Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-10-01 / 5. szám

gyár állami és társadalmi szervek készségesen vesznek részt a Nemzetközi Hidrológiai Szövetségnek a vízgazdálkodási tudományos kutatás továbbfejlesztésére irányuló munkájában.

Dégen elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy a hidrológia területén a nemzetközi tudományos együttműködésnek több évtizedes múltja van. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió keretében 1924-ben alakult meg a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség, mely példamutató kezdeményezést és eredményes tevékenységet fejtett ki a hidrológiai kutatómunka területén. E nemzetközi tudományos szervezet sikeres munkája nyomán alakult ki az a kedvező légkör, melyben sor kerülhetett az egész földkerekségre kiterjedő 10 éves összehangolt nemzetközi hidrológiai feltáró és tudományos tevékenység, a Nemzetközi Hidrológiai Decennium megrendezésére.

Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO azzal a céllal szervezte meg az egész Földre kiterjedő, 10 évre szóló hidrológiai nemzetközi együttműködést, hogy összehangolt együttműködés révén elősegítse az emberiség egyik legfontosabb lételeme, „a víz”, tudományára vonatkozó ismeretek gyarapítását, a „víz” tudományosan megalapozott, leghatékonyabb felhasználását az emberiség javára, a világ valamennyi országában, de különösképpen az aszályos régiókban.

A vízre vonatkozó ismeretek közkinccsé tétele, a vízkészletek feltárása és a vizek védelme méltán került a nemzetközi tudományos együttműködés elsőrendű feladatai közé.

Miként a legtöbb tudományterületen, a hidrológiában is a korunkban végbemenő rohamos műszaki-tudományos fejlődés bázisán létrejövő világméretű kooperáció vezethet a nagy tudományos problémák eredményes megoldására. A tudomány általános fejlődési tendenciája nyilvánul meg a hidrológia tudományterületén is, amikor az egyes országok korlátozott eszközei és a tudósok teljesítőképességének határai, a tudományos kutatás hatékonyságának növelése egyre inkább az erők világméretű koordinálására késztetnek. A hidrológia területén a szervezett nemzetközi együttműködés szükségességét az is alátámasztotta, hogy a vízre vonatkozó ismeretek gyarapítása, a tudományos megismerésnek ahhoz a területéhez tartozik, mely leginkább igényli a tudományos kutatásban résztvevő erők széles körű nemzetközi összefogását. Olyan tudományterületről van itt szó, melyen a kutatást nemcsak együttesen, de egyidejűleg igen kiterjedt területeken kell folytatni és az eredmények eléréséhez nagy mennyiségű és hosszú idejű tapasztalatokat, észlelési adatsorokat kell összegyűjteni és a bonyolult kölcsönhatások figyelembevételével rendszerezni.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője ezután két olyan körülményre mutatott rá, melyek különösen sürgetőleg hatottak a nemzetközi együttműködésre a hidrológia területén. Az egyik az, hogy a természetnyújtotta vízkészletek tér- és időbeli eltéréseivel a vízigények ellenkező előjelű alakulása áll szemben. A világ vízszükséglete rohamosan növekszik, de kielégítését a vízjárás természetes ingadozásának és a társadalom növekvő vízszükségletének térben és időben eltérő volta mellett az is nehezíti, hogy a legsűrűbben lakott, legjobban iparosított területeken — ahol a legnagyobb a vízigény — a felhasználható vizek szennyeződése fokozódik.

Miként a tudományok fejlődését általában a termelés és a társadalom szükségletei irányították, a vízgazdálkodás és annak legfontosabb alaptudománya a hidrológia vonatkozásában is a természetes vízkészlet és a társadalom növekvő vízigénye közötti eltérés hatottak gyorsítólag a nemzetközi tudományos együttműködés fejlődésére. S ennek az együttműködésnek a módszerek és eredmények megismerésén és összehasonlításán, a vízkészletekre, azok térbeli és időbeli változásaira vonatkozó ismeretek gyarapításán kívül az a fő célja, hogy elősegítse a társadalom víz iránti igénye, és a természetes hidrológiai adottságok közötti eltérések gazdaságilag és műszakilag optimális kiegyenlítését. A tiszta víz rövidesen a legkeresettebb természeti kincs lesz. A vízkészletek feltárása és a víz földi körfolyamatának vizsgálata ma már nemzetközi problémává, a hidrológia az egész emberiséget érintő közüggyé lett.

Földünk hidrológiai viszonyairól ismereteink csak akkor lehetnek teljesek, ha a hidrológiai jelenségek tanulmányozása kiterjed a kis részvízgyűjtő területekről egészen a legnagyobbig, mely maga a Föld-felszín. A hidrológiai Decennium egyik legfontosabb irányelve éppen az, hogy a víznek az egyes országokban való megjelenése és eloszlása az egész világ vízforgalmának függvénye. A vizek hidrológiai körfolyamatában rendkívül sokrétű, bonyolult összefüggéseket vizsgálunk. A szimpozion a hidrológiai kutatás egyik fontos ágával, a hidrológiai kísérleti és táj jellemző területeken folyó kutatómunkával foglalkozik. A tudományos kutatás első146