Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
Az árvizek és belvizek kártételei elleni védekezés sikerének előfeltétele az alapos és gondos felkészülés. A kérdésnek hazánkban különös jelentősége van, mert kereken 4000 km hosszú árvízvédelmi védvonalaink 4 millió kát. hold kiterjedésű — egyre jelentősebb népgazdasági vagyont képviselő — területet védenek az árvizek pusztításaival szemben. Ár- és belvízvédelmünk szervezete és a védekezés módszere a felszabadulás óta nagyot fejlődött, több esetben azonban feledésbe mentek azok a régi kipróbált és bevált eljárások, amelyek a védekező lakosság és gátőrök, a technikusok és mérnökök évtizedes gyakorlati tapasztalatain, valamint utóbbiak tudományos megfigyelésein alapultak, pedig ezek különösen alkalmasak arra, hogy belőlük fejlődjék ki a védekezés legjobb és leggazdaságosabb módszere. Elsőrendű feladatunk, hogy a gyakorlati tapasztalatok, de elsősorban a tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával alakítsuk ki a védekezés új, korszerű módszereit. Erre azért is szükség van, mert védműveink viszonylag teljes biztonságot nyújtó méretekre való megerősítése, kiépítése — a nagy költségszükséglet miatt — csak a következő évtizedekben valósulhat meg. A hosszú átmeneti időszakban feltétlen bizonyossággal lesznek nagy, esetleg rendkívüli méretű árvizek, amelyek fokozott felkészülést és helytállást követelnek meg a védekező szervezet minden tagjától. A 10/1955. MT. számú rendelet alapján megalkotott Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat és annak kiegészítő jogszabályai számos esetben megfelelőknek bizonyultak és az elmúlt években hozzájárultak sok komoly védekezés teljes sikeréhez, vagy a károk csökkentéséhez. Az élet azonban nem áll meg; e szabályok gyakorlati alkalmazásának módja és a végrehajtó személyek tudása, felkészültsége évről évre fejlődik, tökéletesedik. Nagy segítséget nyújt munkánkban már a közeljövőben az új vízügyi törvény, amelynek végrehajtási utasítása tartalmazza a korszerűsített árvíz- és belvízvédekezési előírásokat. Az 1965. évben bekövetkezhető árvizek elleni felkészülés egyik fontos szakasza volt a 12 vízügyi igazgatóság kezelésében lévő 4015 km hosszú védvonal és a 4 saját szervezettel védekező város (Budapest, Szeged, Győr, Esztergom) 107 km hosszú védvonala műszaki, anyagi és szervezeti felkészültségének felülvizsgálata, amely az igazgatóságok nagy felelősségtudattal és hozzáértéssel történő felkészülésének megállapítása mellett kisebb-nagyobb hiányosságokat is feltárt. Ugyancsak megtörtént a belvízvédelmi művek őszi felülvizsgálata is. A hiányosságok kiküszöbölésére intézkedési tervek készültek, a munkálatok tervszerű s időre történő végrehajtásának biztosítására. Felújításra kerültek az árvízvédelmi és belvízvédelmi készültségi kimutatások, a kormánybiztosi szervezet, s a védekezésben résztvevő 7 minisztérium felvonulási és együttműködési terve, valamint a lokalizációs tervek. Irányítottuk és ellenőriztük a községi tanácsok közerőszervezési tevékenységét. Igyekezetünk arra irányult, hogy a múltban követett —■ területi, utcák szerinti — szervezési mód helyett a szocialista mezőgazdasági és ipari üzemekre támaszkodva történjék a közerő megszervezése. Az illetékes tanácsoknak is mérlegelni kell az üzemekre támaszkodó szervezés előnyeit s ahol az a célszerűbb, úgy be kell vezetni a szervezés e módját. Felújítottuk az együttműködési megállapodásokat a román, jugoszláv és csehszlovák vízügyi szervekkel. Utóbbiakkal teljesen új, jégveszély elhárítási és árvízvédelmi közös együttműködési szabályzat kialakítására került sor. Kifogástalan az árvízvédelmi együttműködés a Szovjetunióval is. Az árvízvédelmi és lokalizációs tervek szükségessé vált felújításához az, egyöntetűség biztosítása érdekében mintaterveket készíttettünk, amelyek alapján állítják össze folyamatosan az igazgatóságok felújított terveiket. A lokalizációs tervek nagy jelentőségűek a bekövetkezett gátszakadások miatti károk csökkentésénél. Ezért a mintaterv alapján az igazgatóságoknak új lokalizációs terveket kell készíteniük. A dunai igazgatóságok (győri, budapesti, bajai, székesfehérvári és pécsi) új lokalizációs terveit már felülvizsgáltuk. Egyes töltésszakaszokon az új szivattyútelepek nyomócső építése miatt a töltéseket megbolygatták és helyenként a munkák elhúzódtak. E meggyengített szakaszok biztonsága érdekében szükséges beavatkozások befejeződtek vagy folyamatban vannak, de ezeknél a gát biztonsága fokozott figyelmet igényel. 1964. évben jelentősen gyarapodott árvízvédelmi és belvízvédelmi anyagkészletünk és felszerelésünk. Az árvíz- és belvízvédelmi szakfelszerelésre 4 millió Ft-ot, fenntartására 2 8 millió forintot fordítottunk. Megtörtént az előírt palló készlet jelentős hányadának Pátria acélszádlemezekkel való lecserélése s a korszerű, nagy fényerejű kézi villanylámpák széleskörű bevezetése. 18
