Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-08-01 / 4. szám
9. táblázat Néhány főbb növény száraz és öntözött termése, önköltsége és termelési értéke 1963. évben (A mérleg adatai alapján) Növény öntözött terület kh Átlagtermés (q/kh) Önköltség (Ft/kh) 1 kh tér értéke öntözéss Ft száraz öntözött % 1 a szárazhoz viszonyítva száraz öntözött % a szárazhoz viszonyítva Lucerna 2671 22,3 34,27 153,6 98,88 80,34 81,0 3 290 Kukorica 633 14,8 22,74 165,0 220,72 161,92 73,4 4 775 Silókukorica 1019 98,0 155,33 159,0 27,48 20,44 74,0 2 485 Cukorrépa 238 206,6 147,17 119,6 40,00 32,40 81,0 11 864 4. ábra. Tápanyagellátás lucernánál 1964-ben. Vizsgált terület 2671 kh. azt is, hogy az árutermést adó növényeket a legjobb termőhelyekre vihetjük. A takarmánynövényeknél a közvetett hatás viszonylag egyszerűbb, de sokoldalúbb. Az állatállomány eltartásához szükséges terület csökken, kisebb lesz a betakarítási és szállítási költség. A kisebb területen való állateltartás eredményeként termőterület szabadul fel. Az eltartáshoz szükséges takarmánytermő terület különböző kutatóintézetek vizsgálatai szerint a különböző állatfajoknál változó. Szarvasmarhánál például egy számosállat eltartásához az átlagos termésnél 2— 2,2 kh-nyi, öntözésnél 1—1,2 kh-nyi termőterület szükséges. A nagy abrakmennyiséget fogyasztó állatoknál (sertés) a területcsökkenés kisebb. A sertésnél 3,5—4 kh-val szemben 3—3,2 kh-ra csökkenhet az egy számosállat eltartására szükséges terület. Igen fontos közvetett hatás az állati termékek önköltségének csökkentése. A költségcsökkentés a különböző állatfajoknál annál jelentősebb, minél nagyobb az egész termékelőállítási költségből a takarmányozási költség. Rendkívül jelentős közvetett hatása lehet az öntözésnek a talajerő fenntartásában, illetve növelésében betöltött szerepe. A közvetlen eredményességnek az alábbi fő összetevői határozzák meg lényegében az öntözéses termelés gazdaságosságát: — a termés nagysága, — a termelési érték nagysága, — az öntözési beruházás nagysága, — az öntözési költség, valamint az öntözéssel kapcsolatos termelési többletráfordítás. Ezen összetevők közül önmagában egyik sem lehet döntő, hanem a négy tényező egymásra hatása adja meg az öntözéses termelés eredményességi szintjét. A termésnövekedés mértéke elsősorban a nagy közvetett hatást kifejtő takarmánynövényeknél, másodsorban azon növényeknél, ahol a termelési költségnek nagy hányada az állandó költségrész, igen fontos. A termelési érték nagysága a kevés közvetett hatást kifejtő növényeknél (zöldség, gyümölcs, szőlő, cukorrépa stb.) fontos. A Bács megyei állami gazdaságokban néhány főbb növény száraz és öntözött termése, önköltsége és termelési értékével (elszámoló áron) kapcsolatos adatokat a 9. táblázat tartalmazza. A táblázat adatai szerint a termésnövekedés a különböző növényeknél 119,6— 165,0%-kal nagyobb volt a száraz termésnél. Ugyanakkor az öntözött termés önköltsége a száraz termésnek mindössze 74—81%-át tette ki. Könyvelésileg azon' ban pl. a silókukorica mégis ráfizetéses, mert az elszámoló ára 16 Ft/q, önköltsége pedig 20,44 Ft/q volt. Itt kell rámutatnunk arra, hogy feltétlenül kívánatos lenne elsősorban a takarmánynövények elszámoló árának felülvizsgálása, mert a közvetett hatások figyel-10. táblázat Kimutatás a solti álami gazdaság 1964. évi száraz és öntözött terméseredményeiről, illetve a növények önköltségeiről Termés Önköltség Növény száraz öntözött száraz öntözött q q Ft Ft Kenyérgabona 14,73 17,30 197,90 168,27 Так. gabona 14,90 16,80 154,58 139,75 Kukorica 13,26 21,30 201,70 158,54 Silókukorica 146,80 156,— 16,— 16,— Cukorrépa — 187,93 — 41,56 Szálastakarmány 109,30 161,40 20,38 14,38 Pillangós 24,50 39,50 123,44 75,18 Másodvetés 47,80 81,— 10,56 8,64 103
