Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-10-01 / 5. szám
A PERT tervezési és ellenőrzési rendszeréről és annak vízügyi területen való alkalmazásáról A vízügyi beruházások volumene évente közel 700 millió forintot tesz ki. Ennek a hatalmas méretű beruházásnak tervezése, a végzendő munkák helyes összehangolása és a terv megvalósítása az utóbbi években kiemelkedően fontos feladat volt. A létesítmények kellő időbeni, a kívánt minőségnek megfelelő, maradéktalan megvalósítása nemcsak a vízügyi, de az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság dolgozóinak — mondhatnánk az egész népgazdaságnak •— fontos érdeke. E cél megvalósítására az irányító szervek úgyszólván mindent megtettek a tervek egyeztetésére és az együttműködés biztosítására (ezt számos főhatósági keret, és kivitelezői szerződés támasztotta alá) a lebonyolítás során mégis sok az ütemes munka végzését elkerülhetetlenül lassító — sőt azt gyakran meg is bénító — akadály merült fel. A tervszerű munka végzését akadályozó körülmények nemcsak a beruházások területén, de a termelésben is éreztették nem kívánatos és minden gondosság mellett is teljesen ki nem küszöbölhető hatásukat. A vállalati kooperáció vonalán részben a tervek egyeztetésének hibáiból, részben a megvalósítás folyamán felmerült nehézségek — és bizonyos soviniszta érdekek — érvényesítéséből folyóan gyakran állottak elő nem kívánatos akadályok. Az ezek kiküszöbölésére tett intézkedések — bevallhatjuk — nem minden esetben vezettek azonnal eredményre, s így a felmerült várakozások és az indokolatlan állásidők, sok részmunka határidőn túli elvégzését eredményezte, s ez következésképpen a főfeladat megvalósításának határidejét is későbbre tolta ki. A szocialista termelésben — éppen a rendszerbeli alapvető különbségek folytán — a kapitalista termelő rendét messze meghaladó tervszerűség uralkodik. A termelés szervezése vonalán lehetőségeink határtalanok. Munkánk tökéletesítésére mind a szocialista, mind a tőkés országok organizációs módszereit egyaránt alkalmazhatjuk. Ez alkalommal egy nyugati szervezési rendszer, a PERT (Program Evaluation Review Technique) sajátosságait és annak vízügyi területen való alkalmazási lehetőségeit ismertetjük. Tulajdonképpen mi a PERT- féle tervezési rendszer lényege? Nem más, mint az elvégzendő feladat — program — felbontása részfeladatokra és részfeladatok kezdési és befejezési feladatok kezdő és befejező időidejének határidőzése. A részpontjaira nem egy, hanem három időpontot állapít meg, úgy mint optimális, reális és pesszimális határidőt, azaz a legkorábbi, normális és legkésőbbi időpontot. A teljes feladatnak részfeladatokra való felbontását megfelelő szakemberek végzik. A további bontást olyan mértékig folytatják, amilyen mértékig azt a célszerűség indokolja. Az optimális út az elérendő főcél, a reális út a normális körülmények között elérhető, így a pesszimista út lerövidítését kell minden eszközzel szorgalmazni. Miért szükséges és mi az alapgondolata a háromsíkú tervezésnek? Tulajdonképpen a pesszimista kritikus út felismerése, mely szerint egy nagy kiterjedésű program! végrehajtását előre nem látható véletlen körülményektől függetlenné kell tenni, hogy az egész program időponti végrehajtása biztos legyen, ne csússzon el és a határidők betartását minden eszközzel biztosítsa. Ebben az elképzelésben az a felismerés jutott kifejezésre, hogy a teljes feladat végrehajtásának leghosszabb útja a kritikus út, amely a végrehajtás kezdetétől annak befejezéséig terjed. A teljes feladat időszükségletét a kritikus út rövidítésével lehet csökkenteni. Ha a kritikus út valamelyik szakaszának végrehajtása a tervezettnél nagyobb időszükségletet igényel, ezzel az egész program időbeli késedelembe esik. A teljes feladat részfeladatokra oszlik, ezek egyrészt olyanok, amelyeket egymás után bonyolítanak le, másrészt pedig olyanok, amelyeket egyidejűleg végeznek el. A feladatok végrehajtása, vagy egymás után csak egyetlen, egy korábbi részfeladat lebonyolítását tételezi fel, más részükhöz pedig több korábbi részfeladat elvégzése szükséges. A PERT-meghatározás szerint egy részfeladat teljesítését aktivitásnak, annak befejezését pedig eseménynek nevezzük. Minden részfeladat végrehajtását bizonyos idő alatt végzik el. Az időszükségletet időegységben, napokban, hetekben, vagy hónapokban fejezik ki. Minden esemény a korábbi esemény következménye, illetve a korábbi eseményt a későbbi esemény előfeltételének nevezik. Az eseményekhez vezető tevékenység lehet egyszeri, de lehet párhuzamos is, mikor több egyidejű tevékenység végrehajtása biztosítja a célt, illetve az esemény elérését. Az aktivitás sorozatot, mely több eseményt kapcsol össze, útnak, útszakaszoknak nevezik. Két eseményt általában több párhuzamos útszakasz köt össze. A PERT-módszer az eseményeket és az eseményekhez vezető aktivitásokat diagrammban fejezi ki. A diagrammban a feladatokat karikával jelölik. A karikákat irányt jelző nyilak kötik össze, melyek a feladatok végrehajtásának logikai egymásutánját követik. Az egy148
