvizsgálati eredmények szerint ezek a szennyeződések az Öreg-tó vízminőségét nem befolyásolják lényeges mértékben, a jelentősebb intézmények szennyvizeinek helyi tisztítását azonban ennek ellenére meg kell oldani. B) IPARI SZENNYEZÉSEK Az ipari szennyezések közül igen jelentős a tavat tápláló Általéren keresztül a tóba jutó nagytömegű szervetlen lebegtetett hordalék, amely a tó vízminőségére nincsen ugyan terhelő hatással, de a patak torkolatának környezetében leülepedve a tó jelentős mértékű feltöltődését okozza. Az Általér vizének lebegöanyag tartalma általában igen magas, 1 kg/m! 2
