Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-10-01 / 5. szám

gyár állami és társadalmi szervek készségesen vesznek részt a Nemzetközi Hidrológiai Szövet­ségnek a vízgazdálkodási tudományos kutatás továbbfejlesztésére irányuló munkájában. Dégen elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy a hidrológia területén a nemzetközi tu­dományos együttműködésnek több évtizedes múltja van. A Nemzetközi Geodéziai és Geo­fizikai Unió keretében 1924-ben alakult meg a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség, mely példa­mutató kezdeményezést és eredményes tevé­kenységet fejtett ki a hidrológiai kutatómunka területén. E nemzetközi tudományos szervezet sikeres munkája nyomán alakult ki az a ked­vező légkör, melyben sor kerülhetett az egész földkerekségre kiterjedő 10 éves összehangolt nemzetközi hidrológiai feltáró és tudományos tevékenység, a Nemzetközi Hidrológiai Decen­nium megrendezésére. Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO azzal a céllal szervezte meg az egész Földre kiterjedő, 10 évre szóló hidrológiai nemzetközi együttmű­ködést, hogy összehangolt együttműködés révén elősegítse az emberiség egyik legfontosabb lét­eleme, „a víz”, tudományára vonatkozó ismere­tek gyarapítását, a „víz” tudományosan megala­pozott, leghatékonyabb felhasználását az embe­riség javára, a világ valamennyi országában, de különösképpen az aszályos régiókban. A vízre vonatkozó ismeretek közkinccsé tétele, a vízkészletek feltárása és a vizek védelme mél­tán került a nemzetközi tudományos együtt­működés elsőrendű feladatai közé. Miként a legtöbb tudományterületen, a hidro­lógiában is a korunkban végbemenő rohamos műszaki-tudományos fejlődés bázisán létrejövő világméretű kooperáció vezethet a nagy tudomá­nyos problémák eredményes megoldására. A tu­domány általános fejlődési tendenciája nyilvánul meg a hidrológia tudományterületén is, amikor az egyes országok korlátozott eszközei és a tudó­sok teljesítőképességének határai, a tudományos kutatás hatékonyságának növelése egyre inkább az erők világméretű koordinálására késztetnek. A hidrológia területén a szervezett nemzetközi együttműködés szükségességét az is alátámasz­totta, hogy a vízre vonatkozó ismeretek gyarapí­tása, a tudományos megismerésnek ahhoz a te­rületéhez tartozik, mely leginkább igényli a tudományos kutatásban résztvevő erők széles körű nemzetközi összefogását. Olyan tudomány­­területről van itt szó, melyen a kutatást nem­csak együttesen, de egyidejűleg igen kiterjedt területeken kell folytatni és az eredmények el­éréséhez nagy mennyiségű és hosszú idejű ta­pasztalatokat, észlelési adatsorokat kell össze­gyűjteni és a bonyolult kölcsönhatások figye­lembevételével rendszerezni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője ezután két olyan körülményre mutatott rá, me­lyek különösen sürgetőleg hatottak a nemzet­közi együttműködésre a hidrológia területén. Az egyik az, hogy a természetnyújtotta vízkész­letek tér- és időbeli eltéréseivel a vízigények ellenkező előjelű alakulása áll szemben. A világ vízszükséglete rohamosan növekszik, de kielé­gítését a vízjárás természetes ingadozásának és a társadalom növekvő vízszükségletének térben és időben eltérő volta mellett az is nehezíti, hogy a legsűrűbben lakott, legjobban iparosított terü­leteken — ahol a legnagyobb a vízigény — a felhasználható vizek szennyeződése fokozódik. Miként a tudományok fejlődését általában a termelés és a társadalom szükségletei irányítot­ták, a vízgazdálkodás és annak legfontosabb alap­­tudománya a hidrológia vonatkozásában is a természetes vízkészlet és a társadalom növekvő vízigénye közötti eltérés hatottak gyorsítólag a nemzetközi tudományos együttműködés fejlő­désére. S ennek az együttműködésnek a mód­szerek és eredmények megismerésén és össze­hasonlításán, a vízkészletekre, azok térbeli és időbeli változásaira vonatkozó ismeretek gyara­pításán kívül az a fő célja, hogy elősegítse a társadalom víz iránti igénye, és a természetes hidrológiai adottságok közötti eltérések gazdasá­gilag és műszakilag optimális kiegyenlítését. A tiszta víz rövidesen a legkeresettebb természeti kincs lesz. A vízkészletek feltárása és a víz földi körfolyamatának vizsgálata ma már nemzetközi problémává, a hidrológia az egész emberiséget érintő közüggyé lett. Földünk hidrológiai viszonyairól ismereteink csak akkor lehetnek teljesek, ha a hidrológiai jelenségek tanulmányozása kiterjed a kis rész­vízgyűjtő területekről egészen a legnagyobbig, mely maga a Föld-felszín. A hidrológiai Decen­nium egyik legfontosabb irányelve éppen az, hogy a víznek az egyes országokban való meg­jelenése és eloszlása az egész világ vízforgalmá­nak függvénye. A vizek hidrológiai körfolyama­tában rendkívül sokrétű, bonyolult összefüggé­seket vizsgálunk. A szimpozion a hidrológiai kutatás egyik fontos ágával, a hidrológiai kísér­leti és táj jellemző területeken folyó kutatómun­kával foglalkozik. A tudományos kutatás első­146

Next

/
Thumbnails
Contents