Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
A belvízvédelmi szivattyútelepek üzemképességét biztosítottuk, a meghibásodott gépegységek pótlására ideiglenes szivattyúk beállítására került sor. A jövő fontos feladata az elavult, korszerűtlenné vált szivattyútelepek — főleg a gőzüzeműek — korszerűsítése, átépítése Diesel vagy elektromos üzeműre. Az 1965. évi belvízvédekezésre való minél jobb felkészülés érdekében utasítást kaptak a vízügyi igazgatóságok az egységes árvíz- és belvízvédelmi szervezet felállítására. (A múltban ugyanis az erők megoszlottak, ami a többnyire egyidejű ár- és belvízvédekezés hatékonyságát csökkentette.) A védekezés idején a szállítható szivattyúk üzembeállításánál gyakran zavarokat okozott a szivattyúegységek tartozékainak — elsősorban a csöveknek — nem kellő gonddal való összeállítása. Ennek elhárítása céljából a szivattyúk felvonulási tervét kiegészítették a csőkészlet adataival. Intézkedések történtek a belvizállások és egyéb, a védekezés irányítása szempontjából fontos műszaki adatok rögzítésére, nyilvántartására, melytől a védekezés hatékonyságának fokozódása és a kiértékelés javulása várható. A tanácsi szervek hatáskörébe tartozó helyi vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok egységes szabályozása tárgyában kiadott 28/1963. sz. főigazgatói utasítás elhatárolja a vízügyi igazgatóságok és tanácsok feladatait. A tanácsi szervekre háruló feladatok jó ellátása múlhatatlanul megkívánja, hogy a tanácsok is elkészítsék a maguk védelmi szervezeti beosztását. Az elmúlt évben ezt a megyei tanácsoknak csak kisebb eredménnyel javasoltuk, idén azonban azt csaknem mindegyik összeállította. Igazgatóságainkat is utasítottuk, hogy a tanácsi védelmi szervezet felállításában nyújtsanak segítséget. Az igazgatóságokhoz intézett 30 171/1964. számú utasításban első ízben foglalkoztunk az önállóan védekező üzemek feladataival. Az ország területén mind jobban szaporodó tározók a védekezés kérdésének rendezését sürgetik. A 28/1963. (V. É. 13.) OVF számú utasítás 3/b és 7. pontja alapján igazgatóságaink az önállóan védekező üzemek felkészültségét vízjogi hatósági minőségükben ellenőrizzék és az üzemeket e tekintetben tanácsadással támogassák. 1964. évben árvízvédelmi műveink fejlesztésére 53,3, a művek fenntartására pedig 38,7 millió forintot fordítottunk. Nagyobb töltéserősítési munkák folytak Komáromban, a személypályaudvar előtt húzódó fővédelmi vonalon, a Sió balparti védvonalán, a Sajó Putnok—országhatár közötti szakaszán, a Tárná Jászberény—jászdózsai, a Túr bal parti felső szakaszán és a Sáréger töltésein. Megkezdődtek Letenye község határában a Mura balparti töltésének építési munkái is. Természetesen a kereken 11 milliárd forint értékű árvízvédelmi létesítményeink állagát, védőképességét kívánatos volna nagyobb anyagi ráfordítással biztosítani. A dunai árvizek legveszélyesebbjei a jegesárvizek, s ezért a dunai árvízvédelem egyik igen fontos része a folyamszabályozás. Műveivel csökkenthető a jégtorlódások, a jégdugók keletkezésének veszélye, melyek általában a pusztító jeges árvizek közvetlen okozói. A folyamszabályozási szakágazat III. ötéves tervében 200 millió forint előirányzat szerepel, melynek jelentős része a Duna Budapest alatti szakaszán kerül felhasználásra, éppen a jeges árvízveszély csökkentése érdekében. A belvízvédelmi művek fejlesztésére az 1964. évben kereken 123, a művek fenntartására pedig 65, összesen tehát 188 millió forintot fordítottunk az 1963. évi 162 millió forinttal szemben. A fejlesztés keretében befejeződött a makói 3.0 m:i/s, a foktői 7,4 m3/s és a bodrogzugi 4.0 m3/s teljesítményű szivattyútelep építése, amivel az ország összes szivattyútelepeinek a száma és teljesítménye a múlt évi 257 db-ról, illetve 450 m3/s-ről 260 darabra, illetve 468 m;!/s-ra emelkedett. A kitűzött célt azonban teljesen nem értük el, mert az előirányzott szivattyútelep-építésekben lemaradás mutatkozik és a kivitelezések minősége sem kifogástalan. A vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő kereken 14 600 km csatornahálózat állapota kielégítő, karbantartásuk az év folyamán zömében megtörtént. Tanácsi, vagy társulati kezelésben 13 900 km csatornahálózat van, utóbbiak állaga tűrhető, az előzőké helyenként meglehetősen elhanyagolt. Egyes folyóinkon, különösen a Dunán komoly árvízveszélyt jelent a jég. A jéghelyzet pontos megállapítása az eredményes beavatkozás előfeltétele, ezért megszerveztük a földi és légi jégmegfigyelést. A területileg illetékes vízügyi igazgatóságok bevonásával a Dunán magyar területen 102, a csehszlovák oldalon 14, a Tiszán 88, a Duna mellékfolyóin 23, a Tisza mellékfolyóin 157, összesen 384 megfigyelő ad jégjelentést. A jéghelyzet légi felderítésére az OVF 2 db repülőgépe bevetésre készen áll. A jégállapot mérést is előkészítettük a torlaszképződésre hajlamos helyeken a VITUKI és a VIZIG-ek útján. A FOKA, valamint a győri, bajai és a miskolci vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő jégtörőhajókat december 10-ig kijavították, tartalék alkatrészekkel ellátták, üzemanyag ellátásuk és szükségszerinti gyors kijavításuk biztosítva van. A jégtörőhajók az indulási utasítás kiadásától számított 24 óra alatt menetkészek. A jégtörőhajók indulásáról az Árvízvédelmi és folyamszabályozási öá. osztály intézkedik. A jelenlegi, vontatóul is szolgáló jégtörőhajók száma 12. Ezek közül 8 jégtörőhajó (Jégtörő I—VII. és egy db RBT jelű) az FK 314 segéd jégtörőhaj óval a Dunán, 2 db RBT jelű jégtörőhajó és a „Tárcái” segédjégtörő a Tiszán vesznek részt a jégtörés munkájában. Az üzemanyag ellátás céljára 1 db 100 to-s tankuszály a bajai kikötőbe vonul, a bajai és 19
