Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-10-01 / 5. szám
sorban az észlelőhálózatokon megfigyelt alapadatokat használja fel. Ezért az alapadatok gyűjtésének korszerűsítése, a megfigyelések pontosságának növelése egyben a kutatást is szolgálja. A korszerű hidrológiai kutatás azonban azokat a különleges észleléseket és méréseket is igényli, amelyek segítségével a hidrológiai folyamatok ma még fel nem tárt törvényszerűségei megismerhetők. Ezt a kutatást a természet „hidrológiai laboratóriumában” a kísérleti területeken végezzük. A kitűzött feladatokat tekintve a szimpozionnak kettős célja van —• mondotta Dégen elvtárs. — Az első az, hogy az egyes országok vagy intézmények keretében működő hidrológiai kísérleti területekről áttekintő összefoglalás és ismertetés készüljön, amelynek felhasználásával a tapasztalatok kicserélésére és a nemzetközi munkamegosztáson alapuló tudományos együttműködésre kedvező feltételek születhetnek. A másik cél az, hogy a hidrológiai kísérleti területeken alkalmazott kutatási módszerek és az eddig elért eredmények ismertetésével mind szélesebb körben megismerhetők legyenek azok a törvényszerűségek, melyek a hidrológiai tudomány korszerű fejlesztéséhez és ezen keresztül az emberiség növekvő vízigényének kielégítését célzó vízgazdálkodási tevékenység, tudományosan jobban megalapozott fejlődését segítik elő. A nemzetközi tudományos tanácskozástól azt is várjuk, hogy a legfontosabb módszertani kérdésekben és az alapvető hidrológiai fogalmak értelmezésében hozzájáruljon az egységes felfogás kialakításához és ezzel is elősegítse a természetes vízkészleteknek nagy térségekre kiterjedő megismerését és sokoldalú hasznosítását. Utat mutasson azoknak a műszaki eljárásoknak kidolgozásához és alkalmazásához, melyekkel az emberiség javára befolyásolhatjuk és szabályozhatjuk a természet vízháztartását. Dégen Imrének, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének megnyitója után A. Volker professzor, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség elnöke üdvözölte a szimpozion résztvevőit; elismeréssel nyilatkozott a magyar hidrológusokról, akik évtizedek óta tevékenyen vesznek részt a szövetség munkájában. A tudományos üléseket követően a szimpozion Titkársága megszervezte a magyarországi hidrológiai kísérleti és táj jellemző területek helyszíni megtekintését. Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztériumot hoztak létre a Szovjetunióban A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa 1965. október 2-án törvényt fogadott el az ipart irányító szervek rendszereinek módosításáról és néhány más állami irányító szerv átalakításáról. E törvény 2. cikkelyének értelmében többek között a Szovjetunió Öntözéses Földművelési és Vízgazdálkodási Állami Termelési Bizottságát a Szovjetunió Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztériumává alakítja át. A szövetségi köztársaságokban a termelés arányaitól függően és a köztársaság területén levő iparágak vállalatai számától függően azonos elnevezésű szövetségi köztársasági minisztériumokat vagy igazgatóságokat (egyesüléseket) hoznak létre, amelyek közvetlenül irányítják a vállalatokat és egyben felelősek tevékenységükért. 147
