Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-08-01 / 4. szám
5 ábra. Paradicsompalánta öntözése SBS—80-as szórófejekkel. Az öntözés közvetlen költségeinek alakulását a 11. táblázat adatai tartalmazzák. A táblázat adataiból megállapítható, hogy milyen fontos a berendezések megfelelő kihasználása, hiszen az értékcsökkenés aránya elsősorban a kihasználástól függ. Az 1 m3 víz költségének alakulása a kiöntözött vízmennyiség függvénye. A legfontosabb mutató azonban az 1 kh öntözési költsége, mely 671—738 Ft között alakult az elmúlt három évben, tehát elfogadható. A jelenlegi könyveléssel ellentétben — mint ahogy azt külföldi országokban is általában teszik — kívánatos lenne az üzemórára vetített értékcsökkenés számítás, az éves százalékos kulcs alapján történő számítás helyett. A kutatóintézetek hazánkban is vizsgálataiknál üzemórára vetítik és számolják az értékcsökkenést. Előfordulha pl. a folyó évben, hogy egyes öntözőberendezéseket egyáltalán nem működtetünk, az értékcsökkenést azonban a meghatározott kulcsnak megfelelően mégis felszámítjuk. Ugyanakkor a megfelelően tárolt és karbantartott berendezés állaga használat nélkül elvileg nem változik. 11. táblázat Az öntözési költségek alakulása az 1962—63— 64. években Megnevezés 1962 1963 1964 1000 Ft 1 % 1000 Ft 1 % 1000 Ft % Anyagköltség 1036 18,6 1497 18,2 1468 16,9 Munkabér 1452 26,0 2327 28,3 1830 21,1 Közteher 118 2Д 184 2,2 146 1,6 Segédüzemág 1093 19,7 1025 12,5 938 10,7 Értékcsökkenés 1475 26,6 2970 36,1 4056 46,5 Különféle költség 392 7,0 218 2,7 275 3,2 összesen: 5566* 100,0 8221* 100,0 8713* 100,0 Kiöntözött vízmennyiség 1 m3 víz költsége 1 kh öntözési költsége 3 637 907 m3 1,53 Ft/kh 671,00 Ft/kh 9 786 136 m3 0,84 Ft/kh 738,00 Ft/kh * A mérlegben ennél kisebb összeg szerepel, mert megtérülés címén 1962-ben 390 m/Ft-ot, 1963-ban 842 m/Ft-ot, 1964-ben 1157 m/Ft-ot vontak le. 7 314 882 m3 1,03 Ft/kh 693,00 Ft/kh men kívül hagyása miatt a jelenlegi elszámoló árak mellett e növények termelése a vállalati könyvelés mellett veszteségesnek mutatkozhat és mutakozik, s ez a tény az oly döntő fontosságú takarmánynövények öntözés-fejlesztését gátolhatja. Az öntözésnek nemcsak aszályos (mint az 1963. év volt), hanem csapadékosabb (mint az 1964. év) időjárás mellett is bizonyítható az eredményessége, gazdaságossága. Ezzel kapcsolatban a 10. táblázatban közöljük az adatokat a solti állami gazdaság 1964. évi száraz és öntözött terméseiről, illetve e növények önköltségeiről. Az öntözési beruházások nagysága a Bács megyei állami gazdaságokban igen előnyösen alakul. Az öntözött terület közel 50%-án csőkutas öntözést alkalmazunk, melyek kh-ankénti beruházási költsége 3500— 4000 Ft. 35%-án élő vízfolyásból vagy csatornából öntözünk, hasonló nagyságrendű beruházási költséggel. Elsősorban kertészeti kultúrákat — az öntözött terület mintegy 10%-át — 10 000 Ft/kh beruházási költségű felszín alatti csővezetékes berendezéssel öntözzük. Az 5%-ot kitevő felületi öntözés (legelő) beruházási költsége 3000 Ft/kh. A termelési többletráfordítás költségeivel külön nem kívánunk foglalkozni, mivel egyrészt a termés mennyiségének növelése, másrészt a költség szempontjából leglényegesebb tápanyag-ellátási ráfordítás elmaradt, s így csak a többlet-betakarítási és szállítási költség merült fel. ÖNTÖZÉS HOMOKTALAJAINKON A homoktalajok termelését meghatározó fő tényező: a közismerten kevés csapadék, Ennek következménye a gyakori aszály, mely homoktalajainkat — gyenge 6. ábra. Szőlő öntözése. ГЛ
