Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-08-01 / 4. szám
5. Trágyalé-öntözés. A hazai esőztető rendszerekben egyre inkább felmerül a trágyaléöntözés iránti igény. Jelenleg is két helyen tervezzük a trágyaléöntözést bevezetni: Zala váron és Tasson. A trágyalé-öntözésre vonatkozóan azonban eddig csak irodalmi anyag állt rendelkezésünkre, ezért tanulmányútunk programjába vettük a Róma közelében lévő Palidoroi (Torre in Pietra-i) gazdaság trágyalé-öntözésre is alkalmas egyik 300 ha-os esőztető berendezésének a megtekintését is. A 300 ha-os — közel négyzet alakú — félstabil esőztetőfürt édesvíz (folyóvíz) és trágyalé öntözésére egyaránt alkalmas. Az édesvizet szállító szivattyútelep az esőztetőfürt egyik szélén helyezkedik el, a trágyalé pedig az öntözőfürtön belül elszórtan elhelyezkedő 3 tehenészet szivattyútelepein keresztül jut az öntözőhálózatba. Az öntözőfürtöt — a nyomócsőhálózatban elhelyezett tolózárak segítségével — tetszésszerinti módon szét lehet választani. Így a fürt egyik részén trágyalé-öntözést lehet folytatni, míg a többi részén egyidejűleg édesvízzel lehet öntözni (a trágyalé-öntözést a 9. ábra mutatja be). A trágyalé töményen, hígítás nélkül olymódon jut a csőhálózatba, hogy a trágya — a rövid állások eredményeként — nem keveredik össze az alomszalmával, hanem közvetlenül az istálló betonpadozatára kerül, ahonnan időnként vízsugárral bemossák az istálló közvetlen közelében lévő 50 m3-es trágyalé-medencébe (a téli félévben a trágyalé a medencéből a mélyebb szinten elhelyezett 4800 m3-es tározómedencébe jut). A gyűjtőmedencéből vagy a tározómedencéből szívja ki a különlegesen kialakított trágyalészivattyú a trágyalevet és nyomja be az öntözőfürt nyomócsőhálózatába. A szivattyú különlegessége az, hogy lényegében kb. 1 m hosszú gumihengerből áll, melynek belsejét spirálmenetszerűen alakították ki és ebben továbbítódik a trágyalé. A szivattyút angol liszenc alapján az olasz MARELLI és az osztrák HÖLZ gépgyárak is gyártják. Az olasz gyártmány neve: „Elettropompe autoadescanti”, szériája: MONO, típusai: D3, D4, D3D és D4D. A D3D típus nyomócsövének átmérője = 1,25” 30 m-re 40 1/perc mennyiségű trágyalevet szállít, percenkénti fordulatszáma: 1400. A Palidoroi esőztetőfürtre Dr. Dcmizio Cavazza vitt ki bennünket, aki felhívta a figyelmünket arra, hogy a trágyaléöntözésre is alkalmassá tett öntözőberendezéseink beépített (földalatti) nyomócsőhálózata feltétlenül körvezetékes legyen, mert a körvezetékbe be nem kapcsolt csőszakaszok könnyen eldugulhatnak. Említést érdemel, hogy a Palidoroi gazdaság kiváló állattenyésztéséről és kertészetéről híres. Ezt az is mutatja, hogy teheneik évi átlagos tejhozama = 13 000 liter (a rekorderedményük pedig 18 000 liter). Tehenészetük törzsállományát egy amerikai és egy svájci fajta keresztezéséből állították elő (lásd a 10. ábrát). A 11. és 12. ábrák barázdásan öntözött paradicsomot mutatnak be, melyet a szél és hideg ellen műanyagfóliával védenek meg. Budavári Kurt VÍZMINŐSÉGI HAZÁNKBAH , A nagymértékű iparosodás, a lakosság áramlása a városokba és a kulturáltabb településekre, a mezőgazdaság növekvő öntözővíz igénye, a halastó gazdaságok és felszíni víztározók számának emelkedése mind a vízellátás, mind a szennyvíztisztítás terén vízkészleteink minőségének fokozottabb ellenőrzését és javítását igényli. Ennek a célnak az elérésére szervezte az OVF a' Vízminőségi Felügyeletet, amelynek munkáját helyesen csak akkor értékelhetjük, ha vízügyi törvényünk „előfutárjairól” rövid időrendi áttekintést adunk. A régi (1885. XXIII. te., 1913. XVIII. te.) vízjogi törvények és a 2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet a vízjogi eljárási szabályok megállapításáról a vízminőség szempontjából csak általános jellegű intézkedéseket tartalmaznak, amelyek szerint „szennyvizek a befogadóba csak kellő tisztítás után vezethetők el”. Nagy Jialadást jelent az 1/1961. (I. 22.) Kormányrendelet, „a .vizek tisztaságának védelméről” és az 52/1961. OVF számú utasítás, amely részletesen előírja azokat a szennyezési határértékeket, ameddig élőyizeink még terhelhetők, de amelyeknek túllépései szennyvizet kibocsátó üzemre vagy intéztnér^re szennyvízbírság, illetve szennyvízbevezetési díj fizetésének kötelezettségével jár. A befizetett bírságok és dijak a Vízügyi Alapba kerülnek és ebből az OVF vezetője a szennyvíztisztító berendezések létesítéséhez és korszerűsítéséhez hozzájárulást adhat (1). Az 54/1961. OVF számú rendelet „a szennyvízzel történő öntözés szabályozásáról” intézkedik. * * A vizek tisztaságának biztosítása szempontjából is új fejlődési szakaszt jelent az 1964. évi IV. törvény „a vízügyről” és annak végrehajtási utasítása. Az új vízügyi törvény több előző intézkedést hatálytalanít és átfogóan rendezi a vizek megóvását a káros behatástól, a szennyvízbírság és a védőterület kérdését. A Vízminőségi Felügyelet eddigi fejlődését a következőkben foglalhatjuk össze: A 12 vízügyi igazgatóság alközpontjaiban és megfigyelő állomásain már több mint 1200 egyéni megfigyelő észleli a vízfolyások szemmel látható minőségi változását és azt jelezve, lehetőséget nyújt a kármegelőzésre. 1964-ben mint..ggy 400 esetben tettek bejelentést rendkívüli szennyezésekről. Az észlelők szakismeretének és 101
