Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-02-01 / 1. szám

Az árvizek és belvizek kártételei elleni véde­kezés sikerének előfeltétele az alapos és gondos felkészülés. A kérdésnek hazánkban különös jelentősége van, mert kereken 4000 km hosszú árvízvédelmi védvonalaink 4 millió kát. hold kiterjedésű — egyre jelentősebb népgazdasági vagyont képviselő — területet védenek az ár­vizek pusztításaival szemben. Ár- és belvízvédelmünk szervezete és a vé­dekezés módszere a felszabadulás óta nagyot fejlődött, több esetben azonban feledésbe men­tek azok a régi kipróbált és bevált eljárások, amelyek a védekező lakosság és gátőrök, a tech­nikusok és mérnökök évtizedes gyakorlati ta­pasztalatain, valamint utóbbiak tudományos megfigyelésein alapultak, pedig ezek különösen alkalmasak arra, hogy belőlük fejlődjék ki a védekezés legjobb és leggazdaságosabb mód­szere. Elsőrendű feladatunk, hogy a gyakorlati ta­pasztalatok, de elsősorban a tudományos kuta­tások eredményeinek felhasználásával alakítsuk ki a védekezés új, korszerű módszereit. Erre azért is szükség van, mert védműveink vi­szonylag teljes biztonságot nyújtó méretekre való megerősítése, kiépítése — a nagy költség­­szükséglet miatt — csak a következő évtizedek­ben valósulhat meg. A hosszú átmeneti időszak­ban feltétlen bizonyossággal lesznek nagy, eset­leg rendkívüli méretű árvizek, amelyek fokozott felkészülést és helytállást követelnek meg a védekező szervezet minden tagjától. A 10/1955. MT. számú rendelet alapján meg­alkotott Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat és annak kiegészítő jogszabályai szá­mos esetben megfelelőknek bizonyultak és az elmúlt években hozzájárultak sok komoly vé­dekezés teljes sikeréhez, vagy a károk csökken­téséhez. Az élet azonban nem áll meg; e sza­bályok gyakorlati alkalmazásának módja és a végrehajtó személyek tudása, felkészültsége év­ről évre fejlődik, tökéletesedik. Nagy segítséget nyújt munkánkban már a közeljövőben az új vízügyi törvény, amelynek végrehajtási utasítása tartalmazza a korszerű­sített árvíz- és belvízvédekezési előírásokat. Az 1965. évben bekövetkezhető árvizek el­leni felkészülés egyik fontos szakasza volt a 12 vízügyi igazgatóság kezelésében lévő 4015 km hosszú védvonal és a 4 saját szervezettel véde­kező város (Budapest, Szeged, Győr, Esztergom) 107 km hosszú védvonala műszaki, anyagi és szervezeti felkészültségének felülvizsgálata, amely az igazgatóságok nagy felelősségtudattal és hozzáértéssel történő felkészülésének meg­állapítása mellett kisebb-nagyobb hiányosságo­kat is feltárt. Ugyancsak megtörtént a belvíz­védelmi művek őszi felülvizsgálata is. A hiá­nyosságok kiküszöbölésére intézkedési tervek készültek, a munkálatok tervszerű s időre tör­ténő végrehajtásának biztosítására. Felújításra kerültek az árvízvédelmi és bel­vízvédelmi készültségi kimutatások, a kormány­­biztosi szervezet, s a védekezésben résztvevő 7 minisztérium felvonulási és együttműködési terve, valamint a lokalizációs tervek. Irányítottuk és ellenőriztük a községi taná­csok közerőszervezési tevékenységét. Igyekeze­tünk arra irányult, hogy a múltban követett —■ területi, utcák szerinti — szervezési mód he­lyett a szocialista mezőgazdasági és ipari üze­mekre támaszkodva történjék a közerő megszer­vezése. Az illetékes tanácsoknak is mérlegelni kell az üzemekre támaszkodó szervezés előnyeit s ahol az a célszerűbb, úgy be kell vezetni a szervezés e módját. Felújítottuk az együttműködési megállapodá­sokat a román, jugoszláv és csehszlovák víz­ügyi szervekkel. Utóbbiakkal teljesen új, jég­veszély elhárítási és árvízvédelmi közös együtt­működési szabályzat kialakítására került sor. Kifogástalan az árvízvédelmi együttműködés a Szovjetunióval is. Az árvízvédelmi és lokalizációs tervek szük­ségessé vált felújításához az, egyöntetűség biz­tosítása érdekében mintaterveket készíttettünk, amelyek alapján állítják össze folyamatosan az igazgatóságok felújított terveiket. A lokalizációs tervek nagy jelentőségűek a bekövetkezett gátszakadások miatti károk csök­kentésénél. Ezért a mintaterv alapján az igaz­gatóságoknak új lokalizációs terveket kell ké­szíteniük. A dunai igazgatóságok (győri, buda­pesti, bajai, székesfehérvári és pécsi) új loka­lizációs terveit már felülvizsgáltuk. Egyes töltésszakaszokon az új szivattyútelepek nyomócső építése miatt a töltéseket megboly­gatták és helyenként a munkák elhúzódtak. E meggyengített szakaszok biztonsága érdekében szükséges beavatkozások befejeződtek vagy fo­lyamatban vannak, de ezeknél a gát biztonsága fokozott figyelmet igényel. 1964. évben jelentősen gyarapodott árvízvé­delmi és belvízvédelmi anyagkészletünk és fel­szerelésünk. Az árvíz- és belvízvédelmi szak­­felszerelésre 4 millió Ft-ot, fenntartására 2 8 millió forintot fordítottunk. Megtörtént az elő­írt palló készlet jelentős hányadának Pátria acél­szádlemezekkel való lecserélése s a korszerű, nagy fényerejű kézi villanylámpák széleskörű bevezetése. 18

Next

/
Thumbnails
Contents