Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-08-01 / 4. szám
1964. évi öntözött területek tápanyagellátottsága 8. táblázat Gazdaság öntözött alapterület kh Kiadagolt műtrágya N 1 P 1 К Istállótrágya 1 kh öntözött területre kiadagolt Istállótrágya q/kh öntözött területre hatóanyag q N P К 20% 1 18% 40% hatóanyag q Baja 1698 659,5 669,0 113,0 145 140 0,38 0,39 0,06 110,5 Bácsalmás 167 171,0 75,0 127,0 6 680 1,02 0,45 0,76 40,0 Kiskörös 1466 813,8 346,8 594,0 66 811 0,55 0,23 0,40 45,5 Helvécia 216 145,5 165,4 214,6 33 083 0,67 0,76 0,99 153,0 Hosszúhegy 2431 1200,9 577,0 1153,1 140 130 0,49 0,23 0,47 57,6 Izsák 1430 622,2 506,8 533,6 80 545 0,44 0,35 0,37 56,3 Kalocsa 1561 814,0 638,6 501,6 — 0,52 0,40 0,32 — Kunbaja 50 10,2 22,5 — 20 000 0,20 0,45 — 400,0 Solt 1795 479,6 603,3 139,2 9 761 0,27 0,33 0,07 6,3 Városföld 87 43,8 53,2 45,2 13 920 0,50 0,61 0,52 160,0 összesen: 10901 4750,9 3657,4 3421,3 516 070 0,44 0,34 0,31 47,3 Egyetem Üzemtani Tanszéke dr. Tóth Mihály egyetemi docens irányításával kidolgozta. A jelenlegi vállalati könyvelés azonban sem népgazdasági, sem üzemi szinten nem teszi lehetővé, hogy éppen e legfontosabb kérdésben tiszta képet nyerjünk. Emiatt van az, hogy az öntözés eredményessége vonatkozásában — mindkét irányban — egészen szélsőséges nézetek is kialakulhattak. Népgazdasági szempontból az öntözés eredményessége egyik oldalról úgy vizsgálandó, hogy az öntözési beruházások segítségével milyen az előállított termelési érték nagysága, másik oldalról pedig, hogy milyen termékek növelését teszi lehetővé az öntözés. Döntő fontosságú az előállított új érték nagysága is. Üzemi szempontból az öntözés eredményessége egyrészt a közvetlen jövedelmezőségen, másrészt a közvetett hatásokon keresztül mérhető le. A közvetlen jövedelmezőség mérése egyszerűbb, mert itt azt kell vizsgálnunk, hogy az öntözéssel milyen terméktöbbletet állítottunk elő és e terméktöbblet előállításához milyen költséget használtunk fel. A közvetlen eredményesség tehát általában pénzben lemérhető. Az öntözéses termelésben azonban mindenütt van közvetett hatás is, mely a különböző növényeknél nagyon eltérő lehet. A közvetett hatások mérése azonban nem olyan egyszerű, mint a közvetlen eredményességé. Az öntözés közvetett hatását vizsgálva külön kell választani az árutermelő- és a takarmánynövényeket. Az árutermelést adó növényeknél a termelés biztonsága, kertészeti növényeknél a koraiság, minőség igen jelentős. Az öntözés közvetett hatásának tekinthetjük 3. ábra. A tervezett terméshez szükséges és kiadott műtrágyamennyiség 1963-ban. 455% oü2 fi Síz i— SS JELMAOYARAZAT 105
